Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-12-02 / 49. szám

6 kifolyólag a rendőrség erélyesen folytatja a •vizsgálatot. Ez ideig több mint 40 letartóz­tatás történt. Az elfogottak napszámosok, kocsisok, mesterlegények, de a vizsgálat ki­derítette, hogy a felbujtásban intelligens em­berek és jómódú polgárok is szerepelnek. A Pannónia vendéglősének a becslés szerint 60 ezer korona kára van. Kártalanítás miatt meg is tette feljelentését a város, Korányi választási elnök és a főkapitány ellen. Gyászhír. Gál Lajos nyug. kántortanitó folyó hó 1-én reggel 4 órakor Szatmárhegyen elhunyt. A mindenki állal ismert s tisztelet­ben álló férfiú 55 évig szolgálta a tanügyet. Ezelőtt 4 évvel vonult {nyugalomba, mely- idő nagy részét betegeskedésben töltötte el. A család a következő gyászjelentést bocsá­totta ki: Alulírottak szivük legmélyebb fáj- dalmável jelentik, hogy a szerető férj, gon­dos édes apa, após, nagyapa és testvér Gál Lajos nyug. kántortanitó folyó hó 1-én reggel 4 órakor életének 80-ik, boldog házasságának 38 ik, tanítóskodásának 55-ik nyugállapotban töltött 4-ik évében rövid szenvedés után jobb­létre szeuderült. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 3-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Szatmárhegy, 1903. deczember hó 1-én. Legyen nyugalma csendes, emléke áldott! Özv. Gál Lajosné szül. Berey Klára az elhunyt neje, Gál Sándornó szül. Kant Irén, Gál Imrónó szül. Kullmann Fri­derika mint menyei, Sándor, Janka, Miklós, Etelka, Imre, Zsuzsika, György, Zsigmond, gyermekei. Lajos, Csaba, Adorján, Gyula, Imre, Andor, Piroska, Józsi, írónké, Etelka unokái. Gál János mint testvére. Magyari Ferencz, Papp József, Szilágyi Imre mint veje. Választmányi ülés. A Kölcsey-kör választmányi ülést tart, melyen ma délután 5 órakor a közgyűlést készítik elő s folyó ügyeket intéznek el. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Gábor György szinérváraljai járásbirósági Ír­nokot a bánffyhunyadi járásbírósághoz he­lyezte át. Nőegyleti farsangi vigalom. A nő­egylet hölgyei a január 9-én tartandó táncz- estélyre már megkezdették az előkészülete­ket. A tervezett programm gazdag és érde­kes lesz: élősakkjátszmáról, élő reclám új­ságról s még sok egyébbről beszélnek. Lemondott kántor. Lipeczky Elek, a németi gör. kath. egyháznak 40 éven ke­resztül volt érdemes kántora, a kit kiválóan szép bariton hangjáért nemcsak városunk közönsége kedvel, de az országban is széles körben ismernek, pár óv óta tartó súrlódá­sok miatt lemondott állásáról. Lemondó le­vele köv. szól : A szatmárnémeti gör. kath. egyház tekintetes fögondnoka és tanácsának! Szatmár-Németiben. Hosszas megfontolás után arra határoz­tam magamat, hogy az egyházközségtől, il­letve az egyházközségben viselt kántori ál­lásomtól vógkép megváljak. Nehéz szivvel teszem e lépést, mert annak a kapocsnak erőszakos széttépése, amely engem a szat­márnémeti gör. kath. egyházközséggel majd 40 éven át oly szorosan összefűzött, nem történhetik meg a legnagyobb fájdalomnak élénk érzete nélkül. Vigasztal azonban a tudat, hogy kötelességemnek mindig híven, lelkiismeretesen és kifogástalan pontossággal iparkodtam eleget tenni. Ez a tudat fogja elviselhetővé tenni annak az elválásnak a a fájdalmát, a melyre kizárólag azok a tes­tét