Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-05-27 / 22. szám

4 HETI SZEMLE. (22-ik szám.) kir. főhadnagy vezette oltárhoz Schusztericz Ignáczvolt nagykárolyi polgármester leányát. Ilona kisasszonyt. Az ezredes vezetése alatt megjelent az esküvőn az ezred egész tiszti­kara, a nős tisztek nejeikkel együtt. A szer­tartás után a tisztikar a szentélybe vonult, hol bemutatták magokat az uj párnak és kifejezték jókivánataikat. Az örömapa laká­sán villásreggeli volt, mely után az ifjú pár nászúira indult. A honvédség köréből. Bauer Lajos alezredes, ki négyóvvel ezelőtt Nagykároly­ban mint zászlóaljparancsnok állomásozott, a kassai 9 ik honvédezred parancsnokának neveztetett ki ; verebólyi Marsó Béla főhad­nagy pedig Nagykárolyból városunkba he­lyeztetett át. Áthelyezéz. Nayg Tamás pénzügyi titkár Máramarosszigetről Nagykárolyba, Kardos László titkár Nagykárolyból M.-szi­getre kölcsönösen áthelyeztettek. Szolgabirák beosztása. Vármegyénk v főispánja az alispán javaslatára Bay Miklós szolgabirót a nagykárolyi járásból a szinér- váraljaiba helyezte át, a nagykárolyi járásba pedig Jesenszky Béla szolgabirót osztotta be szolgálattételre. Uj bölcsészettudor. Gopcsa Endre ké- pezdei tanár a kolozsvári m. kir. tudomány- egyetemen a bölcsészeiből a tudort vizsgála­tot jó sikerrel letette s a filozófia doktorává avattatott. Változás a városnál. Bartha Kálmán a városi tisztifőügyész mellett viselt joggya­kornoki állásáról lemondván, a polgármester Ambrózy Sándor jogszigorlót nevezte ki jog­gyakornoknak. Gyászhir. Özv. Troesányi Kohányi Kál­mánná, szül. románfalvi Fejérváry Stefánia rövid szenvedés után életének 60-ik évében Erdődön elhunyt. Holttestét városunkba szál­lították s itt helyezték örök nyugalomra. — A munkácsi egyházmegyéből. Sere ge'lly Ágoston gelsei h. lelkész, vármegyénk fia Karászra h. lelkésznek neveztetett ki. Aranylakadalom. Ritka szép ünne póly folyt le áldozócsütörtökön a Ferenczren- diek kaplonyi templomában. Reich János megyei állatorvos szüleit, Reich Györgyöt és nejét áldotta meg a rendfőnök a nagy mise alatt, azt az öreg házaspárt, mely 50 évvel ezelőtt kelt egybe az Urnák ugyan­ebben a hajlékában. Mise után tartalmas be­széddel üdvözölte a rendfőnök a tisztesség­ben megőszült házastársakat, a társház és az egyház részéről elismerését fejezvén ki Reich Györgynek, ki 50 év óta mint konfrá- ter is működik. A társházban nagy lakoma volt az ünnepeltek tiszteletére, mely alka­lommal jólétükért számos pohárköszöntő hang­zott el. Kinevezés. A kir. pónzügyigazgató Kugler János díjtalan gyakornokot a szinér- váraljai kir. adóhivatalhoz dijas gyakornokká nevezte ki. Az alispán büntetése. Nagy László alispán a Luhy Gézával vívott párbaj vétség miatt egy napi államfogházra lett Ítélve. Büntetését a múlt nap töltötte ki Budapes­ten, s már vissza is érkezett Nagykárolyba Két füzet. Steinberger Ferencz dr., nagy. váradi apát-kanonok két kis füzetet bocsátott nyilvánosságra, melyek a napokban hagyták el a sajtót. Az egyik azt a beszédet tartal­mazza, melylyel mint a magyar kath. tani- tók országos bizottságának elnöke 1902. szept 15-én megnyitotta a szent Atya 25 éves pápaságának jubileumára Budapesten tartott diszgyülóst. A tudós főpap megdönthetetlen érvekkel és történelmi vonatkozásokkal czá- folja meg az egyház ellenségeinek azon vi­lággá