Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-12-24 / 51. szám
HÉT J Szem L E“ (51-ik szám.) 3 nem tanácsadóját, nem bajainak jóakaró orvosát látja a tisztviselőben, akihez bátran fordulhat segítségért, hanem reszketve lép szobájába, s úgy érzi magát, mintha hóhéra elé menne. Csak a külső jelekről beszélünk, melyek azonban a belső tartalomnak hii tükrei szoktak lenni. Hogy városunk tisztikara milyen visszony- ban áll a közönség érdekeivel szemben, elég legyen annyit mondanunk, hogy a közönség egyetlenegy - gyel szemben sem tartotta szükségesnek ,még csak ellenjelöltet is állítani. Érdemeiket ezúttal elsorolni nem czélunk, de felesleges is, a tények jobban beszélnek minden ékesszólásnál. Egyedül a múlt hónapban megválasztott gazdasági tanácsosnak akadt két ellentele, de ezeket sem a polgárság léptette fel és pályázataikat még a választás előtt vissza is vonták. Ez a körülmény igazolja legfényesebben, hogy a polgárság tisztviselői karával meg van elégedve. Pap Gézának a múltkori választásnál kemény tusát kellett megvívni, de mikor a polgárok többségének bizalma beültette a polgármesteri székbe és ő elkezdte jeles közigazgatási tehetségeit latba vetni a közjó érdekében, akkori ellenfelei is csakhamar belátták, hogy tévedtek egyéniségében, s látva fáradhatatlan tevékenységét, nemes ellenfelekhez méltóan készséggel hajtották meg előtte a zászlót. — Bartha Kálmán ugyanabban a hajóban evezett, ő is olyan nehezen jutott állásához, de amint látszik, épen olyan ambiczió- val kezeli, mert a volt ellenzék ő vele szemben is teljesen leszerelt. A tisztújító gyűlés lefolyásáról részletes tudusitásunk a következő: A hitelesítő küldöttség megválasztása után Kőrösmezei főjegyző olvasta fel a polgármester havi jelentését a közigazgatás múlt havi állapotáról. A jelentés tudomásul vétele után Törseök bizottsági tag állott fel szólásra s a szervezeti szabályrendeletre való hivatkozással arra kérte a közgyűlést, hogy a nemzeti követelések tárgyában beterjesztett ismeretes indítványát a jelentés után vegyék tárgyalás alá. Ezen indítványt Csomay bizottsági tag még a múlt közgyűlésen magáévá tette s igy az mint Törseök- Csomay- féle indítvány vétetett tárgyalás alá. Indítványozók bő megokolással keltek indítványuk védelmére. Csomay a miniszterelnöknek sem személye sem politikája iránt nincs bizalommal. Aki kötéllel és akasztófával fenyege- tődzött, a ki a 9 es bizottság megállapodásait elfogadta, de később azokból a legfontosabb részt — mint egy bizottsági tag köz- bevetőleg megjegyezte — a lelket kivette, nem méltó a bizalomra. A nemzet legdrágább kincse a nyelv. A magyar nyelv kivívásáért folytatott küzdelmet jogosnak, igazságosnak tartja. A lemondott tisztikart arra kéri, hogy jövőbeli működésükben nyilatkozzék meg a honszerelem és a nyelv szeretető. Kéri az indítvány elfogadását. Ami erre következett az valóban meglepő volt. Az indítvány ellen a kenyér-párt részéről mint legutóbb nevezik a Kossuth- pártot, Teitelbanm és Kelemen bizottsági tagok ellenezték az indítvány elfogadását. Ezzel a párttal, mint tudvalevő, a függetlenségi és 48 as párt a melyhez Csomay is tartozott, egyesült a képviselőválasztás előtt, hogy a Kossulli- párt jelöltjét győzelemhez juttassa. A Kossuth- párt ré-’zéről felajánlott egyesülés, mint már annyiszor, most sem volt őszinte s az elvekért, jogokért küzdő párt becsapására szolgált. Ezek után más feladata nem lehet, a függetlenségi és 48 as pártnak, mint a Kossuth- párt barátságának visszautasítása. Nemzet- ámitó, tojástánczot járó politikájának gyümölcsét élvezze ő maga egyedül. Reméljük, hogy igy is lesz. Az indítványt, melyet az indítványozók és még egy bizottsági tag pártolt, a közgyűlés — mint már időszerűtlent — nem fogadta el. Ezután következtek a választások. Egyhangúlag polgármesterré választották Pap Gézát, főjegyzővé Kőrösmezei Antalt, árvaszéki ülnökké Béke'sy Gézát, közigazgatási tanácsossá Raáb Sándort, gazdasági tanácsossá Bartha Kálmánt, tanácsjegyzővó Fe- rencz Ágostont, első aljegyzővé Papp Zoltánt, másodaljegyzővó Demkö Sándort, tiszti fő- ügyészszé Vajay Károly drt, községi bíróvá, Arokháty Vilmost., pénztárossá Kertészfy Gábort, ellenőrré Ferenezy Jánost. Választás után a főispán melegen üdvözölte a tisztikart. A megválasztottak közöl a polgármester egyedül, azután az összes tisztviselők a közgyűlés színe előtt letették a hivatalos esküt. A törvényhatóság részéről megnyilatkozott egyhangú bizalommért a polgármester úgy a maga, mint tisztviselő társai nevében hálás köszönetét mondott s egyben rövid programmot adott jövendőbeli működéséről. Jól esik a bizalom, — úgymond — melyben a törvényhatóság részéről részesültünk. Ez a kitüntető bizalom nemcsak a jövőnek szól, hanem a múltnak is. Ezen bizalmat igyekezni fognak megtartani és kiérdemelni. Amint törekedett eddig, úgy ezután is rajta lesz, hogy a közigazgatás gyors, igazságos és méltányos legyen. Azon fog működni, hogy a város háztartásának egyensúlya meg ne zavartassák, közjövedelmei pedig fokoztassanak. A közegészségügy javítására két szempontot lát szükségesnek : a vízvezetéket és csatornázást, úgy azonban, hogy azok a polgárok minél kevesebb megterheltetése nélkül valósittassanak meg. Munkásságának legjavát, tudásának minden erejét a város javának előmozdítására fogja fordítani. A polgármester programmját zajosan megéljenezték. A közigazgatási bizottságba titkos szavazással megválasztották : Antal Dánielt, dr. Tanódi Mártont, dr. Farkas Antalt, dr. Kölcsey Ferenczet, dr. Keresztszeghy Lajost; a biráló választmányba megválasztották : dr. Kelemen Samut, dr. Fechtel Jánost, dr. Keresztszeghy Lajost, Veréczy Antalt, dr. Vajay Károlyt; az igazgató választmányba: Antal Dánielt, Csomay Imrét, Uray Gáspárt, Lit- teczky Endrét és Jankovics Jánost. A többi bizottság megválasztása után a főispán tiszteletbeli főjegyzővé kinevezte Békéssy Gézát, tiszteletbeli főügyészekké dr. Markovics Sándort, dr. Nagy Barnát, dr. Antal Sándort és dr. Biró Elemért, tiszti főorvossá dr. Vajay Imrét, tiszteletbeli főkapitánynyá Péchy Antalt, tiszteletbeli közigazgatási tanácsossá Ferenci Ágostont. Il-od osztályú végrehajtóvá Kovács Gusztávot választották meg. Az árvaszéki ügyek ellátása czéljából 1400 korona fizetés és 200 korona lakáspénzzel egy II. osztályú számtiszli állást szerveztek. Ezek után a tanácsi előterjesztésekre került a sor s azokat a beterjesztett javaslatok szerint minden vita nélkül fogadták el. Esle a Pannónia-szálióban Pap Géza polgármester fényes vacsorát adott, melyen 108-an jelentek meg. Ott volt gróf Hugonnai Béla főispán is. Ö nyitotta meg a tósztok sorát, Ő felségére emelvén poharat. Fechtel János dr., a város törvényhatóságát, Vajay Károly dr. a főispán', Veréczy Antal és Osváth Elemér a polgármestert éltették. Az estély igen kedélyes hangulatban folyt le. „Jézus Szíve, a kegyelmek napja.“ Másodszor kiadta Wolkenberg Alajos dr., tlieologiai tanár. Hagen Márton, jézustársasági aiyának német eredetéből a szatmári papnövendókek Szent Alajos Tártulata által fordított hires kis müve, amint a dedikációból kitűnik, nevezetes alkalomból, a szatmári egyházmegye 100 éves életének ünnepi alkalmából, látott újra napvilágot. — Valóban. Szebb alkalmat keresve sem találhatott volna a buzgó tanár a szép és hasznos munka ismételt megjelentetéséhez. — Mert hiszen egyházmegyénk 100 éves élete a legfelsőbb helyről approbált szent Szív kultuszának idejére esik — s mintha csak belőle merítené életnedveit, azzal együtt él, fejlődik és virágzik. — S valamint az egyházmegye szerencsésebb auspiciumok között, mint1 a szent Szív oltalma alatt — nem is kezdhette volna pályafutását: viszont megfelelőbb emlékművel, mint aminő a dr. Wolkenberg Alajos által kiadott kis müvecske, netn is jelezhetné, nem is vezethetné be jubiláris esztendejét. — O excellentiája, kegyes püspökünk, a jubileumi év küszöbén épen most adta ki a papságnak és a híveknek szóló valóban apostoli szellemű pásztorlevelét, melyben a szebbnél-szebb ünnepi mozzanatoknak egész sora van —mint megvalósítandó Programm — megjelölve. — A „Jézus szent Szive, mint a kegyelmek napja“ ennek a főpásztori lelkes programúinak legtermészetesebb s hozzáteszem, legbájosabb nyitánya. És a nemes indoknak egészen megfelelő a mü tartalma. — Két részből áll. — Elmélkedő részből és Imádságokból. — Az elmélkedő rósz 7 szakaszra oszlik. Csak rövid összfoglalatban ismertetem tartalmukat. Az első szakaszban, amely a müvecske alapitó része — a Jézus szent Szive tiszteletének történetével ismertet meg bennünket a müvecske klasszikus rövidséggel, vonzó, hiteles előadásban. — A második szakasz „Lángok“ címén arról a gyakorlati igazságról győzi meg az olvasót, hogy a Jézus Szivének szeretete viszontszeretetre gyulasztja a sziveket. A harmadik szakasz „A Sugarak“ — a szent Szívből fakadó csodálatos kegyelmekre utal. — A negyedik, a melynek felírása „ Töviskorona“ Jézusunk alázatosságáról szól az alázatosság nyelvén, egyszerű fenséggel s azt a meggyőződést gyökerezteti meg bennünk, hogy az alázatosság minden erénynek támasza és kútfeje. — Az ötödik szakasz a „Kereszt-“nek fenséges titkait tárja elénk, melyekből a szent Szív cultusa fakad — közölvén ennek bizonyítékául az Egyháznak a keresztet dicsőítő „Crux fidelis. .“ és „Vexilla regis..“ kezdetű régi gyönyörű hymnusait. — Majd a „Szent Szív Oltalma“
