Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-02-04 / 6. szám

4

HETI SZEMLE“ (6-ik szám.)

bajainak lehető megszüntetésére. Terjeszkedjék ki ez egyesület mindenüvé, hol a magyar városok közigazgatása és azok tisztviselői érdekében tenni való mutatkozik. Legyen védője és képviselője a városi közigazgatás és tisztviselői jogos kívánalmainak.

Pápán, 1903. Jan. 20-án.

Hazafiui üdvözlettel : Kemény Béla

Pápa rend. tan. város jegyzője Pápán.

Egy nyílt kérelem.

Tisztelt Főkapitány Ur!

Csak nemrég történt ez ügyben felszólalás épen ezen lap hasábjain, de úgy látszik, eredmény nélkül hangzottak el a közügy és a közönség legalább is egy jó nagy részének érdekéből felemelt szavak.

Tisztelt főkapitány ur nemcsak a rendnek és csendnek, de a közönség és köztisztaság ügyének is éber őre kell hogy legyen. Érzékét e kötelezettségével szemben ki is mutatta már több alkalommal a papiroson. Intézkedései azonban legalább helylyelközzel nem mentek át az életbe, ott maradtak meg- irott malasztnak, nem akart, vagy nem tudott azoknak érvényt szerezni.

Hiszen az akarat benne megvan, nem vonjuk kétségbe, sőt nagyon bölcsen tudjuk, hogy agilitás dolgában nem igen szeret engedni a 48-ból. De valószínűleg valami olyan leküzdhetetlen akadálylyal áll szemben, hogy megtörik rajta minden nemes (igyekezet. Tessék akkor legalább úgy formulázni a közegészség ügyében csak nemrég kiadott rendeletét, hogy ami a többi polgárságnál tilos, az a kir. törvényszéknek meg van engedve, akkor legalább tudjuk magunkat mihez tartani, bedugjuk az orrainkat, vagy ha úgy tetszik, tele tüdővel nyeljük azt a kedves pártfűm-illatot, melyet onnan türelmünket a végsőkig próbára téve, ebédünk és vacsoránk ellen nyilt támadást intézve, egész hidegvérrel kibocsátanak.

Mert kérjük szeretettel, tisztelt főkapitány ur, ha ebéd előtt megy el az ember azon a tájékon, mikor a felgyülemlett piszkot az utczára lökik, hát jót állunk róla, hogy elmegyen tőle az étvágya, ha pedig ebéd után van, a bevett falatokat stante pede

Este van. A csillagok milliói pislognak az égbolton. Margit siet a csendes temető felé.

Nem fél. Ugyan kitől félne ? A mint megy a csendes hantok mellett, mintha minden fűszál azt susogná: Nem hallgattál atyádra.

S im itt áll a két néma hant mellett. Ráborul s könyeivel áztatja a száraz göröngyöket.

Nincs is itt most senki. Ugyan mit keresne oly sötétben ott valaki ? 1 A néma csendben csak Margit zokogása hallatszik.

Térdére emelkedik. Elpanaszolja fájdalmát, melylyel a suttogó szellő tova szárnyal. Jól esik lelkének, ha legalább hangosan pa- naszkodhatik.

Mély fájdalom gyötri. Önmagát vádolja.

Vétkeztem oh atyám ! De bocsáss meg nekem. Miért nem fogadtam meg intésedet I . .. Szenvedek, mert megérdemlőm, Istenem büntetett meg szófogadatlanságomért.

Alig végzé el szavait s im a távolból hallatszik az est-harang imája.

Margit imádkozik ... A mint az „Ur- angyalát“ bevégzó, egyszerre elhallgat a kis harang bánatos hangja. Margit a sirhalomra hanyatlik, szive megrepedt.

