Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-23 / 48. szám
HETI SZEMLE“ (48-ik szám.) 3 erőteljes humora és természetes művészi játéka mindenkit lebilincsel. A kassai nemzeti szinbáz volt kedvencze s különös véletlen folytán került hozzánk, ami Krémer leleményességét bizonyítja. Pataki Riza fiatal hősnő, kinek szépségével csak művészi játéka versenyez. O a társulat startja, Kendy Boriska drámai és vígjátéki szende. Igazi szinészvér, elsőrendű akviziczió. Mellette első helyen áll a kis Oarai llus naiva, ki mi előttünk nőtt nagygyá 1 Szilágyi Berta drámai anya színésznő, a kolozsvári, szegedi, aradi színházak volt tagja, minden izében művésznő. Ha még a szép Hány Rózsikéról, ki segédónekesnő, tánczosnő és ügyes társalgási színésznő és a bájos baba- arczuj Váradi Jolánkáról, ki naiva és sikkes tánczosnő és mint állandó vendég szokott fellépni; megemlékezem, a hölgyekről be is fejeztem ismertetésemet. Azonban az urakról is — bár rövidebben — referálok. A társulat főrendezője Peterdi Sándor a vidéki szinészet általánosan elismert legjobb Sakeszpeare művésze. Ő tette lehetővé, hogy nehány örökké emlékezetes klaszikus előadásban lehetett részünk. Szőke Sándor a társulat bonvivántja s a vígjátékok vezéralakja. Szép elegáns megjelené-ü fiatal ember, kinek már eddig is nem mindennapi sikerei voltak s kire a legszebb jövő vár. Rrasznai Ernő a társulat hősszerelmese s a hölgyek kedvencze. Erőteljes orgánuma, férfias megjelenése úgyszólván predesztinálják nehéz szerepkörére. Bay László mint baritonista hódit hatalmas hangjával Áldori László pedig kellemes lágy tenorjával. Szentes János, Papír Sándor, Tisztay Miksa és Er- nyei Emil egészséges humorral s kiváló alakitó képességgel látják el a komikus és jellemszerep kört. Nem volna teljes referá„Eh ördög és pokol — tombol a vajda, mint a megáradt bérei patak — fiam fejét elcsavarhatád, de enyimet nem ! Felgyújtom undok odúitokat, porig alázlak, összettporlak mindnyájatokat.“ Dühöngött tovább a Jvajda keserűn, mint az áspis mérge. Haragjának lombolása borzalommal tölti be nem csak az együgyü barátok félénk szivét, hanem a félelmet nem ismert vitézeket is megresz- ketteti a vajda féktelen őrjöngése. Olyan volt mint a vihar, mely most kívűiről rezgető az ablaktáblák átlátszó hártyáit. És ez folytató is tombolását, irtózatost dörög, va kitó fényt ömleszt a szobába, egy pillantás és az évszázados fenyők legnagyobbját szemük előtt töri derékba az iszonyatosan csattogó villám. A gyantás fenyő hamar lángra gyűl s amint az éhes lángnyelvek mohón faldossák a szárasabb ágakat, a smaragd- szinü fényben tündöklő lombokon át megláthatni, mily múlandó, mily gyönge minden erő, minden nagyság — Isten előtt. ♦ 3jí * Megértette ezt László vajda is. Alig, hogy a kitisztult égen a hajnal kibontó bíbor palástját, alig pihenték ki az előző nap sorvasztó izgalmait, lelkében mélyen megrendülve nézi a vajda mint szántja pergamenbe a tollba mondott szavakat az Íródeák ............„válasszon akit akar...............ne te kintsen fiamra. . . , . vagy fráter Benedeket, . . ha ez igy megesnék, viszaadnám a káptalan várait, . . . mert megismertem a káptalani urakat és jó embereknek tartom őket.“* 'Monum. Vat. Hung. Series I. Tom. II. p. CX. dám, ha a kitűnő karmestert és a jól összetanult férfi és nőikart nem említeném meg. A műsor változatos és elsőrangú. Dráma, vígjáték, bohózatujdonságok és reprizek a következők: Telemrehivás, Egyenlőség, Lőcsei fehérasszony, Bacsányi, Takarodó, Pénz Zalameai biró, Rómeó, Otthalló, Radnóthyné, Bizóncz, Mesiás, Sursum corda, Utazás az özvegység felé, Kis pajtás, Vén leányok, Annuska, Szobaleány stb. Operette és népszínmű :Adám és Éva, Pesti nők, Niobe, Én- Te—O.Fecskefészek, Szép mosóné, Ibolyás leány, Fatinicza, (Selyembogár, Falu rózsája, Vöröshaju, Kuruczfurfang, Mtkádó. Végül, mit első helyen kellett volna említenem, a díszlet és ruhatár, mit Krémer nem kiméivé költséget — az újdonságokhoz csináltatott, egyszerűen bámulatra méltó. Szóval Szatmár müpártoló közönsége olyan tartalmas színházi szezonra számíthat, amilyenben évek óta nem volt része 1 Darázs. Felhívás Magyarország összes tanítóihoz és tanitóegyleteihez. A párkány-vidéki r. k. tanítóegyesület sürgősen felkéri Magyarország összes tanítóit és tanítóegyesületeit s legfőképen pedig azon kétszáz tanitóegyesületet, amelyek 1901- év november havában a tanítói nyugdíjtörvény tárgyalása előtt rendkívüli gyűléseket tartottak, s amelyek felirataik utján akkor akctióba léptek, hogy most a végső szükség óráján, midőn a népoktatási törvényjavaslat ismét a Ház asztalára kerül, s jobb vagy balsorsunk eldöntéséről