Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-20 / 4. szám

3 „H E T I S % É M L E“ (4-ik szám.) mat nélkül legyen. De ha ez mégis le­hetséges, —- óriási jelentőségű dolog. Sajnosán tapasztaljuk a mai hitelezés nehézségeit. Régentől fogva érthetetlen volt az ag- rikultur Magyarországon, hogy mig az ingat­lannal bíró gazdik s birtokosoknak nem volt hitele, vagy csak nagynehezen tudta hitelét kielégíteni, — ugyanakkor a keres­kedő világ minden tagjának, -— bármilyen vagyontalan is lett légyen, — ha czimtáblája voh, azonnal hitele is volt. Ezen hitellel él­tek a félreeső falvak kis szatócsai is, a midőn az ottani birtokos vagy épen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek hitelhez nem jut­hattak. Nagyot kellett a földnek fordulnia, hogy ma mór a kamat nélküli kölcsön eszméje áll előttünk, — s vanntk, a kik megvalósí­tani törekednek. Ezen kamatnélküli kölcsön eszméjét a Magyar Védő Egyesület Budapest. József- körut t9., —ezen hazafias önzetlen szervezet kívánja a hazai mezőgazdasági és ipari ter­melés előmozdítására és védelmére éle (be­léptetni és megváló utáni ; — mivel egész közállapotainkat javitaná. A M. V. E. teljes tudatában van annak, hogy a hazafias felbuzdulás mellett bármely nagy nemzeti czólok csak akkor lesznek ál­landóak és maradandók, ha azok mellett az anyagi érdekek is kielégítést találnak. Ezért nagy nemzeti czóljainak megvalósítására : egy országos iparpárlolási bankot kiván lé tesiteni részvényekre, a mely részvények a tisztajövedelemből 6°/o-os kamatot élveznek. Ezen iparpártolási bank a hazai ipari termékek vásárlására — minden postataka­rékpénztár utján, vagy a központban: vásár- lólapokat, áru cseket — ad készpénz ellené­ben, — melylyel minden vevő, a hazai árut készítő gyárban, iparosnál vagy kereskedőnél teljes értékben vásárolja be szükségleteit a legalkalmasabb — megfelelő időben. Ezen vásárlólapok után az egyletbe belépett gyá­rosok, iparosok és kereskedőkkel való egyez­mény alapján a vevők 5°/0-os pénztári en­gedményt. nyernek. — Vagyis ezen 50/0 tiszta megtakarítás olyan előny, mit készpénz vá­sárlás mellett sem érhetünk el, — de külö­nösen nein a kicsiben vásárló és vidéki nép. Hogy a hazai áru vásárlását az egész vonalon országszerte- előmozdítsa a M. V. E. vagyis hogy a hazai áruforgalmat nagyban emelje és kiterjessze, — azon vidéki felek­nek, fogyasztóknak s vevőknek, a kik azon­nal a megfelelő készpénzzel nem rendelkez­nek a vásárló lapok megszerzésére : kamat­nélküli kölcsönt nyújt egy félévi időtartamra — ha a fél hitelképessége két jótállóval — váltófedezet mellett — igazolást nyer. — A kölcsön' havonkinti részletekben fizettetik vissza. Olyan vásárló feleknek, a kik 6 hóna­pon túli hitelt óhajtanak, a vásárlólapok 3°/0 kamat fizetés mellett nyujtatik a megfelelő hitelbiztosítás ellenében; esetleg betáblázás melleit. A kiadott vásárlólapokat a Magyar Védő Egyesület országos iparpártolási bankja — nyomban a bemutatáskor — készpénz ellen váltja be a kötelékébe lépett gyáro­soktól, iparosoktól és kereskedőktől : 8°/0-os levonással. Vagyis 3°/0 ért vállalja át a M. V. E. iparp. bankja a koczkózatot a gyárosok ke­reskedők és iparosoktól ; — a mivel ezek a hitelezőktől és a vele járó kellemetlenségek­től s a kintlévőségek behajtása és költségei­től menekülnek meg, — mig ellenértékűi: uj és nagy vevőközönséget nyernek, — mindazokat, a kik mint. a M. V. E. tagjai, — hazai árukat — és a férni kedvezmény mel­lett vásárolni akarnak. A kamatnélküli kölcsönt élvezők, bár nem részesiihelők az 5°/0-os pénztári enged­ményben, — mégis hitelszükségletünk eddig el nem ért,'soha néSi álmodott — 'előnyök­kel nyer kielégítést. Azon tény, hogy egy nagy rétege a fogyasztóknak, ^áruszükségleteit, — vagyis háztartásának és gazdaságának kellékeit — kamat nélküli kölcsönnel képes minden idő­ben — vagy éppen akkor, a mikor arra szüksége van, — olyan előnyösen beszerezni, — olyan vívmány, hogy ez valóban megra­gadja minden ember, s minden szociológus figyelmét, — mert teljesen alkalmas arra, hogy a magyar termelők és fogyasztók tá­borát egyesítse, és a magyar: pénznélkülí gazdáknak a kellő pillanatban a vásárló ké­pességet megszerezze. Mél ó arra, hogy mindenki e nagy eszme megvalósítására siessen, — s hogy a bankba az elérhető 6°/o-os jövedelem mel­lett minél többen részt véve — ama milliók álljanak ezen valóban nemzéli iparpártolás szolgálatára, melylyel a népünk erőgyűjtése biztosittatik. Az áru-csek kibocsájtása egymagában is óriási jelentőségű dolog a hazai iparpár­tolás emelésére. Az áru csekkel kapcsolatban a legsze­rencsésebb gondolat, a magyar származású árukat a M. V. E. védjegyével — mint or­szágos és egyöntetű védjegygyel ellátni és megjelölni. Ezen védjegy a régi vilézségi érem, a hajdani védegylet jelvénye, hármas halmon kettős kereszt,őseikoszorúval övezve. Ha minden vevő ezen védjegyre fífyei, s csakis az ezzel ellátott magyar származású áruknak ad előnyt a külföldi előtt,, hazai iparunk, — mezőgazdaságunk fejlődésének javára meg van mentve. Azon kereskedők, iparosok és gyárosok, a kik ilyen magyar származású árukat előállítanak s forgalomba hoznak, kirakati üzleti táblákkal lesznek el­látva a vevő közönség előtt való igazolásra, így minden vevő saját maga ellenőrzi a hazai áruk származását. Milliók kezében ez a legsikeresebb békés fegyver ama 900-től 1200 millióig menő összeg visszaszerzésére,, mit ma a külföld viszen ki tőlünk — szük­ségtelenül évenként. Sajátos pénzügyi helyzetünkben koro­nája ezen mélyreható uj hitelszervezetnek: a kamatnélküli kölcsön. A mikor mintegy 1000 millió koronát kénytelen a takarékpénztárakban 3o/o-ra vagy 3 V2 °/u ra tétlenül heverni, — mivel a tő­kével birók jövedelme is megcsappant, — s vásárló képességük is csökkent. A nemzet legnagyobb része épenséggel nem tud jogos hitelhez jutni. — S ha férje megtudja? — Akkor . . . akkor . . . Aztán elcsendesült ismét, csak rendet­len lólekzete volt hillha’ó. Nantesen kiütött a verejték. Lassan kinyik az ajtó s a férj csúszott be rajta. Haja kuszáit vök ; szemei czóltalanul révedeztek, mig arczára kiült mérhetetlen lelki fájdalma.-— Hogy van nőm ? —kérdő görcsösen. — Alszik. — Merey orvos ur hol van ? — Pihen. Menjen nagyságos uram is szobájába. Nyugalomra van szüksége. Ha baj lesz, értesíteni fogjuk. Armand kiment, az orvos-tanár pedig a szobalányért csengetett, aki fel is jött. — Küldesse hozzám Merey orvos urat a vendégszobából. De azonnal. Merey megjelent s Nantes elmondta neki, amit a lázas betegtől hallott. Megbeszélték, hogy papot hivatnak. Nem bíztak senkiben a háznál s így Mercy maga ment el a pap után. De hátha azalatt Armand ismét meg­jelenik s találkozik a pappal ? Ezt kikerülendő Nantes egy oldalszobára gondoilt, ahol a papot a kellő alkalomig el­rejthesse. Szerencsére a férj nem jelentkezett; a pap is megérkezett; teljesen polgári ruhába öltözve. Nehány pillanat múlva Lilla ismét eszméletre tért. De már a halál reálehelte fagyos csókját. Elgyöngülő, töredezett szavakkal gyónta meg élete súlyos bűneit, férjével közös titkát. Majd magához vette a vigasztaló úti eledelt, az angyalok kenyerét. A pap, amint jött, csöndben el is ment, a beteg pedig szemmel láthatólag nyugod- tabb lett. Majd beszólni kezdett; lassan óvato­san, de minden szavából kiérzett a bensőben emésztő iszonyú fájdalom. — Armand hivatta a papot ? — Nem, mi hivattuk ! — felelt Nantes. — Isten fizesse meg 1 nyögó Lilla. — Érzem, m ghalok . . . tudják meg . . . katholikus vagyok . . . IIus . . . Ma­gyarországban . . . atyám Bánhidy Elemér. Itt elhallgatott. A két orvos némán összenézett. Kis szünet állott be. Megint a beteg kezdő lehunyt sze­mekkel : — Armond . . . álnév . . . Ő magyar . . . szöktünk . . . esküdni ide ... ón atyám­tól elvettem . . . ötvenezer koronát. . . lopott hozomány . . . három éve. — Armand . . * Sándor ezért nem akart . . . papot . . . félt. Itt ismét elhallgatott s visszaesett az eszméleten kívüli állapotba. Nantes és Mercy szó nélkül néztek egymásra. Épen belépett Armand. Egész külseje iszonyú belső harezot árult el. Érthetetlenül motyogott valamit s le­térdelt neje ágya mellé s annak arczára szegezte üveges tekintetét. Az orvosok nem merték bántani. Egyszercsak hangosan zokogni kezdett s őrülten kiabálta Lilla nevét. De az meg sem mozdult, csak keblének gyönge és ritkuló zilálása jelezte, hogy még él. — Csendesen, csendesen . . . mondták az orvosok s kivitték a szobából az őrjöngőt, aki aztán szobájába zárkózott s ott asztalt, széket, ssekrónyt az ajtóhoz húzott, majd elterülve a szőnyegen, kiáltá : — Lillám ! megőrülök 1 Pedig már meg volt háborodva. Bánhidy Húst pedig, — mig az orvo­sok férjét kitaszították, — ellopta a halál. Úgy maradtak szemei lecsukódva, hogy ne lássa ezután azt a garaboncziás őrültet. Üjlaky..

Next

/
Oldalképek
Tartalom