Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-12-02 / 49. szám
6 kifolyólag a rendőrség erélyesen folytatja a •vizsgálatot. Ez ideig több mint 40 letartóztatás történt. Az elfogottak napszámosok, kocsisok, mesterlegények, de a vizsgálat kiderítette, hogy a felbujtásban intelligens emberek és jómódú polgárok is szerepelnek. A Pannónia vendéglősének a becslés szerint 60 ezer korona kára van. Kártalanítás miatt meg is tette feljelentését a város, Korányi választási elnök és a főkapitány ellen. Gyászhír. Gál Lajos nyug. kántortanitó folyó hó 1-én reggel 4 órakor Szatmárhegyen elhunyt. A mindenki állal ismert s tiszteletben álló férfiú 55 évig szolgálta a tanügyet. Ezelőtt 4 évvel vonult {nyugalomba, mely- idő nagy részét betegeskedésben töltötte el. A család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Alulírottak szivük legmélyebb fáj- dalmável jelentik, hogy a szerető férj, gondos édes apa, após, nagyapa és testvér Gál Lajos nyug. kántortanitó folyó hó 1-én reggel 4 órakor életének 80-ik, boldog házasságának 38 ik, tanítóskodásának 55-ik nyugállapotban töltött 4-ik évében rövid szenvedés után jobblétre szeuderült. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 3-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Szatmárhegy, 1903. deczember hó 1-én. Legyen nyugalma csendes, emléke áldott! Özv. Gál Lajosné szül. Berey Klára az elhunyt neje, Gál Sándornó szül. Kant Irén, Gál Imrónó szül. Kullmann Friderika mint menyei, Sándor, Janka, Miklós, Etelka, Imre, Zsuzsika, György, Zsigmond, gyermekei. Lajos, Csaba, Adorján, Gyula, Imre, Andor, Piroska, Józsi, írónké, Etelka unokái. Gál János mint testvére. Magyari Ferencz, Papp József, Szilágyi Imre mint veje. Választmányi ülés. A Kölcsey-kör választmányi ülést tart, melyen ma délután 5 órakor a közgyűlést készítik elő s folyó ügyeket intéznek el. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Gábor György szinérváraljai járásbirósági Írnokot a bánffyhunyadi járásbírósághoz helyezte át. Nőegyleti farsangi vigalom. A nőegylet hölgyei a január 9-én tartandó táncz- estélyre már megkezdették az előkészületeket. A tervezett programm gazdag és érdekes lesz: élősakkjátszmáról, élő reclám újságról s még sok egyébbről beszélnek. Lemondott kántor. Lipeczky Elek, a németi gör. kath. egyháznak 40 éven keresztül volt érdemes kántora, a kit kiválóan szép bariton hangjáért nemcsak városunk közönsége kedvel, de az országban is széles körben ismernek, pár óv óta tartó súrlódások miatt lemondott állásáról. Lemondó levele köv. szól : A szatmárnémeti gör. kath. egyház tekintetes fögondnoka és tanácsának! Szatmár-Németiben. Hosszas megfontolás után arra határoztam magamat, hogy az egyházközségtől, illetve az egyházközségben viselt kántori állásomtól vógkép megváljak. Nehéz szivvel teszem e lépést, mert annak a kapocsnak erőszakos széttépése, amely engem a szatmárnémeti gör. kath. egyházközséggel majd 40 éven át oly szorosan összefűzött, nem történhetik meg a legnagyobb fájdalomnak élénk érzete nélkül. Vigasztal azonban a tudat, hogy kötelességemnek mindig híven, lelkiismeretesen és kifogástalan pontossággal iparkodtam eleget tenni. Ez a tudat fogja elviselhetővé tenni annak az elválásnak a a fájdalmát, a melyre kizárólag azok a testét és lelket emésztő viszonyok kényszerítőitek, a melyek napnál világosabb igazságaim jogos védelméből hibámon kívül származtak. Miért is tisztelettel kérem az egyháztanácsot, hogy kántori állásomról a mai nappal való lemondásomat tudomásul venni szíveskedjék. Szatmár-Németi, 1903. nov. 28. LIPECZKY ELEK nyug. elemi isk. tanító. Áthelyezett tanítónő. A vallás- és közokt. miniszter Jánossy Mária ung-daróczi állami elemi iskolai tanitónőt a szatmári állami elemi iskolához helyezte át. Az „Ezres“ szombaton tartott nagy asztala jól sikerült. A tisztujitás a már megszokott kedélyes hangulat mellett ment végbe. A hivatalokban változás alig történt, többnyire régiek maradtak, s csak az újonnan szervezett állásokba jöttek uj emberek. Elnök: Orosz Alajos; alelnökök: Csomay Imre és Teitelbaum Herman: jegyzők: dr. Török István és dr. Weisz Károly, a ki mellé főgyors- irói címmel Csomay Győző választatott; főügyész: dr. Fejes István, ügyészek ; dr. Schönpflug Jenő és dr. Böszörményi Emil, akik mellé ügyészi megbizott. Főpénztárnok : Küszner Albert, főszámvevő: Kun László, ellenőr: Nagy József. Felruházó bizottsági elnök: Ratkovszky Pál, levelező Bagossy Bertalan Főrendező : Bartha Kálmán, rendezők : Ferencz Ágoston és ifj. Szentiványi Sándor. Disz-szónokok : dr. Kelemen Samu és dr. Fekésházy Gyula. Főtagositó mérnök műszaki tanácsosi czimmel Fogarasi Sándor, altagositó Lakos Béla. Főközbeszólók: Erdélyi István és dr. Hantz Jenő. Alamizsnások id. Szetiványi Sándor és Heinrich Viktor. Agrár attasé : Reiter Jakab és merkantil attasé Poszvék Nándor; főmázoló Oesvár Rezső; főhirmondó : dr. Erdélyi Miksa; főigazgató ; dr, Fodor Gyula, igazgató : Haller Ferencz. Végül uj állások: zenetábornok: Nyári József, zenegrófok: Benkő Miksa és Füredi Sándor, és nótamester: Ruprecht Sándor. A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya, nemkülönben választmánya elhatározta, hogy boldogult elnöke, illetve alelnöke, dr. Kisfaludy Árpád Béla halála évfordulóján emlékező ünnepet rendez, melynek főmozzanata a róla mondott emlékező beszéd. A beszéd mondására az Osztály és Választmány tagját, Ruschek Antal győri kanonokot kérte föl. Hogy ez emlékezés a boldogultnak egész alakját, irodalmi, közéleti, társadalmi munkásságét, emberi, családi, papi vonatkozásait teljes megvilági- tásbán mutathassa be: a beszéd mondására készséggel vállalkozó tagtársunk nevében is, tisztelettel megkérjük mindazokat, kikkel a boldogult családi, baráti, hivatali, társadalmi, vagy egyéb összeköttetésben állott, s eme rövidebb vagy huzamosabb összeköttetés révén, a boldogult életét, jellemét érintő bármely adatnak, levélnek, költeménynek, szónoklatnak ; tőle származó vagy reá vonatkozó ujságczikk-nek birtokában vannak, vagy ilyenekről tudomással bírnak, mielőbb, legkésőbb deczember 15-ig, vagy közvetetlenül nevezett kanonok úrhoz (Győr), vagy társulatunk igazgatóságához beküldeni, vagy esetleges tudomásokat velők közölni szíveskedjenek. Budapest, 1903. november 19-én. Kitűnő tisztelettel a Szent-István-Társulat elnöksége. — Sorzó-bizottságok megvendége- lése. A belügyminiszternek tudomására jutott az az egy-két vármegyéhen még divó, „HETI SZEMLE“ (49 ik rég! szokáson alapuló