lesz szó, ismét ack- tióba lépjenek. Kartársaink ! Most még nagyobb megaláztatás vár mi reánk, mint három év előtt, amit hallgatással fogadni gyávaság volna. A kormány különbséget akar tenni az állami és felekezeti tanitók között. Mig azoknak törzsfizetését 1000, 1400 2000, addig a miénket 800 koronában állapítja meg. Ez oly égbe kiálló sérelem és megaláztatás, a mit szó nélkül hagyni, törvényerőre emelni nem lehet. Fel tehát Kartársak ! Fel, újabb cselekvésre! Újra gyülé- sezni felesleges! Hanem amire kérjük, azt tegye meg minden tanító és tanítóegyesület. Saját énünk, javunk és jövőnkről van szó, félre tehat a közönyösséggel! ! ! E sorok átolvasása után az egyesületek jegyzői még azon napon szerkeszszék meg egyszerű (bélyeg- telen) felirat alakjában egyesületeik nevében saját országgyűlési képviselőjükhöz intézendő kérelmeiket, s nevük aláírásán kívül Írassák alá az egyesület elnökével s küldjék fel képviselőjüknek, de azonnal. Azon tani tótársaink pedig, akik országgyűlési képviselőjük tartózkodási helyén laknak, kérjék fel személyesen testületileg a közel jövőben tárgyalás alá kerülő ügyünk pártolására, meg- védelmezósóre. Mindkét esetben csekély bevezetés és befejezésből álló toldalék mellett a felirat magva ez legyen : 1. ) Mondja ki a törvény, hogy a felekezeti és községi tanitók törzsfizetésének minimumé, miként az állami tanítóké: 1000 korona legyen. 2. ) Minden tanító bírjon egyenlő nyugdíjjal egyenlő szolgálati idő után. Fönmarad- hatna a tanitóknak azon joga, hogy megfelelő több befizetéssel egyes tanitók nagyobb nyugdijösszeget biztosíthassanak maguknak, — mint ez az eredeti első nyugdíjtörvényben is meg volt engedve. 3. ) Ha pedig ez nem volna keresztül vihető, akkor, ha már a tanító kántori javadalma miatt nem juthat a tanítói fizetés kiegészítéséhez, úgy méltányos és igazságos csak akkor lesz az eljárás, ha kántori jövedelme viszont betudódik a nyugdijogosult- ságnál is. 4. ) A föld javadalomnál ne a kataszteri jövedelem szolgáljon zsinórmértékül, hanem a tényleges jövedelem, mint az a papi kongnia czéljából eszközölt földjövedelem számításnál történt. 5. ) A tanitók szolgálati ideje 35 évre redukáltassék. Fel, kedves kartársaink ! Fel a cselekvésre ! Tegyen mindenki, aki tenni tud. Ha hallgatunk, megbünhődünk. Legyünk résen ! S akkor bízva bízhatunk, hogy : „Lesz még egyszer ünnop a világon 1“ Párkány vidéki tanítóegyesület. A pelagra és az alkoholizmus. Ismeretes azon ragályos betegség, mely a kukoriczával táplálkozó népnél lép föl. A mi megyénkben is előtűnt már a pelagra Somkut vidékén a román nép között, mely folyton puliszkával (mamaliga) él. Nincs szándékom ezen betegséget leírni, csak pár vonással jelelem meg rettenetes következményeit. A testi erő elsorvad, az illető any- nyira gyötörtetik, hogy vagy magára emeli gyilkos kezét, vagy pedig megőrül. Hogy vájjon csupán a romlott kukoricza okozza-e a bajt, vagy pedig az egészséges is : nincs eddig tisztázva. Dr Alexandra Obreja, tenár a bukaresti tudományegyetem orvosi szakán, egyszersmnid a Marcuta gyógyintézet főorvosa, első volt, ki ezen irányban eszközölt statisztikai kutatásokat, hogy mily mértékben mozdítja elő a pálinka a pelagrát. E kutatásokat kiegészítette a múlt nyár folyamán Dr. Cons- tantinFrangopol doktori értekezéséber a jászvásári orvosi fakultáson. Az utóbbi sokáig volt alkalmazva a jászvásári Pas- can-félé kórházban Stefan Possa főorvos mellett, ki hosszú idő óta foglalkozik az alkoholizmus kérdésével Romániában. Ez ösztönözte őt, hogy tanulmányozza a kapcsolatot, mely a pelagra és az alkoholizmus között létezik. Már azelőtt is tudva volt, hogy az alkoholikusok kevésbbé ellentállóképesek a betegségekkel szemben. A Pascan-fóle kórházban 50 °/o volt az alkoholikus, tehát bő tapasztalatokra lehetett benne szert tenni. Most már kétségen kívül áll, hogy a pálinka, vagy bármely más szeszesital károsabb a földművesre, ki csaknem kivétel nélkül növényi eledelekkel él és mellette terhes munkát végez, mintsem a városi népre nézve, mely jól táplálkozik és más részről nincs annyira a nehéz munkától elcsigázva. A szegény nép ilyen életmódjához hozzá járulván a pálinkaivás, nem soká késik a szörnyű pelagra. AGazetaTransilvaniei czikke melynek nyomán a jelen sorokat Írtam, oda konkludál, hogy ezeknek konstatálása után el kellene szoktatni a falusi népet a mértéklécén pálinkaivástól és a kukoriczaeledel élvezetétől. fii Gy. HÍREK. Erzsébet napja. Nagy királynénk nevenapja szomorú emlékezetű a nemzetre, mióla gyilkos kezek kioltották e hon védőangyalának életét. Évről-évre gyászistentiszteletek vannak e napon, s a tanuló ifjúság
