Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-02-04 / 6. szám

4 HETI SZEMLE“ (6-ik szám.) bajainak lehető megszüntetésére. Terjeszked­jék ki ez egyesület mindenüvé, hol a magyar városok közigazgatása és azok tisztviselői érdekében tenni való mutatkozik. Legyen védője és képviselője a városi közigazgatás és tisztviselői jogos kívánalmainak. Pápán, 1903. Jan. 20-án. Hazafiui üdvözlettel : Kemény Béla Pápa rend. tan. város jegyzője Pápán. Egy nyílt kérelem. Tisztelt Főkapitány Ur! Csak nemrég történt ez ügyben felszó­lalás épen ezen lap hasábjain, de úgy lát­szik, eredmény nélkül hangzottak el a közügy és a közönség legalább is egy jó nagy ré­szének érdekéből felemelt szavak. Tisztelt főkapitány ur nemcsak a rend­nek és csendnek, de a közönség és köztisz­taság ügyének is éber őre kell hogy legyen. Érzékét e kötelezettségével szemben ki is mu­tatta már több alkalommal a papiroson. In­tézkedései azonban legalább helylyelközzel nem mentek át az életbe, ott maradtak meg- irott malasztnak, nem akart, vagy nem tu­dott azoknak érvényt szerezni. Hiszen az akarat benne megvan, nem vonjuk kétségbe, sőt nagyon bölcsen tudjuk, hogy agilitás dolgában nem igen szeret en­gedni a 48-ból. De valószínűleg valami olyan leküzdhetetlen akadálylyal áll szemben, hogy megtörik rajta minden nemes (igyekezet. Tessék akkor legalább úgy formulázni a közegészség ügyében csak nemrég kiadott rendeletét, hogy ami a többi polgárságnál ti­los, az a kir. törvényszéknek meg van en­gedve, akkor legalább tudjuk magunkat mi­hez tartani, bedugjuk az orrainkat, vagy ha úgy tetszik, tele tüdővel nyeljük azt a kedves pártfűm-illatot, melyet onnan türelmünket a végsőkig próbára téve, ebédünk és vacso­ránk ellen nyilt támadást intézve, egész hi­degvérrel kibocsátanak. Mert kérjük szeretettel, tisztelt főkapi­tány ur, ha ebéd előtt megy el az ember azon a tájékon, mikor a felgyülemlett pisz­kot az utczára lökik, hát jót állunk róla, hogy elmegyen tőle az étvágya, ha pedig ebéd után van, a bevett falatokat stante pede Este van. A csillagok milliói pislognak az égbolton. Margit siet a csendes temető felé. Nem fél. Ugyan kitől félne ? A mint megy a csendes hantok mellett, mintha minden fűszál azt susogná: Nem hallgattál atyádra. S im itt áll a két néma hant mellett. Ráborul s könyeivel áztatja a száraz görön­gyöket. Nincs is itt most senki. Ugyan mit ke­resne oly sötétben ott valaki ? 1 A néma csendben csak Margit zokogása hallatszik. Térdére emelkedik. Elpanaszolja fájdal­mát, melylyel a suttogó szellő tova szárnyal. Jól esik lelkének, ha legalább hangosan pa- naszkodhatik. Mély fájdalom gyötri. Önmagát vádolja. Vétkeztem oh atyám ! De bocsáss meg nekem. Miért nem fogadtam meg intésedet I . .. Szenvedek, mert megérdemlőm, Istenem bün­tetett meg szófogadatlanságomért. Alig végzé el szavait s im a távolból hallatszik az est-harang imája. Margit imádkozik ... A mint az „Ur- angyalát“ bevégzó, egyszerre elhallgat a kis harang bánatos hangja. Margit a sirhalomra hanyatlik, szive megrepedt. Most már boldog s nem szenved. muszály kitenni. Épen azért csudálkozunk legjobban, mert a főkapitány urnák magának is ott kell eljárni, sőt ha kilép az udvarára, már annyira amennyire normális szalgó érzék mellett is észre