és lelket emésztő viszonyok kényszerí­tőitek, a melyek napnál világosabb igazsá­gaim jogos védelméből hibámon kívül szár­maztak. Miért is tisztelettel kérem az egy­háztanácsot, hogy kántori állásomról a mai nappal való lemondásomat tudomásul venni szíveskedjék. Szatmár-Németi, 1903. nov. 28. LIPECZKY ELEK nyug. elemi isk. tanító. Áthelyezett tanítónő. A vallás- és közokt. miniszter Jánossy Mária ung-daróczi állami elemi iskolai tanitónőt a szatmári ál­lami elemi iskolához helyezte át. Az „Ezres“ szombaton tartott nagy asztala jól sikerült. A tisztujitás a már meg­szokott kedélyes hangulat mellett ment végbe. A hivatalokban változás alig történt, több­nyire régiek maradtak, s csak az újonnan szervezett állásokba jöttek uj emberek. Elnök: Orosz Alajos; alelnökök: Csomay Imre és Teitelbaum Herman: jegyzők: dr. Török Ist­ván és dr. Weisz Károly, a ki mellé főgyors- irói címmel Csomay Győző választatott; fő­ügyész: dr. Fejes István, ügyészek ; dr. Schönpflug Jenő és dr. Böszörményi Emil, akik mellé ügyészi megbizott. Főpénztárnok : Küszner Albert, főszámvevő: Kun László, ellenőr: Nagy József. Felruházó bizottsági elnök: Ratkovszky Pál, levelező Bagossy Bertalan Főrendező : Bartha Kálmán, rende­zők : Ferencz Ágoston és ifj. Szentiványi Sándor. Disz-szónokok : dr. Kelemen Samu és dr. Fekésházy Gyula. Főtagositó mérnök műszaki tanácsosi czimmel Fogarasi Sándor, altagositó Lakos Béla. Főközbeszólók: Er­délyi István és dr. Hantz Jenő. Alamizsnások id. Szetiványi Sándor és Heinrich Viktor. Agrár attasé : Reiter Jakab és merkantil atta­sé Poszvék Nándor; főmázoló Oesvár Re­zső; főhirmondó : dr. Erdélyi Miksa; fő­igazgató ; dr, Fodor Gyula, igazgató : Haller Ferencz. Végül uj állások: zenetábornok: Nyári József, zenegrófok: Benkő Miksa és Füredi Sándor, és nótamester: Ruprecht Sándor. A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya, nemkülönben választ­mánya elhatározta, hogy boldogult elnöke, illetve alelnöke, dr. Kisfaludy Árpád Béla halála évfordulóján emlékező ünnepet rendez, melynek főmozzanata a róla mondott emlé­kező beszéd. A beszéd mondására az Osz­tály és Választmány tagját, Ruschek Antal győri kanonokot kérte föl. Hogy ez emléke­zés a boldogultnak egész alakját, irodalmi, közéleti, társadalmi munkásságét, emberi, családi, papi vonatkozásait teljes megvilági- tásbán mutathassa be: a beszéd mondására készséggel vállalkozó tagtársunk nevében is, tisztelettel megkérjük mindazokat, kikkel a boldogult családi, baráti, hivatali, társadalmi, vagy egyéb összeköttetésben állott, s eme rövidebb vagy huzamosabb összeköttetés ré­vén, a boldogult életét, jellemét érintő bár­mely adatnak, levélnek, költeménynek, szó­noklatnak ; tőle származó vagy reá vonatkozó ujságczikk-nek birtokában vannak, vagy ilye­nekről tudomással bírnak, mielőbb, legkésőbb deczember 15-ig, vagy közvetetlenül nevezett kanonok úrhoz (Győr), vagy társulatunk igaz­gatóságához beküldeni, vagy esetleges tudo­másokat velők közölni szíveskedjenek. Bu­dapest, 1903. november 19-én. Kitűnő tisz­telettel a Szent-István-Társulat elnöksége. — Sorzó-bizottságok megvendége- lése. A belügyminiszternek tudomására ju­tott az az egy-két vármegyéhen még divó, „HETI SZEMLE“ (49 ik rég! szokáson alapuló gyakorlat, hogya főso­rozások alkamával a