Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-23 / 48. szám

HETI SZEMLE“ (48-ik szám.) 3 erőteljes humora és természetes művészi já­téka mindenkit lebilincsel. A kassai nemzeti szinbáz volt kedvencze s különös véletlen folytán került hozzánk, ami Krémer lele­ményességét bizonyítja. Pataki Riza fiatal hősnő, kinek szép­ségével csak művészi játéka versenyez. O a társulat startja, Kendy Boriska drámai és víg­játéki szende. Igazi szinészvér, elsőrendű akviziczió. Mellette első helyen áll a kis Oarai llus naiva, ki mi előttünk nőtt nagygyá 1 Szilágyi Berta drámai anya színésznő, a ko­lozsvári, szegedi, aradi színházak volt tagja, minden izében művésznő. Ha még a szép Hány Rózsikéról, ki segédónekesnő, tánczosnő és ügyes társalgási színésznő és a bájos baba- arczuj Váradi Jolánkáról, ki naiva és sikkes tánczosnő és mint állandó vendég szokott fellépni; megemlékezem, a hölgyekről be is fejeztem ismertetésemet. Azonban az urakról is — bár rövidebben — referálok. A társulat főrendezője Peterdi Sándor a vi­déki szinészet általánosan elismert legjobb Sakeszpeare művésze. Ő tette lehetővé, hogy nehány örökké emlékezetes klaszikus elő­adásban lehetett részünk. Szőke Sándor a társulat bonvivántja s a vígjátékok vezér­alakja. Szép elegáns megjelené-ü fiatal em­ber, kinek már eddig is nem mindennapi sikerei voltak s kire a legszebb jövő vár. Rrasznai Ernő a társulat hősszerelmese s a hölgyek kedvencze. Erőteljes orgánuma, férfias megjelenése úgyszólván predesztinál­ják nehéz szerepkörére. Bay László mint baritonista hódit hatalmas hangjával Áldori László pedig kellemes lágy tenorjával. Szen­tes János, Papír Sándor, Tisztay Miksa és Er- nyei Emil egészséges humorral s kiváló alakitó képességgel látják el a komikus és jellemszerep kört. Nem volna teljes referá­„Eh ördög és pokol — tombol a vajda, mint a megáradt bérei patak — fiam fejét elcsavarhatád, de enyimet nem ! Felgyújtom undok odúitokat, porig alázlak, összettporlak mindnyájatokat.“ Dühöngött tovább a Jvajda keserűn, mint az áspis mérge. Haragjának lombolása borzalommal tölti be nem csak az együgyü barátok félénk szivét, hanem a félelmet nem ismert vitézeket is megresz- ketteti a vajda féktelen őrjöngése. Olyan volt mint a vihar, mely most kívűiről rez­gető az ablaktáblák átlátszó hártyáit. És ez folytató is tombolását, irtózatost dörög, va kitó fényt ömleszt a szobába, egy pillantás és az évszázados fenyők legnagyobbját sze­mük előtt töri derékba az iszonyatosan csat­togó villám. A gyantás fenyő hamar lángra gyűl s amint az éhes lángnyelvek mohón faldossák a szárasabb ágakat, a smaragd- szinü fényben tündöklő lombokon át meg­láthatni, mily múlandó, mily gyönge minden erő, minden nagyság — Isten előtt. ♦ 3jí * Megértette ezt László vajda is. Alig, hogy a kitisztult égen a hajnal kibontó bí­bor palástját, alig pihenték ki az előző nap sorvasztó izgalmait, lelkében mélyen meg­rendülve nézi a vajda mint szántja perga­menbe a tollba mondott szavakat az Író­deák ............„válasszon akit akar...............ne te kintsen fiamra. . . , . vagy fráter Benede­ket, . . ha ez igy megesnék, viszaadnám a káptalan várait, . . . mert megismertem a káptalani urakat és jó embereknek tartom őket.