Most már boldog s nem szenved.

muszály kitenni. Épen azért csudálkozunk legjobban, mert a főkapitány urnák magának is ott kell eljárni, sőt ha kilép az udvarára, már annyira amennyire normális szalgó érzék mellett is észre kell venni, hogy valami bűzlik Dániában, illetve a tekintetes kir. törvényszéknél csak papírkosárba való aktáknak nézik a főkapitányi rendeleteket.

Kérjük azért a főkapitány urat tisztelettel, legyen kegyes egy újabb rendelettel körvonalazni, hogy csakugyan privilégiuma-e a kir. törvényszéknek a város lakossága, illetve egészsége ellen elkövetett ez a merénylet, akkor legalább nem boszankodunk afelett, hogy tiltott dolgot követnek el épen arról a helyről, ahol meg szoktak torolni minden excessust, ahonnan tehát épen azért azt várja attól a kegyetlen paragrafustól rettegő polgár, hogy jó példával járjanak elől.

Főkapitány urnák a kir. törvényszéket a kihágás vétsége alól felmentő végzését várva, maradtunk kiváló tisztelettel a törvényszéki palota közelében levő u czáknak:

Több lakója.

Hírek.

Gyertyaszentelő Boldoguszony. Lélekemelő ünnepet ült hétfőn a kath. egyház. Annak az eseménynek az emlékét, midőn a bold. Szűz szülése után negyvenedik napra megjelent a templomban, hogy ott magát és szent Fiát az Urnák bemutassa. Az egyház e napon gyertyákat szentel s égő gyertyákkal körmenetet tart jeléül annak, hogy az Üdvözítő világosságot hozott az egész emberi nemnek.

Károlyi Györgyné halála. Vármegyénk leggazdagabb és legtekintélyesebb főurának, gróf Károlyi Istvánnak édes anyja, özv. gróf Károlyi Györgyné szombaton reggel 2 órakor, életének 79-ik évében Budapesten meghalt. Egyike volt a leglelkesebb honleányoknak, ki nemcsak szóval, hanem tettekkel és áldozatokkal vette ki részét, a viharos idők alatt a nemzeti szabadság megteremtésének nemes munkájából. Mikor a nemzet ereje megtört, ő akkor sem szűnt, meg a legmesszebbmenő mentési munkálatokat folytatni a nagy nemzeti szerencsétlenség szomorú napjaiban. Együtt érzett, együtt lelkesült mindig a magyarral, mindenkor kész volt a nemzeti ideálokért aktióba lépni. Ez az, ami nevét szorosan összefüggésbe hozza hazánk történetével, amelyért tisztelettel adózott neki életében minden magyar ember, s most a nemzet gyászkönnyei kisórtók nagy őseinek örök nyugvó helyére. A boldogult hazánk főrangú köreinek legelőkelőbb hölgyei közé tartozott, férje vármegyénk főispánja volt, két fia István és Tibor szintén tevékenyen veszik ki részöketaz országos úgy politikai, mint társadalmi mozgalmakból. Leán

3'a Pálma gróf Dessewffy Aurél neje. Az elhunyt grófnét vasárnap szentelték be Budapesten, honnan Nagy-Károlyon át Kap- lonyba szállították, s ott helyezték örök nyugalomra tegnap délelőtt a Károlyiak családi sírboltjában.

Ezredesünk kitüntetése. Csak nemrég helyezték át városunkba Pozsonyból Kiss Zsigmond honvédezredest, s máris magas királyi kitüntetés érte. Ő felsége a 3. osztályú vaskoronarendet adományozta neki. Ez a szép kitüntetés annak bizonyítéka, hogy kiváló érdemei vannak a katonai szolgalat terén, miért városunkra örvendetes, hogy az eltávozott derék főtisztnek ő lépett az örökébe.

Ipariskolai felügyelő. A vall. és közokt. miniszter a helybeli ipariskolához felügyelőnek Szűcs Izsó nagyváradi ipariskolai igazgatót nevezte ki.

Hymen. Kádár Lajos verbőczi tanító jrgyet váltott néhai Adorján Gedeon tisza- becsi körjegyző leányával, Juliska kisasz- szonynyal.