gyakorlat, hogya fősorozások alkamával a főszolgabirák a sorozó bizottságot a községi pénztárak költségére megvendégelik, vagy ily czimen a községekre kirovásokat tesznek. A miniszter ennek meg- gátlásaczéljából most rendeletet bocsájtott ki a törvényhatóságokhoz, melyben kinyilatkoztatja, hogy ily költség a községekre nem háromolhat, s kiadás ily czimen sem a község költségvetésében sem számadásában nem szerepelhet. Ezt a gyakorlatot, mely a köz- igazgatás mai rendszerében el nem nézhető visszaélés, a miniszter a leghatározottabban eltiltja. Após és vő. Egy após és vő kerültek a múlt csütörtökön a vádlottak padjára. Az egymással szemben táplált elkeseredett gyűlölködés vitte őket oda, hogy az esküdtszék előtt találkozzanak. Virág András nagybányai lakos pár évvel ezelőtt nőül adta leányát Petky Sámuelhez. A férj azonban állandóan rószegeskedett, ami csakhamar feldúlta a kezdetben boldog családi életet. A nő ott is hagyta a javíthatatlan embert, s hazament szüleihez. Petky azonban nem akart ebbe belenyugodni, s több alkalommal részeg állapotban beállított a Yirágék udvarára, hol valóságos patáliákat rendezett. így rörtént ez a tavasz egyik éjszakáján is, mikor a házbeliek elkergették ugyan az udvarról, de dühében Virágék házának minden ablakát beverte. Ez rendkívül felingerelte Virágot, s midőn másnap este veje ismét megjelent az udvaron, az após töltött |revol- verrel rohant reá és lőtt. A lövés fejen találta Petkyt, ki nyomban elesett, de pár perez múlva felállott s apósa elé lépve harsányon kiáltotta, ide lőjj gazember, ha mersz. És Virág másodszor is lőtt, de nem talált. Ekkor már nagy néptömeg verődött össze, s a feldühödt após kézéből kivették a fegyvert. Szándékos emberölés vádjával terhelve került Virág az esküdtszék elé, Petky pedig magánlak megsértése miatt. Az esküdtek az apóst nem találták bűnösnek, mire a törvényszék felmentette, Petkyt pedig jbünössé- gének kimondása után egy havi fogházra i élte. — Dohánybeváltási határidő. Az idei dohányt a következő időben fogják beváltani: A nagykárolyi dohánybeváltó hivatalnál 1904. január 1-től február 13 ig, a vásáros- naményi dohánybeváltó hivatalnál deczenber 18-tól február 11-ig és a nyirbátori bohány- beváltó hivatalnál deczember 14-től február 29-ig. Bélyeg a reczepten. Lapunk múlt számában — a napilapok nyomán — mi is hirt adtunk azon-indítványról, mely állítólag az országos, közegészségügyi tanács elé terjesztetett az orvosok és gyógyszerészek orsz. nyugdíj alapjának megteremtése érdekében, hogy t i. a gyógyszerészek minden egyes reczeptre 1 — 1 filléres bélyeget ragasztanak s a bélyeg árát, a melyet a közönségen hajtanának be, a nyugdíjalap megteremtésére, illetve növelésére fordítanák. E hírrel legbővebben a „Pesti Hirlap“ foglalkozott. A „Pesti Hírlap“ ezen közleményére reflectál a „ Gyógyszerészi Hetilap“ f. évi 46-ik számában, melyben a következő érdekes czá- folat foglaltatik: Ehhez a hírlapi közleményhez néhány megjegyzést óhajtunk fűzni. Első sorban is konstatáljuk, hogy az idézett lap sokkal több jóindulattal szól a kérdéshez, mint azt újabban a napi-sajtónál megszoktuk, ha valami patikárus-dologról van szó. De daczára a jóindulat eme meg- csillanásának, azt is kénytelenek vagyunk. szám.) ____