“* 'Monum. Vat. Hung. Series I. Tom. II. p. CX. dám, ha a kitűnő karmestert és a jól össze­tanult férfi és nőikart nem említeném meg. A műsor változatos és elsőrangú. Dráma, vígjáték, bohózatujdonságok és reprizek a következők: Telemrehivás, Egyenlőség, Lő­csei fehérasszony, Bacsányi, Takarodó, Pénz Zalameai biró, Rómeó, Otthalló, Radnóthyné, Bizóncz, Mesiás, Sursum corda, Utazás az özvegység felé, Kis pajtás, Vén leányok, Annuska, Szobaleány stb. Operette és nép­színmű :Adám és Éva, Pesti nők, Niobe, Én- Te—O.Fecskefészek, Szép mosóné, Ibolyás le­ány, Fatinicza, (Selyembogár, Falu rózsája, Vöröshaju, Kuruczfurfang, Mtkádó. Végül, mit első helyen kellett volna említenem, a díszlet és ruhatár, mit Krémer nem kiméivé költséget — az újdonságokhoz csináltatott, egyszerűen bámulatra méltó. Szóval Szatmár müpártoló közönsége olyan tartalmas színházi szezonra számíthat, ami­lyenben évek óta nem volt része 1 Darázs. Felhívás Magyarország összes tanítói­hoz és tanitóegyleteihez. A párkány-vidéki r. k. tanítóegyesület sürgősen felkéri Magyarország összes taní­tóit és tanítóegyesületeit s legfőképen pedig azon kétszáz tanitóegyesületet, amelyek 1901- év november havában a tanítói nyugdíjtör­vény tárgyalása előtt rendkívüli gyűléseket tartottak, s amelyek felirataik utján akkor akctióba léptek, hogy most a végső szükség óráján, midőn a népoktatási törvényjavaslat ismét a Ház asztalára kerül, s jobb vagy balsorsunk eldöntéséről lesz szó, ismét ack- tióba lépjenek. Kartársaink ! Most még na­gyobb megaláztatás vár mi reánk, mint há­rom év előtt, amit hallgatással fogadni gyávaság volna. A kormány különbséget akar tenni az állami és felekezeti tanitók között. Mig azoknak törzsfizetését 1000, 1400 2000, addig a miénket 800 koronában ál­lapítja meg. Ez oly égbe kiálló sérelem és megaláztatás, a mit szó nélkül hagyni, tör­vényerőre emelni nem lehet. Fel tehát Kar­társak ! Fel, újabb cselekvésre! Újra gyülé- sezni felesleges! Hanem amire kérjük, azt tegye meg minden tanító és tanítóegyesület. Saját énünk, javunk és jövőnkről van szó, félre tehat a közönyösséggel! ! ! E sorok át­olvasása után az egyesületek jegyzői még azon napon szerkeszszék meg egyszerű (bélyeg- telen) felirat alakjában egyesületeik nevében saját országgyűlési képviselőjükhöz intézendő kérelmeiket, s nevük aláírásán kívül Írassák alá az egyesület elnökével s küldjék fel képviselőjüknek, de azonnal. Azon tani tótár­saink pedig, akik országgyűlési képviselőjük tartózkodási helyén laknak, kérjék fel sze­mélyesen testületileg a közel jövőben tár­gyalás alá kerülő ügyünk pártolására, meg- védelmezósóre. Mindkét esetben csekély be­vezetés és befejezésből álló toldalék mellett a felirat magva ez legyen : 1. ) Mondja ki a törvény, hogy a fele­kezeti és községi tanitók törzsfizetésének mi­nimumé, miként az állami tanítóké: 1000 korona legyen. 2. ) Minden tanító bírjon egyenlő nyug­díjjal egyenlő szolgálati idő után. Fönmarad- hatna a tanitóknak azon joga, hogy megfe­lelő több befizetéssel egyes tanitók nagyobb nyugdijösszeget biztosíthassanak maguknak, — mint ez az eredeti első nyugdíjtörvény­ben is meg volt engedve. 3. ) Ha pedig ez nem volna keresztül vihető, akkor, ha már a tanító kántori java­dalma miatt nem juthat a tanítói fizetés ki­egészítéséhez, úgy méltányos és igazságos csak akkor lesz az eljárás, ha kántori jöve­delme viszont betudódik a nyugdijogosult- ságnál is. 4. ) A föld javadalomnál ne a kataszteri jövedelem szolgáljon zsinórmértékül, hanem a tényleges jövedelem, mint az a papi kon­gnia czéljából eszközölt földjövedelem szá­mításnál történt. 5. ) A tanitók szolgálati ideje 35 évre redukáltassék. Fel, kedves kartársaink ! Fel a cselek­vésre ! Tegyen mindenki, aki tenni tud. Ha hallgatunk, megbünhődünk. Legyünk résen ! S akkor bízva bízhatunk, hogy : „Lesz még egyszer ünnop a világon 1“ Párkány vidéki tanítóegyesület. A pelagra és az alkoholizmus. Ismeretes azon ragályos betegség, mely a kukoriczával táplálkozó népnél lép föl. A mi megyénkben is előtűnt már a pelagra Somkut vidékén a román nép között, mely folyton puliszkával (mamaliga) él. Nincs szándékom ezen betegséget leírni, csak pár vonással jelelem meg rettenetes következ­ményeit. A testi erő elsorvad, az illető any- nyira gyötörtetik, hogy vagy magára emeli gyilkos kezét, vagy pedig megőrül. Hogy vájjon csupán a romlott kukoricza okozza-e a bajt, vagy pedig az egészséges is : nincs eddig tisztázva. Dr Alexandra Obreja, tenár a bukaresti tu­dományegyetem orvosi szakán, egyszersmnid a Marcuta gyógyintézet főorvosa, első volt, ki ezen irányban eszközölt statisztikai kuta­tásokat, hogy mily mértékben mozdítja elő a pálinka a pelagrát. E kutatásokat kie­gészítette a múlt nyár folyamán Dr. Cons- tantinFrangopol doktori értekezésé­ber a jászvásári orvosi fakultáson. Az utóbbi sokáig volt alkalmazva a jászvásári Pas- can-félé kórházban Stefan Possa főorvos mellett, ki hosszú idő óta foglalkozik az al­koholizmus kérdésével Romániában. Ez ösz­tönözte őt, hogy tanulmányozza a kapcso­latot, mely a pelagra és az alkoholizmus kö­zött létezik. Már azelőtt is tudva volt, hogy az alkoholikusok kevésbbé ellentállóképesek a betegségekkel szemben. A Pascan-fóle kór­házban 50 °/o volt az alkoholikus, tehát bő tapasztalatokra lehetett benne szert tenni. Most már kétségen kívül áll, hogy a pálinka, vagy bármely más szeszesital ká­rosabb a földművesre, ki csaknem kivétel nélkül növényi eledelekkel él és mellette terhes munkát végez, mintsem a városi nép­re nézve, mely jól táplálkozik és más rész­ről nincs annyira a nehéz munkától elcsi­gázva. A szegény nép ilyen életmódjához hozzá járulván a pálinkaivás, nem soká ké­sik a szörnyű pelagra. AGazetaTransilvaniei czikke melynek nyomán a jelen sorokat Írtam, oda konkludál, hogy ezeknek konstatálása után el kellene szoktatni a falusi népet a mér­téklécén pálinkaivástól és a kukoriczaeledel élvezetétől. fii Gy. HÍREK. Erzsébet napja. Nagy királynénk nevenapja szomorú emlékezetű a nemzetre, mióla gyilkos kezek kioltották e hon védő­angyalának életét. Évről-évre gyászisten­tiszteletek vannak e napon, s a tanuló ifjúság

Next

/
Oldalképek
Tartalom