Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-11-18 / 47. szám
HETI SZEMLE" (47-ik szám/) 3 vette fel a harczot és Uray Géza tekintélyes ügyvéd, a helybeli függetlenségi párt elnökének zászlója alá tömörült. Mindakót jelölt vasárnap tartott, prog- rammbeszédet, Hieronymi helyben, Uray a Szatmárhegyen. A miniszter képviselőjelöltet már a vasútnál hivatalos küldöttség fogadta. A városi tisziikar küldöttségének megjelenése azonban, miként előre hirdetve volt, nem a képviselőjelöltnek, hanem a miniszternek szólott, ki e minőségében most jelent meg először Szatmár városában. Hieronymi a vasárnap reggeli vonattal 10 kormánypárti képviselő társaságában érkezett meg, kik eljöttek jelöltségét támogatni. Amint a vonat berobogott, a kivonult társaság éljenzéssel fogadta. Pár perez múlva látható lett a miniszter alakja, mire elvbarátainak ajkáról meg-meg újultak az óva- cziók. Keresztszeqhy Lajos dr., a helybeli szabadelvű párt elnöke rövid szavakkal üdvözölte a városba érkezett vendéget,-mire a miniszter köszönettel felelt. Ezután kocsikra ülve vonult be a társaság a városba. A városházára érkezve egyes hatóságok és testületek küldöttségeit fogadta a miniszter. A fogadtatás csaknem 11 óráig eltartott, miután a miniszter az országgyűlési képviselők társaságában a püspök ur Ő nagyméltóságánál tisztelgett, a ki vendégeit lekötelező nyájassággal fogadta. Ezalatt süni tömegekben gyülekezett a közönség a Pannónia előtt, melynek dísztermébe hívták meg a polgárságot a prog- rammbeszéd meghallgatására. Az ellenzék soraiból is nagy számmal vonultak fel, kiváncsiak lévén a kormány képviselőjének kijelentéseire. 11 óra körül szinig megtelt a nagyterem, a karzatokon is ember-ember hátán szorongott. Jóval elmúlt már 11 óra, midőn megérkezett Hieronymi a zászlókkal és virágfüzórekkel pazarul feldíszített terembe. A szabadelvű párt nevében dr. Keresztszeghy Lajos üdvözölte őt és felkérte, hogy tartsa meg programmbeszédjét. Néma csend lett ezután. Elfojtott lélek- zettel várta mindenki a miniszter kijelentéseit. Beszédjének elején utalt arra a harezra, mely már hónapok óta folyik a képviselő- házban, amely egymásután két kormányt buktatott meg. Károsnak, a nemzeti fejlődésre, más törvények kellenek a szabadkőműves társulatoknak. A humanizmus törvényei, a „non ser- viam" elve, mely az embert a maga urává teszi. Mert mi egyébbre vall például, hogy az olasz Nagy-Páholy így ir 1887.-iki körlevelében : „Figyelmeztessék a tisztelendő testvéreket a szabadkőműves rendeletekre. Sohase téveszszék szem elől a halottak égetésére, a puszta polgári házasságra s a polgári temetésre (egyházi szertartás nélkül halottégetés) vonatkozó törvér-einket; akadályozzátok meg a mennyire lehet a gyermekek megkeresztelését; költsétek rossz hirét mindannak, a mi csak a vallásra vonatkozik, különösen a katholikus sajtóét. S végre a jótékonyság kapui ne nyíljanak meg mások előtt, hanem csupán a szabadkőművesség barátai, vagy pedig azok előtt, akiknek egykori megnyerésére van remény 1“ Egy helyütt a humanizmus elve, másutt a rágalmazás parancsa ! Törvényünk van a vallás ellen! Hara gazdasági visszonyokra, a sikeres parlamenti munkára gátló hatással biró küzdelemnek tartja ezt, melynek követelését a törvényhozás minden faktorának beleegyezésével az adott viszonyok közt keresztülvinni lehetetlenség. Nem egyezik meg lelkiisme- retóvel, hogy az országot olyan térre vigye, mely esetleg a forradalom viharaiba sodorná, visszavetné kultúráját, tönkretenné azokat az eredményeket, melyeket úgy gazdasági, mint politikai, ipari és kereskedelmi téren elért. Kívánatosnak tartja tehát, hogy megszűnjék a parlamenti harcz s a békés együtt munkálkodásban kiterjesztessenek minden téren a nemzet erőforrásai. Épen ezért a szatmári választópolgárság a közel jövőben bekövetkező választás alkalmával nem csak személy mellett dönt, nemcsak amellett, hogy ki legyen a város országyyülési képviselője, hanem megnyilatkozás lesz részéről, vájjon helyesnek tartja e a kormány politikáját, mely kezében a béke olajágával paczifikálni kívánja a nemzetet, visszaterelni a békés tovafejlődós medrébe, megelégedve azokkal a vívmányokkal, melyeket eddig sikerült elérni. Hogy a magyar nyelv elfoglalja minden téren az őt megillető helyet, azt ő épen olyan kívánatosnak tartja mint az ellenzék, amely hite szerint később mint érett gyümölcs fog a nem et ölébe hullani, csak azt a módot véli megfontolandónak, amelyen ezt a czélt el lehet érni. Czélzást téve a hadsereg szellemére, azt tartja ez ügyben a legnagyobb hajnak, hogy a magyar katonai intézetekben is német nyelven tanították az ifjakat és hogy igen kevés volt a magyar alapítványi hely. Ezen a két bajon azonban ű