Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-02-11 / 7. szám
3 kodni látszik a város felett. Az alapjait Hám János püspök rakatta le 1857-ben. Nagy szellemének örökösei az ő szándékát akarták megvalósítani, melynek végrehajtásában megakadályozta a halál. Nevetlenfaltiban templom épül a püspök ur költségén. A templom épülete már kész, most a berendezés munkája folyik. Csapon templom épül a püspök ur költségén. Az alapkő szeptember 2 an tétetett le. A templom falai már állanak s a tél viszontagságaitól ideiglenes fedéllel vannak védve. Alsó-F'emezélyen uj templom épül a kincstár költségén, a püspök ur tetemes hozzájárulásával. A pósaházi (Munkács filiája) templom Forgách János prépost főesperes buzgólko- dása folytán teljesen elkészült és szeptember 14 én nagy ünnepséggel megáldatott. A szolyvai (Tövisfalva filiája) templom építése befejezést nyert, a toronykereszt s a harangok megáldattak és feltétetlek október havában. A búcsúi (Beregszász filiája) templom teljesen elkészült, felszereltetett és megál- dás után rendeltetésének átadatott. A székesegyház vaskerítését a püspök ur megujittatta a saját költségén. Izbugyán (Vinna filiája) a templom reno válva lelt, és uj torony épült 11440 korona költséggel, mely a püspökjurtól s az egyház- megyei pénztárból nyert segélyen kívül a templom pénzéből, a hivek adakozásából és kölcsönnel fedeztetett. A vajnatinai (Tiba filiája) templom rendbehozatott a templompónztár költségén s a hivek adakozásából (1800 kor.) A nagy-szőllősi templom kifestetett a templompónztár költségén, a hivek gyüjtó- tésóből és a püspök úrtól nyert sególylyel. A nagy-zalacskai templom a vallásalap és gróf Sztáray Sándor kegyurak költségén belülről renoválva lett és kifestve. A rónaszéki és paposi templomok belülről renováltattak, előbbi a kincstár, utóbbi a vallásalap költségén. A zajtai templom fedele megujittatott a templom pénzén. A kis-kaposi templomot külsőleg rendjük a paradicsomi 4 folyót, a paradicsomot őrző klerubokat — melyek itt rettenetes sárkányok — s az életfáját. De lássunk más hagyományt. A régi perzsák vallása Albordzsenak nevezi a paradicsomhegyet s majdnem úgy Írja le, mint az indusok most idézett hagyománya. A perzsák is a föld közepére helyezik. Itt is megvan a négy folyó s ezek egyikének az Ar- duisurnak forrásától öntözve áll a a halhatatlanság fája — a szent Horn, melyről az első emberek táplálkoztak. A sinaiak hagyománya még jobban megegyezik a sz. Írással, ük is — mint az indusuk — eredeti lakóhelyükre, Közóp-Azsiába, Kuen Lun és Tiancsán hegységekbe helyezik a paradicsomot. A hegységek közepén gyönyörű kert van, hol állandóan szelíd zefir lengedez, megrezegtetve az élet fájának — a szent Tongnak lombjait. A kert az ég bezárt kapuinál fekszik, a vizek, — melyek átszelik — a sárga forrásból erednek. Ez a halhatatlanság forrása, ki abból iszik, örökké ól. A forrásból négy folyó veszi eredőiét, mely — a világ négy tája felé folyik. Csodás fák vannak a kertben — a kert egyik fájának gyümölcsétől függ az élet fentartása. behozatta a premontrei rend és uj kerítéssel látta el 1400 korona költségen. Nagy-Károlybán a temetőben családi sírbolt fölé díszes kápolnát építtetett Serly Gusztáv megyei főorvos. Szerednyén temetői kápolna épült adakozásból és segélylyel az egyházmegyei pénztárból Tisza-Újlakon a templom díszes vasrács kerítéssel lett körülvéve. A 640 korona költség adakozásból gyűlt be. A szatmári elemi fiúiskolát a püspök ur Dagy áldozatok árán megmentette az államosítástól, mely a katholikusok részére már teljesen át van adva. A szatmári irgalmas nónék anyaháza a zárdái leányiskolák részére díszes és kényelmes uj épületet emeltetett 60 ezer korona költséggel. A zárda érdemes superiorát, Hámon József prépost-kanonokot illeti a dicséret ezért az újabb nagyszabású alkotásért. Csomaközön a hi vek iskolai czélra telket vásároltak 7000 koronáért. Szinfaluban és Alsó-Homoródon uj iskolák épültek a hívek áldozatkészségéből. Ungváron a Gizellaház nevet viselő leányiskola és nevelőintézet díszes uj épületet nyert. A költségek a püspök úrtól nyújtott segélylyel, Hehelein Károly prépost-kanonok adományával és a hitközség önmegadóztatásával fedeztettek. A máté-szalkai iskola kibővittetett az egyházmegye költségén. A szatmári fitanitóképzö intézet épülete bádogfedóllel láttatott el az egyházmegye pénzén. Szent Antal növekvő tisztetetével megsokasodott sz. Antal kenyere. A hivek szívesen hordják filléreiket sz. Antal