Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-02-18 / 8. szám

^£IS- <;t «Ivani.

8-ik §záin.

Szalmái*. 1M3. Feb/u;'u* B

HETI SZEMLE

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

'4

KLÓ FIZET ESI ARAK:

Üvry évre — — — — — — — — 6 korona — fillér

Félévre — — — — — —-------3 „ —

Ne

gyedévre — — —------------— l 50 „

f a

nitéknak és kézmiiiparosoknak egy évre 4 korona.

Kirves szám ára 20 fillér ■■1----------------T------------T ,--------F#

I«*I6b azerfcnnEtó

UÁTIIOUY END It E.

A lap kiadója :

A .PÁZMÁNY-SAJTÓ*

A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető küldemények, pénzek, hirdetések, stb a . iYtzniá nv ■ najtó“ czimére küldendők, (Rákóczy utcza 2ő s/..) Hirdetések jutányos árban vetetnem fii Nyllttór sora 40 flllér.

A lap meg.jelenili minden szerdán.

Főpásztorunk kitüntetése.

Egyházmegyénk főpásztorát szép kitüntetés érte. Ő felsége a király valóságos belső titkos tanácsosának nevezte ki.

A valódi érdemek elismerése, a fáradhatatlan tevékenység jutalma, az egyházmegye kormányzatának bölcs vezetése, az áldozatkészségnek — mondhatni — csaknem páratlan példája, nagy alkotásainak évszázadokra kiható emléke, az árvák és elhagyatottak hálája, a gondjaira bizott hívek őszinte tisztelete és ragaszkodása van megpecsételve abban a királyi oklevélben, mely a szatmári egyházmegyének ezt az örömet meghozta.

Érdemei előtt, melyeket csillog-' tatni nem szeretett soha, s melyeket nem a világ zajában és annak kedvéért, hanem Isten dicsőségére, szivének legnemesebb sugallatából az egyházmegye lelki, szellemi és anyagi ügyeinek felvirágoztatása körül gyűjtögetett évek hosszú során keresztül, — az elfogulallan Ítélet kénytelen meghajolni és odanyujtani a babért

annak a férfiúnak, ki képességeinek összes erejét, szeretetének folyton lobogó lángját, a könyörületnek áldást- osztó kezét hozta kedves áldozatul a köztevékenység oltárára, ki életének legnagyobb örömét Isten után embertársai boldogságának előmozdításában kereste.

Már akkor, midőn a Gondviselés a szatmári egyházmegye élére hívta, lelkesedés töltötte el a kormánya alá tartozó öt vármegye híveit, mert azok a hírek, melyek a főpásztorról eljuttottak hozzánk, munkásságának és jótetteinek oly magasztos példáiról beszéltek, hogy valóságos csábitó látkép tárult szemeink elé, melyben, a -szatmári egyházmegye jövőjét a virágzás dúsan zöldelő lombkoronái közt szemléltük.

A szárnyrakelt híreket igazolta élet. Reményeink teljesedésbe mentek. A történelem részrehajlatlan kritikája oda fogja őt sorozni legnagyobb elődei mellé, mert a nagyok legnagyobbikának, Hám János lelkének és szellemének árnyát látjuk

megelevenedve egyházmegyénk határai közt, mióta főpásztorunk jogara terjeszti áldásait a hívek ezrei felé.

Ezért tölti el mindnyájunk szivét a királyi kitüntetés alkalmából a legnagyobb öröm, ezért adunk hálát Istennek, hogy nekünk adta őt, mert jobb, nemesebben érző, gondosabb és szeretőbb atyát a képzelet sem tudna varázsolni lelki szemeink elé.

Kérjük az egek Urát, hogy tartsa meg drága életét, védje, erősítse, oltalmazza őtjótetteinek folytonos gyakorlatában.

Főpásztorunk életrajzi adatait, s azokat a nagyobb alkotásokat, melyekkel egy házmegyénk területén örök emléket állított nevének, az alábbiakban közöljük:

A. főpásztor életrajza.

Velenczén született Fehérmegyébe” ős nemes családból 1832. január 22-ón. Isi.oh.i tanulmányait Pécsen és Székesfehérváron végezte, melyeknek folyamán az esztergona főegyházmegye papnövendékei közzé vétet vén fel, mint jeles tehetséggel biró ifjú a bécsi Pázmáneumba küldetett, hogy mr. ’ t a theologiai tanulmányokban kiképezze. 1854TÁRCZA.

Búcsúzás.

I.

Mikor nálunk voltál,

Soha rád se néztem S azt a selyem kendőt,

Melyet nékem adtál. . .

Majdnem összetéptem.

S a mikor elmentél Szomorún, kisirtan. . .

Azt a selyem kendőt,

Mélyet nekem adtál,

Telis-tele sírtam.

II.

Itt vagy-e vagy nem vagy itten,

Soh’ se törődtem én véled, Kinevettem, kikaczagtam Szerelmedet, esküvésed.

S most a mikor te elmentél Messze földre, a hazádba, - Tudja Isién, az én szivem Majd megszakadt bánatába’.

Ifj. Király Géza.

á boldogságról.

.Felolvasás, melyet a kath. kaszinó február 1-i

ünnepségén tartott Dr. Irinyi Tamás.

A paradicsom tehát létezett, de azt is szeretnék tudni mi kiváncsiak, hogy bol is, volt az ember egyszer igazán boldog? Mert his ha volt is valakinek valahol binoka, a helyre, a hol feküdt, örömmel, no meg fájdalommal, de még is szeret visszagondolni. E kérdésnél is első sorban a sz. Írás az irányadó, hallgassuk csak mit mond röviden : „És folyó viz megyen vala ki a gyönyörűség helyéről, a paradicsom megöntözésóre, mely onnan négy főágra oszlik. Az egyiknek neve Fizon; ez az, a mely körülfogja Heviláth nak minden földét, a hol az arany terem. És azon földnek az aranya a legjobb; itt talál* tátik a jó illatú mózga és ónixkő. — És a második folyóvíz neve Gehon, ez az, mely megkerüli Szerecsenországnak egész földét. A harmadik folyóvíznek pedig neve Tigris; ez foly az assyrusok felé. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrates.“ így írták 8—10000 óv előtt a földrajzot. Felemiit három országot, melyek közül az elsőnek van. a legjobb aranya, mézgája és ómixköve. Azonkívül négy folyóval halárohatja a paradicsomot. Ennyi

az egész! Hjah ! még akkor a hosszus: gi meg a szélességi fokok nem nagyon járták. A sz. Írás nem Meyer vagy Baedäker, mely a világ nevezetes városait a bérkocsisok tarifájáig leírja. Sokan is megbotránkoznak rajia. Geográfiái képtelenségeknek tartják a paradicsom fekvésének leírását. Pedig kár 1 Mert mit gondolnak kérem, ha 8—10000 óv múlva valaki Magyarország mai földrajzát olvasni fogja, elfog-e tudni rajta teljes biztosággal igazodni? Ki tudja, hol fogják akkorig egyik vagy másik folyót vezetni? Ki tudja micsoda földrajzi meghatározások lesznek akkor divatban? Nézzék csak kérem, Béla király névtelen jegyzője — erről sem tudják biztosan, vájjon Ili. vagy IV. Béla király nótáriusa volt-e — alig 7—800 óv előtt ól, helyneveket emlit fel s már nem tudják s vitatkoznak rajta, mit is érthetett alattuk vagy hol feküdtek az illető helyek.

Annyi bizonyos, mondja egyik tudós író, hogy a paradicsom leirója, tisztában volt a paradicsom helyzetével, csak mi nem értjük teljesen szavait. Azt mondja a sz. szöveg: „Ott terem a föld legjobb aranya“. Mintha csak Magyarországról beszélne.

Négy folyót emlit a sz. írás, mely közül kettő — az Eufrát és Tigris előttünk is jól