röpített állítását, hogy akik alattvalói hűséggel ragaszkodnak a pápai székhez, a hazafiság rovására idegen hatalom szolgála­tába szegődnek. Azután a szent Atyát, mint kiváló paedagógust, mutatja be a tanítóknak s lelkesíti őket, hogy minél tömegesebben vegyenek részt abban a zarándoklatban, mely a jövő hóban indul Rómába, szent Péter trónjának zsámolyához. A másik füzet azt a két szent beszédet tartalmazza, melye­ket Rómában a kath. tanítók zarándokcso- portja előtt a szent Péter-templomban és a lateráni bazilikában mondott. Mint czimlapján olvasható; „Kedves zarándoktársainak Ígérete beváltásául és a nagy napokra való emlé- keztetésül“ bocsátotta nyilvánosságra. Min­dekét beszéd művészt magaslaton áll, s méltán ragadhatta magával a jelenvoltakat, kik ime, mint a fentiekből látszik, nem elégedtek meg azzal, hogy egyszer hallották, hanem nyomtatásban is olvasni kívánták. Huszonötéves találkozás. Akik 1878.- ban, tehát 25 évvel ezelőtt lettek érettséget a helybeli kir. kath. főgymnáziumban, juli. 2-án találkozásra gyűlnek össze városunkban. Fechtel János dr. jelenleg a kir. kath. fő- gymnázium tanára és Joó Imre körösi ref. főgymn. tanár lettek abban az időben meg­bízva a találkozások szervezésével. A tiz éves Budapesten, a 15 éves városunkban volt, most 25 óv után ismét egybegyülnek a régi osztálytársak. A rendezők már meg is tették az esőkészületeket, kipuhatolták az osztálytársak tartózkodási helyét, s értesítet­ték őket a találkozás napjáról. Tanáraik kö­zül három van még életben : Hehelein Károly prépost kanonok, a főgymn. akkori igazga­tója, dr. Zajfény Károly és Lulcácsy György, kiket szintén felkérnek a megjelenésre, va­lamint a főgymn. mostani igazgatóját, Rat- kovszki Pált is. A megállapított programút szerint a gyülekezés a főgymn. tanácskozási termében lesz délelőtt fél 10 órakor. Rövid tanácskozás után tisztelegnek Hehelein Ká­roly prépost-kanonoknál és a jelenlegi igaz­gatónál. A délelőtt folyamán lefényképeztetik magokat. Délben tarsas ebéd. Délután ki­mennek a temetőbe, s megkoszorúzzák sze­retett volt osztály tanáruk, \Jandrisics János és Gyurits Antal tanáruk sírját. Este társas vacsora lesz, másnap reggel az elhunyt ta­nárok és osztálytársak lelkiüdvéért gyászmise a székesegyházban. Kápolnamegáldás. Lélekemelő ünne pólyben volt részük a mult nap a szerednyet rk. híveknek. O excellencziája megbízásából Benkö József ungi főesperes, apát-plébános a temetői dombon épült kápolnát áldotta meg a fájdalmas sz. Szűz tiszteletére. Az ünne­pélyes sz. misét Muncskó Pál plébános végezte, kinek buzgolkodása folytán jött létre e ká­polna, az ünnepi sz. beszédet az egész kör­nyékről összegyűlt híveknek tót nyelven Boross B. ungvári, magyarul pedig Drahus István szerednyei s. lelkész tartotta. A nyolcz- szögü kápolna az egész vidék felett kima­gasodva hirdeti Isten dicsőségét. Felépítését a hivek, kiváltképen az Amerikában tartóz­kodó munkások áldozatkészsége s ő Excellen- tiája bőkezűsége, belső festését és felszerelését a szatmári kanonokok jótékonysága tette le­hetővé. Minden kegyes adakozónak ez utón is hálás köszönetét mond a hivek nevében is a község plébánosa azon nagy lelki örömért, melyet neki és híveinek bőkezűségük által okoztak. Elmaradt közgyűlés. Szombat délu­tánra rendkívüli közgyűlés volt hirdetve a városházán, melynek tárgyát azon szerződés jóváhagyása képezte volna, mely ifj. Vida János zsadányi lakos és a város közt kötte­tett a várostól megvett ingatlan ügyében. A városatyák azonban, — mint rendesen — távolmaradásukkal tündököltek, igy a pol­gármester kénytelen volt a gyűlést elhalasz­tani, s újabb határnapul junius 8.