perselyébe, melynek tartalmával annyi nyomort és szü- kölködést enyhit a keresztény felebaráti szeretet és könyörület. Azon számtalan jótékonysági cselekedet közül, melyek ez év folyamán Írattak fel az élet könyvébe, itt csak néhányat sorolunk fel jelentősebb természetüknél fogva. Ö Felsége a várpalánkai fiókhitközségnek templomépitési czélra 400 korona legkegyelmesebb segélyt nyújtott. A székeskáptalan egyházi czélokra 3863 kor. 20 fillért, segélyekre 1255 kor. 36 fillért, különböző jótékony tanügyi és közczélokra 3319 kor. 44 fillért, összesen 8438 koronát adományozott. Szabó Norbert nagyprépost, kanonok az aggpapok nyugdíjalapjára tett alapítványi összegét újabban 300 koronával gyarapította. Kádár Ambrus própostkanonok a Szatmárit (a tanítóképző mellett) épült uj templom építési költségeihez 31,222 korona ado- mánynyal járult. Hehelein Károly prépostkanonok az ungvári Gizellaház építésére 13 ezer koronát adományozott. Pemp Antal kanonok egyik épülőben levő templomnak belső berendezésére 4000 koronát ajánlott fel. Lessenyey Ferencz kanonok a papi nyugdíjalapot 300 koronával gyarapította, templomi czélokra 1550 koronát, iskolai és egyéb jótékony közczélokra 1898 koronát adományozott. Soltész Imre szentszéki ülnök, káluiándi plébános a szatmári k. kaih. gymnasiumi tápintézet javára 500 korona alapítványt tett Néhai Bauer Joachim 2000 koronát hagyományozott Kis-Dengelegen temetői hely vásárlására. Az építés alatt levő templomokra a püspök ur a köv. összegeket fizette ki: a szatmári templomra 22,100 koronát, a nevetlen- falusi templomra 21,785 kor. 60 fillért, a csapi templomra 13,806 kor. 74 fillért. A székesegykáz kerítésének megújítására 2110 koronát, az alsó-fernezelyi templom építésére 9200 koronát, a szolyvai templom tornyára 600 koronát, a pósaházai templom belső felszerelésére 484 koronát, a nagyszől- lősi templom belső kifestésére 400 koronát, az izbugyai templom tornyának építésére 400 koronát adományozott. Az ungvári Gizellaház építéséhez 20000 korona, a szatmári kath. kaszinó épületének kibővítéséhez 2000 korona segélylyel járult. A segcdlelkészek, tanítók fizetése és fizetéspótl éka czimén 5722 korona 74 fillért, ezen kívül külön a szatmári róm. kath. elemi fiúiskola tanítóinak fizetése és az iskola dologi kiadása czimén szeptember 1-től kezdve 3312 kor. 65 fillért szolgáltatott ki. Megjegyezni kívánjuk, hogy itt a püspök urnák csak a nagyobb adakozásai vannak felsorolva, de ezeken kivül szerfelett A régi görögöknél az Atlas a paradicsomhegy, mely körül — mint az indusok Me- ruja körül — az ég, nap és hold forognak. Az égig ér, sőt ez tartja fenn az égboltozatot is. Az Atlason van a llesperidák kertje a csodafával s ennek aranygyümölcsével. Hatalmas falak övezik a kertet, sárkány őrzi, hogy senki sem juthasson a fa gyümölcséhez. Még Herkulesnek is Atlas ad belőle. O sem juthatott erejével hozzá. A régi germánokba, paradicsomot Asgard- nak, az istenek kertjének nevezték. Az istenek Wingholf (örömház) vagy Walhalla nevű szép városban laknak, hová a nemzeti hősök szellemei is gyülekeznek. Itt van az Idaföllr nevű völgy, hol az istenek az első idők aranykorát átélték. A szentfa is itt van, mely igazi észak-német felfogás szerint — kőrisfa, az Igdrazil, mely alatt az istenek üléseznek. Források erednek a fa tövéből. E kertben terem a halhatatlanság almája, nyugati vonás — melyből az istenek, hogy soha meg ne vénüljenek — táplálkoznak. A mexikóiak a paradicsomot szintén egy óriási hegyen képzelték, a melyen a felhők megpihennek s a melyről a vizek szelleme az esőt s folyókat küldte a földre. Az első ember Kveczalkoatl —magyarosításra alkalmas név — a halhatatlanság vizéből üdíti fel magát. Más népeknél a paradicsom, mint az oczeánból kiemelkedő „boldogok szigete“ szerepel. A kelták a „gyönyörűség szigetének“ nevezik, a hol örök tavasz és örök ifjúság lakozik. A szigetet folyók öntözik és fákkal van beültetve. A Tonga szigetek — Ausztrália körül —■ lakói Bolotuk szigetnek nevezik a paradicsomot. Ez teremtetett legelőször. Halhatatlan gyümölcsökkel megrakott fák ékesítik a kertet. Hozzak-e még fel több hagyományt ? Azt hiszem, elég lesz. A népek hagyományai világosan tanúsítják a boldogság székhelyének, a paradicsomnak egykori létét. Persze a sz. irás elbeszélése a régi idő, nagy távolság, vagy helyi körülmények—hegy, völgy, tengerek, bálványozás folytán módosulást szenvedett. De az őshagyomány, az eredeti kép mindenütt felismerhető. (vége köv.)