Adótisztek változása. A pénzügyminiszter Pap Emil temesvári adótisztet a helybeli adóhivatalhoz adóhivatali segédnek nevezte ki, Kopcsó József szatmári és Lupis Gyula sátoraljaújhelyi, Hoffmann János szatmári és Soós Károly maroshelyi adótiszteket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte.

TJj igazgató. A „Szatmári első téglagyár“ csütörtökön tartott igazgatósági ülésében Eme- rich Tivadart, a „Fonciere“ biztosító-társaság titkárát igazgatóul választotta meg.

Gydszhir. Sepsy Dezsőné múlt hó 28 án, életének 38 ik, boldog házasságának 23-ik évé ben városunk ban elhunyt. Hült telemeii múlt hó 30 án helyezték örök nyugalomra. — Nemes- tóthi Szabó Antal nagy károlyi ügyvéd neje, szül Ilosvay Juliska múlt hó 28 án életének 49 ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Hült teleméit múlt hó 31-én Mátészalkán helyezték örök nyugalomra. — Tury Mária Thekla irgalmas nővér a múlt szombaton életének 53 évében városunkban elhunyt. Nagykárolyban mint tanítónő működött, honnan mintegy három héttel ezelőtt hozták gyógykezelés végett az anyazárdába, minthogy szivbaja rohamosan előrehaladt, s a tanitónői működésre képtelenné let t. A buzgó apáczát hétfőn délután helyezték nagy részvét mellett nyugalomra, a temetési szertartást dr. Binder András tb. kanonok, theol. tanár végezte. — Unger Irma, dr. Madzsar Károly kassai kir. Ítélőtáblái bitó neje, Unger Gusztáv debreczeni kir. Ítélőtáblái biró leánya a budakeszi szanatóriumban, hova gyógykezelés végett szállitották, hosszas szenvedés után elhunyt. Ma szentelik be a budakeszi temető kápolnájában, honnan városunkba szállítják, s itt helyezik örök nyugalomra. — Özv. Böszörményi Elekné tegnap délután hosszas szenvedés után életének 70 ik évében elhalt. Halála gyászba boritotta a Domahidy, Böszörményi és Kölcsey családokat. Temetése holnap délután lesz.

Jótékony adományok. (3 méltósága a püspök ur a Felső- Remete- Vasgyárban építendő római kath. iskola költségeire 3000 koronát adományozott, Károlyi Imre gróf pedig az összes kő és faanyagot ingyen ajánlotta fel a hitközségnek.

Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Nagy Józsa segódtitkárt, a III. fiz. fokozat 3-ik osztályába titkárrá nevezte ki.

Kaszinói estély. A kath. kaszinó és a szatmáregyházmegyei irodalmi kör vasárnap délután felolvasó estélyt tartott a Czeczil-egye- sület nagytermében. Az élvezetes műsort a honvéd zenekar által előadott „Nyitány“ vezette be, mely Nyáry József karmester ügyes dirigálása mellett meglepő szép sikerrel és öszhang- gal volt előadva. A kiérdemelt éljenek és taps elhangzása után dr. Irinyi Tamás a kath. kaszinó felolvasó estélyének ez a már ismert rokonszenves alakja lépett az emelvényre. Már jöttében tüntető óvátiókkal fogadta a közönség, melyekre régibb szereplései után rászolgált. Az előlegezett bizalmat ez alkalommal is fényesen meghálálta, mert olyan tartalmas, tudományos színvonalon álló értekezést tartott, mely mig egyrészt gyönyörködtetett, másrészt tanulhatott belőle a ügyelő. Az emberi boldogság helyének, a paradicsomnak létezését és geográfiái fekvését bizonyította a szentirás és a népek hagyományából meriteit adatokkal. A tanulságos értekezést lapunk jövő számában egész terjedelmében közöljük. A programm 3. pontja. „Jön