kormány minden erejével segíteni törekszik. A tisztviselők fizetésrendezésről szólva ígérte, hogy az a jövő év folyamán a tisztviselők jogainak csorbítása nélkül meg lesz valósítva. A beterjesztett javaslatokat vissza kellett vonni, mert a kormány liberális állásponton állva igazságtalannak tartotta, hogy a megyei és községi tisztviselők kizárassanak. Uj javaslatot fog tehát beterjeszteni, mely az ügyet méltányosan, minden jogsérelem nélkül lesz hivatva elintézni. Bővebben fejtegette, hogy mennyire el van hanyagolva hazánkban a közúti és vasúti politika, valamint a csatornázás ügye. Már pedig ezek a tényezők azok, melyekczolni ellenük végkimerülósig! ez az: „harc az ultramontanizmus ellen“ meg „egy erkölcsi szabadgondolkozó szötvetség alakítása. “ Felforgatni mindent, megdönteni Krisztust, meg az általa alapított Egyházat, s annak fejéta római pápát és mindezeknek romjain építeni egy ideális épületet, a szabadkőművesség kigondolta ideális csarnokot, hol boldog lesz majd minden ember, hol nem lesz bűn, mert ha valaki a ma pozitívnak nevezett törvény ellen vét s szenvedelmeit kielégíti, az nem bűn, hiszen ezek sz emberiességhez tartoznak. A szabadkőművesek erősen remélik eszméjük győzedelmét; ama boldog állapot bekövetkezését, mikor majd az Egyházról, mint néhairól beszélhetnek; arról az egyházról, amelyen Krisztus Jézus szavai szeriut a pokol kapui sem fognak erőt venni, mert ő velünk van és lesz a világ végezetéig. S mig ő velünk, ki ellenünk? Eldől majd, hol az igazság! Újlaki. nek kifejtésével a termelő gazdaközönség jelentékeny megtakarításhoz jutna, mert a gyors és olcsó szállítás elősegíti a könnyebb értékesítést. Súlyosnak tartja az iparosok helyzetét, melyen segíteni a lehetőségig eltökélt szándéka. Végül arra kéri a polgárságot, hogy ítéljék meg a múltját, a közügy érdekében kifejtett munkálkodását és ha úgy találják, hogy megvan benne a jóakarat igaz lelkiismerettel szolgálni az ország ügyét — szavazzanak rá. A miniszter beszéde után a közönség óhajtására előbb Kulinyi Géza, majd Oajáry Géza országgyűlési képviselők beszéltek. Beszédeik nagyon mellette maradtak a közönség várakozásának. Egyébiránt azt hangsúlyozták, hogy Hieronymi megválasztása esetén dísze lesz a szatmári polgárságnak. Délben Pap Géza polgármester ebédet adott a Pannóniában a miniszter tiszteletére, amely 30 teritókü volt. Több felköszöntő hangzott el, éltették a minisztert mint a város leendő képviselőjét. A miniszter és a társaságában volt képviselők az esteli vonattal utaztak el városunkból. Uray programmbeszéde. Ugyané napon tartotta megprogramm- beszédét a Szatmárhegyen a függetlenségi párt jelöltje, Uray Géza. A jelöltei számosán kísérték el városunkból a párt tagjai közül, a hegyen pedig az összehívott polgárság várakozott reá. A jelekből Ítélve, a Szatmár- hegy ki fog tartani a függetlenségi jelölt zászlója mellett. Csaknem teljes számban volt jelen a válaszlópolgárság, s lelkesen éljenezte jelöltjét, kinek hazafias beszéde nagy hatást ért el soraikban. Programmjába iktatta a nemzeti követeléseket, melyekért elszánt harczot folytatni honfiúi kötelesség mig teljes siker nem koronázza a nemzet zászló győzedelmét. Vitális érdeke nemzetünknek, hogy gazdaságilag is teljes önállóságra jusson. A közös viszony kárára van termelő közönségünknek, mert ezt a viszonyt a másik állam rendesen a magyar nép kizsákmányolására szokta kihasználni. Ha a nemzet saját érdekeinek szemmel tartásával rendezheti be gazdasági életét és nem idegen érdekek lesznek ott az irányadók, fellendül a mezőgazdaság, melynek kifejtése ennek a kizárólag termelő államnak boldogulását első sorban van hivatva előmozdítani. A választói jog kiterjesztése szintén fontos érdek, mely által a nemzet polgárainak mennél nagyobb zöme lép be az alkotmány sánczai közzé. Kelemen Samu dr. mondott ezután lelkesítő beszédet, bizalmába ajánlván a polgárságnak a függetlenségi párt jelöltjét. Délután a szatmárhegyi dalárda szerenádot adott a képviselőjelölt tiszteletére, s a polgársággal együtt hazafias dalokat énekelve járta be a hegységet. Uray Géza városunkban vasárnap tartja meg programmbeszédót. Támogatására élükön Barabás Bélával mintegy 10 függetlenségi képviselő érkezik ide, kiket a szombat esti vonattal várnak. A néppárt és a Tisza-kormány. A néppárt álláspontját az uj miniszterelnök programmjával szemben a párt elnöke, Zichy János gróf fejtette ki a képviselőház ülésén. Nagy jelentőségű beszédét annak konstatá- lásával kezdte, hogy ha tekinti a miniszterelnök politikai múltját és egyéniségét, valamint kabinetjének összeállítását, a Tisza-kormányban a régi rendszer megújítását látja. Ami az uj; kormány programmját illeti, kijelenti, hogy