főszolgabirák a sorozó bizottságot a községi pénztárak költségére megvendégelik, vagy ily czimen a községekre kirovásokat tesznek. A miniszter ennek meg- gátlásaczéljából most rendeletet bocsájtott ki a törvényhatóságokhoz, melyben kinyilatkoz­tatja, hogy ily költség a községekre nem háromolhat, s kiadás ily czimen sem a köz­ség költségvetésében sem számadásában nem szerepelhet. Ezt a gyakorlatot, mely a köz- igazgatás mai rendszerében el nem nézhető visszaélés, a miniszter a leghatározottabban eltiltja. Após és vő. Egy após és vő kerültek a múlt csütörtökön a vádlottak padjára. Az egymással szemben táplált elkeseredett gyű­lölködés vitte őket oda, hogy az esküdtszék előtt találkozzanak. Virág András nagybá­nyai lakos pár évvel ezelőtt nőül adta leá­nyát Petky Sámuelhez. A férj azonban ál­landóan rószegeskedett, ami csakhamar fel­dúlta a kezdetben boldog családi életet. A nő ott is hagyta a javíthatatlan embert, s hazament szüleihez. Petky azonban nem akart ebbe belenyugodni, s több alkalommal részeg állapotban beállított a Yirágék udva­rára, hol valóságos patáliákat rendezett. így rörtént ez a tavasz egyik éjszakáján is, mi­kor a házbeliek elkergették ugyan az ud­varról, de dühében Virágék házának minden ablakát beverte. Ez rendkívül felingerelte Virágot, s midőn másnap este veje ismét megjelent az udvaron, az após töltött |revol- verrel rohant reá és lőtt. A lövés fejen ta­lálta Petkyt, ki nyomban elesett, de pár perez múlva felállott s apósa elé lépve har­sányon kiáltotta, ide lőjj gazember, ha mersz. És Virág másodszor is lőtt, de nem talált. Ekkor már nagy néptömeg verődött össze, s a feldühödt após kézéből kivették a fegy­vert. Szándékos emberölés vádjával terhelve került Virág az esküdtszék elé, Petky pedig magánlak megsértése miatt. Az esküdtek az apóst nem találták bűnösnek, mire a tör­vényszék felmentette, Petkyt pedig jbünössé- gének kimondása után egy havi fogházra i élte. — Dohánybeváltási határidő. Az idei dohányt a következő időben fogják beváltani: A nagykárolyi dohánybeváltó hivatalnál 1904. január 1-től február 13 ig, a vásáros- naményi dohánybeváltó hivatalnál deczenber 18-tól február 11-ig és a nyirbátori bohány- beváltó hivatalnál deczember 14-től február 29-ig. Bélyeg a reczepten. Lapunk múlt számában — a napilapok nyomán — mi is hirt adtunk azon-indítványról, mely állítólag az országos, közegészségügyi tanács elé ter­jesztetett az orvosok és gyógyszerészek orsz. nyugdíj alapjának megteremtése érdekében, hogy t i. a gyógyszerészek minden egyes reczeptre 1 — 1 filléres bélyeget ragasz­tanak s a bélyeg árát, a melyet a közönsé­gen hajtanának be, a nyugdíjalap megterem­tésére, illetve növelésére fordítanák. E hírrel legbővebben a „Pesti Hirlap“ foglalkozott. A „Pesti Hírlap“ ezen közleményére reflectál a „ Gyógyszerészi Hetilap“ f. évi 46-ik szá­mában, melyben a következő érdekes czá- folat foglaltatik: Ehhez a hírlapi közle­ményhez néhány megjegyzést óhajtunk fűz­ni. Első sorban is konstatáljuk, hogy az idézett lap sokkal több jóindulattal szól a kérdéshez, mint azt újabban a napi-sajtónál megszoktuk, ha valami patikárus-dologról van szó. De daczára a jóindulat eme meg- csillanásának, azt is kénytelenek vagyunk. szám.) ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom