Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-19 / 43. szám

XIII. évfolyam. Szatmár, 1904. Október 19. 43-ik szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Vgy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------— — — — — 3 „ Ne gyedévre — — — — — 1 » 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHOKY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pásmány- sajtó“ czimére küldendők, (Iskqlaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. Kapunyitás után. Megnyíltak a képvisőlőház ka­pui. Az országgyűlés megkezdte működését, mely hogy milyen me­derben fog haladni, egyelőre belát­hatatlan. A geszti levél, melyet a miniszterelnök ugrai választóihoz intézett, általános megdöbbenést kel­tett az összes ellenzéki pártokon, az első teendő az volt, hogy milyen álláspontot foglaljanak el_ ezekkel a törekvésekkel szemben. És egyér­telműig kinyilatkoztatták, hogy tel­jes erővel fognak ellenállani, meg­alkuvást ezen a téren nem ismer senki. A vihar azonban nem tört ki a kapunyitás után, csak kívülről hal­lott be a fegyvercsörtetés, mely fe­nyegetően jelezte, hogy kemény küzdelem van készülőben, ha a kor­mányelnök csakugyan ragaszkodik azon elhatározásához, melyet nyílt levélben kifejtett. Mindenesetre ko­moly megfontolás tárgyát kell annak képeznie, mig konkrét formában a képviselőház asztalára kerül. Kétsé­get sem szenved, hogy azt az egye­düli biztosítékot, mely végső ese­tekben védelmül szolgálhat a nem- zeti jogoknak különösen az osztrák erőszakoskodásokkal szemben, akóp­viselők nem fogják a kezökből könnyen kiadni. Tévedni eniberi dolog kormány­körökben is. És gyakran a nemze­tek kormányai olyan botlásokat kö­vettek el, melyeket később a legna­gyobb jóakarat mellett sem sikerült megreparálni. Nagyon szükséges te­hát, hogy a képviseiőház az ellen­őrzést olyan mértékben gyakorol­hassa,hogy esetleges téves felfogások ne okozhassanak kiszámíthatatlan károkat az ország lakosságának. Biincselekménynyel volna határos, ha a képviselőház egy akarat nélkül való szervezetté engedné magát le- sülyeszteni, hogy játéklabdája legyen a jövő-menő kormányoknak. Hiszen hányszor láttuk előfor­dulni a közelmullban is azt az esetet, hogy amit az egyik kormány he­lyeselt és tüzzel-vasFal is megvaló­sított, az utána következő teljesen desavuálta és az ellenkező áramlat­nak adott helyet. Tehát vagy az egyik, vagy a másik tévedett. Az emberi gyarlóságoknak a kormá­nyok is épen úgy részesei, mint más közönséges halandók. Szó sincs róla, az ellenzék fel­fogása sem csalhatatlan, de éppen arra való a képviselőház, hogy nyíl­tan, az ország színe előtt vitassák meg az összeütközési pontokat, hogy a nemzet okulást meríthessen belőle s a kifejtett bizonyítékok alapján módja legyen véleményt formálni magának arra az esetre, midőn reá appellálnak. A szólásszabadság korlátozása tehát jól felfogott nemzeti szempont­ból seinmiesatre sem kívánatos, még akkor sem, ha olykor-olykor az úgynevezett obstrakezió alakjában lép ki a porondra. Pro és kontra sokat Írnak most erről a kérdésről a lapok. Az egyik parlamenti anarchiának nevezi azt, amit a másik nemzeti önvédelemnek minősít. Az egyik minden jogot sze­retne konfiskálni a hatalom részére, a másik a gyengébb félnek fogja a pártját. Maga a kormányon levő szabadelvű párt a megoszlás csiráit rejti magában, annyira eltérők a kebelében rejlő klikkek törekvései, hogy egységes akcióra aligha