kell venni, hogy valami bűz­lik Dániában, illetve a tekintetes kir. tör­vényszéknél csak papírkosárba való akták­nak nézik a főkapitányi rendeleteket. Kérjük azért a főkapitány urat tisztelettel, legyen kegyes egy újabb rendelettel körvo­nalazni, hogy csakugyan privilégiuma-e a kir. törvényszéknek a város lakossága, illetve egészsége ellen elkövetett ez a merénylet, akkor legalább nem boszankodunk afelett, hogy tiltott dolgot követnek el épen arról a helyről, ahol meg szoktak torolni minden excessust, ahonnan tehát épen azért azt várja attól a kegyetlen paragrafustól rettegő pol­gár, hogy jó példával járjanak elől. Főkapitány urnák a kir. törvényszéket a kihágás vétsége alól felmentő végzését várva, maradtunk kiváló tisztelettel a tör­vényszéki palota közelében levő u czáknak: Több lakója. Hírek. Gyertyaszentelő Boldoguszony. Lélek­emelő ünnepet ült hétfőn a kath. egyház. Annak az eseménynek az emlékét, midőn a bold. Szűz szülése után negyvenedik napra megjelent a templomban, hogy ott magát és szent Fiát az Urnák bemutassa. Az egyház e napon gyertyá­kat szentel s égő gyertyákkal körmenetet tart jeléül annak, hogy az Üdvözítő világosságot hozott az egész emberi nemnek. Károlyi Györgyné halála. Várme­gyénk leggazdagabb és legtekintélyesebb főurának, gróf Károlyi Istvánnak édes anyja, özv. gróf Károlyi Györgyné szombaton reg­gel 2 órakor, életének 79-ik évében Buda­pesten meghalt. Egyike volt a leglelkesebb honleányoknak, ki nemcsak szóval, hanem tettekkel és áldozatokkal vette ki részét, a viharos idők alatt a nemzeti szabadság meg­teremtésének nemes munkájából. Mikor a nemzet ereje megtört, ő akkor sem szűnt, meg a legmesszebbmenő mentési munkála­tokat folytatni a nagy nemzeti szerencsét­lenség szomorú napjaiban. Együtt érzett, együtt lelkesült mindig a magyarral, min­denkor kész volt a nemzeti ideálokért akti­óba lépni. Ez az, ami nevét szorosan össze­függésbe hozza hazánk történetével, amely­ért tisztelettel adózott neki életében min­den magyar ember, s most a nemzet gyász­könnyei kisórtók nagy őseinek örök nyugvó helyére. A boldogult hazánk főrangú köreinek legelőkelőbb hölgyei közé tartozott, férje várme­gyénk főispánja volt, két fia István és Tibor szin­tén tevékenyen veszik ki részöketaz országos úgy politikai, mint társadalmi mozgalmakból. Leán 3'a Pálma gróf Dessewffy Aurél neje. Az elhunyt grófnét vasárnap szentelték be Bu­dapesten, honnan Nagy-Károlyon át Kap- lonyba szállították, s ott helyezték örök nyugalomra tegnap délelőtt a Károlyiak csa­ládi sírboltjában. Ezredesünk kitüntetése. Csak nem­rég helyezték át városunkba Pozsonyból Kiss Zsigmond honvédezredest, s máris ma­gas királyi kitüntetés érte. Ő felsége a 3. osztályú vaskoronarendet adományozta neki. Ez a szép kitüntetés annak bizonyítéka, hogy kiváló érdemei vannak a katonai szol­galat terén, miért városunkra örvendetes, hogy az eltávozott derék főtisztnek ő lépett az örökébe. Ipariskolai felügyelő. A vall. és közokt. miniszter a helybeli ipariskolához felügyelőnek Szűcs Izsó nagyváradi iparisko­lai igazgatót nevezte ki. Hymen. Kádár Lajos verbőczi tanító jrgyet váltott néhai Adorján Gedeon tisza- becsi körjegyző leányával, Juliska kisasz- szonynyal. Adótisztek változása. A pénzügyminisz­ter Pap Emil temesvári adótisztet a helybeli adó­hivatalhoz adóhivatali segédnek nevezte ki, Kopcsó József szatmári és Lupis Gyula sá­toraljaújhelyi, Hoffmann János szatmári és Soós Károly maroshelyi adótiszteket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. TJj igazgató. A „Szatmári első téglagyár“ csütörtökön tartott igazgatósági ülésében Eme- rich Tivadart, a „Fonciere“ biztosító-társaság titkárát igazgatóul választotta meg. Gydszhir. Sepsy Dezsőné múlt hó 28 án, életének 38 ik, boldog házasságának 23-ik évé ben városunk ban elhunyt. Hült telemeii múlt hó 30 án helyezték örök nyugalomra. — Nemes- tóthi Szabó Antal nagy károlyi ügyvéd neje, szül Ilosvay Juliska múlt hó 28 án életének 49 ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Hült teleméit múlt hó 31-én Mátészalkán helyezték örök nyugalomra. — Tury Mária Thekla irgalmas nővér a múlt szombaton életének 53 évében városunkban elhunyt. Nagykárolyban mint tanítónő működött, hon­nan mintegy három héttel ezelőtt hozták gyógykezelés végett az anyazárdába, mint­hogy szivbaja rohamosan előrehaladt, s a tanitónői működésre képtelenné let t. A buzgó apáczát hétfőn délután helyezték nagy rész­vét mellett nyugalomra, a temetési szertar­tást dr. Binder András tb. kanonok, theol. tanár végezte. — Unger Irma, dr. Madzsar Károly kassai kir. Ítélőtáblái bitó neje, Un­ger Gusztáv debreczeni kir. Ítélőtáblái biró leánya a budakeszi szanatóriumban, hova gyógykezelés végett szállitották, hosszas szen­vedés után elhunyt. Ma szentelik be a buda­keszi temető kápolnájában, honnan váro­sunkba szállítják, s itt helyezik örök nyu­galomra. — Özv. Böszörményi Elekné tegnap délután hosszas szenvedés után életének 70 ik évében elhalt. Halála gyászba boritotta a Domahidy, Böszörményi és Kölcsey családo­kat. Temetése holnap délután lesz. Jótékony adományok. (3 méltósága a püspök ur a Felső- Remete- Vasgyárban építendő római kath. iskola költségeire 3000 koronát adományozott, Károlyi Imre gróf pe­dig az összes kő és faanyagot ingyen aján­lotta fel a hitközségnek. Kinevezés. A kereskedelemügyi minisz­ter Nagy Józsa segódtitkárt, a III. fiz. fokozat 3-ik osztályába titkárrá nevezte ki. Kaszinói estély. A kath. kaszinó és a szatmáregyházmegyei irodalmi kör vasárnap délután felolvasó estélyt tartott a Czeczil-egye- sület nagytermében. Az élvezetes műsort a honvéd zenekar által előadott „Nyitány“ vezette be, mely Nyáry József karmester ügyes dirigá­lása mellett meglepő szép sikerrel és öszhang- gal volt előadva. A kiérdemelt éljenek és taps elhangzása után dr. Irinyi Tamás a kath. ka­szinó felolvasó estélyének ez a már ismert ro­konszenves alakja lépett az emelvényre. Már jöttében tüntető óvátiókkal fogadta a közönség, melyekre régibb szereplései után rászolgált. Az előlegezett bizalmat ez alkalommal is fényesen meghálálta, mert olyan tartalmas, tudományos színvonalon álló értekezést tartott, mely mig egyrészt gyönyörködtetett, másrészt tanulhatott belőle a ügyelő. Az emberi boldogság helyének, a paradicsomnak létezését és geográfiái fekvé­sét bizonyította a szentirás és a népek hagyo­mányából meriteit adatokkal. A tanulságos ér­tekezést lapunk jövő számában egész terjedel­mében közöljük. A programm 3. pontja. „Jön

Next

/
Oldalképek
Tartalom