Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-20 / 4. szám
XIII. évfolyam Szatmár, 1904^. Január 20. 4-ik szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. —*^7 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: — — — — — — 6 korona —1 fillér Félévre-------— — — — — 3 » — Ne gyedévre — — — — — 1 » 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. E<.’yes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány- sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. Folyik a munka. így volt ez a múltban, így lesz a jövőben is. A liberális kormányok furfangja kimeríthetetlen volt, midőn törekvéseit az egyház hatalmának és befolyásának megrenditésére akarta érvényesíteni. Szinleg a béke álarczával jelenik meg a porondon, gyakran úgy mutatja magát, mintha ő volna a legjobb barát, hogy a megrontott emberiség szivébe visz- szatérjen a vallásosság, ennek szükségét gyakran fennen hangoztatja is, mig kéz alatt mindent elkövet, hogy saját omnipotencziájának magvait hintse el a keblekben. Mikor aztán megérett az idő, leteszi az álezát és mint nyílt ellenség jelenik meg azon jelszavak ellen, melyeket csak nemrég magáénak vallott. Mióta magához ragadta a hatalom gyeplőit, szakadatlanul folyik a harcz minden olyan intézmény ellen, mely a vallás bélyegét viseli magán. A papság befolyásának megtörése a népre volt programmjának legelső propozicziója. Nyíltan nem vallotta be, de nem habozott megtenni mindent, ami ennek a czéljá- nak elérésére alkalmas eszköznek kínálkozott. A házasság szentségének profanálása, a klérus, visszari- asztása a politikai élettől, a gyermeknevelés kiragadása az egyház kezéből azok az agressiv lépesek, melyek által legkönnyebben vélte szótszaggatni azt a kapcsolatot, mety a már erkölcsileg lazulásnak indult társadalmi rétegeket némileg még Krisztus keresztjéhez fűzte. Most is folyik a megkezdett munka, tart a küzdelem. A valóságban épen az ellenkezője érvényesül azoknak a kijelentéseknek, melyekkel a liberális kormányok port akarnak hinteni a könnyenhivők szemébe. Emlékezhetik mindenki, hiszen nem olyan régen történt, midőn Wlassics miniszter ajkairól elhangzottak azok a kenetteljes szavak, melyekkel a vallásos felekezeti iskolák fentartásának szükségét hangoztatta. De csakis hangoztatta. Az államosítás pedig napirenden volt. T.^Sa István rn«gismó- lelte ezt a komédiát, midőn kezébe vette a hatalmat. Kortesfogás, ki nem látja be? ... Igen jó csaléteknek kínálkozott az ellenakczió leszerelésére. Ezt a czélt, mondhatjuk, jórészben csakugyan sikerült elérnie, íme, még meg sem szilárdult hatalmának fundamentuma, még ott lebeg ég és föld között a levegőben, már is jelentkeznek az oroszlán- körmök, melyekkel szép szavakba öltöztetett kijelentéseit fogja meg- folytani. Elhatározott dolog, hogy a kincstár kegyurasága alatt álló összes felekezeti iskolákat államosítani jogiak. A fétHgJte- resztülviteléhez az első lépések már meg is vannak téve. Ezek n e nak a számuk igen íragyi Ezé'r »..n1,eg ezer család gyernp^siíték>valiáisbs nevelése lesz tehát?általa RirAg^dAta az egyház kezéből és odac&bW a felekezetien állaim faijai* k(je/é. Ki nem látja tehát indulatot, mely az uj korhrárfyt jöttében kiséri? ... Ki nem látja be, hogy uralma folytatása lesz annak az aknamunkának, mely évtizedek óta tart kerékbetörésére az egyházjogainak? . . . Es mi mégis habozunk, mégis bizunk a hiú Ígéretekben? . . . Hiszen Sión bástvái vannak j./ i j 0 1 megiarnaüv a, azoK az osziöptm, melyeken az egyház hivatásának magasztos temploma nyugszik. Végleg le akarják kötni azokat a kezeket, melyek a családi élet szentélyében a vallásosság és morál szép virágait fakasztják, melyek oly áldásosán működnek kétezredévé a lelkek megmentésében. Ez a tény igazolja legjobban, hogy báránybőrbe öltözött farkassal van dolgunk, amely pedig veszedelTÁROZA. Felhők a Rajna mellett. Gondolkozva, elmerengve A temérdek idegenbe’ Itt állok a Rajna mellett . . . Kóbor felhők jönnek, mennek, Egy Nyugatról, más meg Délnek Ismét mások visszatérnek, Soha, soha meg nem állva, Egyre járva, egyre szállva. Hogy nézem e felhő járást, Hirtelen egy érzés jár át. — Úgy tetszik, hogy mely csak feljő, Ismerősöm minden felhő, Hogy már láttam egyszer régen Valahol egy másik égen, Épp igy járva, ép igy szállva, Nyugtot soha nem találva. . . . De Keletről lassan leiben lm most egy uj, ismeretlen, Széle foszlott, színe bánat. — 0, én érzem egy országnak Fogyhatatlan nagy keservét Hordja ez a világba szét: Tudja meg. ha otthon baj van, Valahol csak egy magyar van. Heidelberg 1903. dccz. 30. Reviczky János. Utolsó akkordok. Mindenkinek esik lábujjhegyen volt szabad járni a genfi Cavour-házban. Hogyne, hiszen a ház bájos úrnője, Lilla de Cavour halálosan beteg. Az orvosok aggódva virrasztanak me nyezetes ágyánál s hiába alkalmazzák az összes lehető orvosszereket, a halál lassan, de biztosan bontogatni kezdi dermesztő szárnyait a szenvedő felett s fagyos lehellete már ott zilál a rendetlenül pihegő női kebel lé- lekzetvótelón. Lázas álom tartja lezárva a beteg fáradt szempilláit s néha fe'-felriad, mintha kigyó csipte volna meg. Majd magához tér s férjét óhajtja. Isten tudja már hányadikszor 1 Az orvosok kimennek. — Armond! — oh ha Istent ismersz . . . hivass . . . katholikus papot . . . Mindenre . . . ami szent . . . esedezem 11... — Nem I szerelmesem ! nem lehet ! — Soha ! — riad fel szinte felőröltén a férj . . . Neked nem szabad meghalni ! — Különben is te protestáns lettél egybekelésünkkor! . . — Épen azért ... ki akarok . . . bókülni Istennel ... Ne kínozz 1 1 — Lehetetlen I — 8 ideges zokogásba csuklón el Armond hangja. — Gyónni szeretnék . . . megbántottam Istent . . . véghetetlenül ! . . . — Soha 1 — mond a férj sötéten — nem árulhatod el közös titkunkat . . . Soha egy katholikus papnak. Tönkremennék ! . . . Soha ! soha ! — Soha . . . monda utána gépiesen a beteg. És ismét elveszte eszméletét. — Orvosok I — kiált Armond — jöjjenek ! — Csendesen, csendesen ! súgták azok — lábujjhegyen bejöve. — A betegnek nyugalomra s csendre van szüksége. Armond odaborult a haldokló ágya mellé s zokogva sirt.