-nak délu­táni 3U 3 óráját tűzte ki. A gyermekmenhely ügye. Ismeretes lapunk olvasói előtt, hogy az állam nehány városban gyermekmenhelyet akar felállítani. A felvidéken Munkács és Nagy-Szőllős közt volt a választás. Mindekét város óhajtotta, s minthogy a mai világban csak protekczió utján lehet valamit elérni, igénybe is vették embereiket a kedvező elintézés keresztül­vitele czéljából. Úgy látszik, Szőllős volt erősebb, mert a miniszter mellette döntött, gróf Csáky László főispán már meg is kapta érte a fáklyászenét. A munkác-iak azonban sehogy som tudtak be!enyugodni a dologba s a napokban a vármegye legelőkelőbb fór­fiaiból álló küldöttség tisztelgett Forgách Já­nos munkácsi prépost-plébános vezetése alatt Széli Kálmán miniszterelnöknél, (í7assicsGyula és Darányi Ignácz minisztereknél, előadva a munkácsiak kérelmét. A miniszterek meg­ígérték a kérelem teljesítését. így valószínű­leg mindakét város fog kapni gyermekmen­helyet, merthiszen Nagy-Szőllőst már cserben­hagyni nem lehet. Elutasított tiltakozás. Bizonyára em­lékeznek lapunk olvasói a debreczeni ref. egyházkerületnek ama határozatára, melylyel a már megállamositott szatmárvárosi elemi iskolák átvétele ellen óvást emelt. Az ügy­ben kedvezőtlenül döntött a vall- és közokt. miniszter, mert az egyházkerület tiltakozását elutasította. Tűzoltóink kirándulása. Tüzoltóegye- sületünk pünkösd második napján kirándu­lást rendez Sárközujlakra, ahol tüzoltógya- korlatot is fog tartani. Versenygyaloglás is lesz ez alkalomból, melyre az egyesület di­jakat tűzött ki. Első dij oklevél és arany érdemjel, második dij egy ezüst óra, harma­dik egy tajték pipa. Vendégeket is szívesen lát az egyesület. Jelentkezni a tűzoltólakta­nyán lehet. Az ügyvédi kamarából. A sz. németii ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy: Dr. Szűcs Sándor sz.-németi lakos ügyvédet a 125—1903. sz. a. reá ruházott gondnoki tiszt alól felmentette, s helyette neh. Földváry Sándor ügyvédi irodája részére Budah&zy Sándor m. szálkái lakos ügyvédet rendelte ki. b) Bornemissza Bála ügyvédjelöltet 1903. ápr. 1-től kezdődő joghatállyal Dr. Hunwald Izidor f.-gyarmati lakos ügyvéd joggyakor- nokaképen bejegyezte, c) Dr. Köves Miklós ügyvédjelölt joggyakorlatát 1903. ápr. 25 tői Dr. Drágos Theophil n.-bányai lakos ügyvéd irodájában folytatja. Meghívó a Szatmár-ugocsavármegyei róni. ka h. Tanítóegyesület, XX. közgyűlésére. — Tisztelt Tagtárs ur! Van szerencsénk tisz­telt Tagtárs urat a folyó 1903. junius 3.-án (pünkösd után való szerdán) Szatmáron, a Cze- czil-egyesület dísztermében tartandó közgyű­lésre meghívni. — Püspök urunk O nagyméltó­sága, mint legkegyelmesebb védnökünk ma­gas óhajtására jelen közgyűlést úgy tekint­jük, mint a laniió-továbbképzésnek égjük alkalmas idejét és módját. — Azért a folyó­ügyek velős-rövid letárgyalása után Bodnár Gáspár, a szatmári kir. kath. tanitóképző- intézet nevelés- és oktatás lanára megtartja szabad-előadását e czimen : „A beszéd és értelemgyakorlat múltja, jelene és jövője

Next

/
Oldalképek
Tartalom