lehet gondolni. Épen ennek a körülmény­nek figyelembe vételével az ellen­zéki pártok tömör összetartása mel­lett alig képzelhető, hogy Tisza gróf miniszterelnök megvalósíthassa a házszabály revízióra irányuló törek­véseit. imádkoznak a betegok, s a körülöttük össze­gyülekezett néptömeg. S hogyan imádkoz­nak? Valamennyien kiterjesztett kezekkel, szívvel és lélekkel, szemüket a barlang Má­ria szobrára irányozva, mintha valóságban előttük állana a szűz Anya ; majd a „Parce Domine, parce“ kezdetű bűnbánó ének, majd egy-egy Mária-ének hangzik fel, mindenki énekel, az isteni irgalmat esdi le. így tart ez reggeltől estig, folyton, szakadatlanul, egyik papot a másik váltja fel, egyik imát, éneket a másik követi. A betegeket ezalatt egyenkint a fürdőházba viszik, itt a szol­gák levetkőztetik, egy kötélhálóra fektetik, s a fürdő kádjába, melybe a csodaforrás vize van bevezetve, 10—12 másodpercig lemen­tik, addig, mig egy rövid Máriáimét elmon­danak ; aztán a vizet le nem törölve, a be­teget felöltöztetik. A csodák rendszerint a fürdés e pár pillanata alatt történnek, gya­kori eset, hogy a beteg, kii 3—4 szolga vitt be a fürdőbe, a fürdés után teljes épségben saját lábain jön ki s a jelenlévők örömlel­kesedése között siet vagy fut a barlangba, hogy hálát adjon a bold. Szűznek rögtöni gyógyulásáért. Előttem van a lourdesi hivatalos lapnak a „Journal de la Grotte de Lourdes“ aug. 28-iki és szept. 4-iki 2 száma, a melyek ta­núsága szerint augusztus 20-ától szeptember 4-ig vagyis két hót alatt 43 orvosilag beigazolt csodás gyógyulás történt és pedig 17 beteg a fürdés alkalmával, 13 az Oltáriszentséggel való körmenetnél, 3 beteg pedig a lourdesi viz egyszerű ivása által gyógyult meg. A mi négy napi Lourdesban való tartózkodá­sunk alatt auguszt. 28-ától szept. 1-éig 11 csoda történt, melyből mi magyarok ötnek voltunk szemtanúi, kettőnek a fürdésnél, há­romnak a körmenetnól. Csupán csak ezeket sorolom fel. Augusztus 28.-án vasárnap délután 2 órakor a mi magyar zarándoklatunk tartá ajtatosságát a barlang előtt. Előbb magyar szent beszéd volt, utána a rózsafűzért imád- koztuk magyar nyelven. Amint ájtatossá- gunknak vége volt, a naneyi egyházmegye francia zarándokai vonultak a grotta elé. Alig kezdték meg imájukat, nagy mozgás, tolongás támadt a „beteg nők fürdőjének“ ajtaja felé, majd „miracle“ „miracle“ „csoda“ „csoda“ szavak hallatszottak. „Vive Jesu 1“ „Vive Marie“ felkiáltások hangzottak. Mi történt? . . . m TÁR CZ A. ü Lourdesi magyar zarándoklatunk, — Két rész. — II. De lássuk, hogyan, mily körülmények között, történnek e csodás gyógyulások ? Nyilvános csodák rendszerint két helyen tör­ténnek : a fürdőházban és az Oitáriszentség- gei való ünnepélyes körmenet, alkalmával. Reggel 6 órakor megkezdődnek a mi­sék a barlangban és a 3 templom összes oltárain. Egyik papot a másik váltja fel, egyik mise után a másik következik. Ezalatt a kórházakból a betegeket 3 kerekű székekem és kerekes hordagyakon elébb a barlang elé majd a fürdőház elé viszik, s a korláttal el­zárt helyekre egymás mellé elhelyezik. A betegek előtt áll vagy térdel 2—3 pap, kik megkezdik az imádkozást, előbb az Olvasót, majd a Jézus és a Mária-lylániát ; közben egyik vagy másik pap beszédet tart, biza­lomra gyulasztja a sziveket az Ur Jézus és Mária jóságos és nagy hatalma iránt; majd folytatják az imádkozást, sa papokkal együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom