Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-08-12 / 33. szám

4 Semmiaggodalma e pártnak e tekintetben nincs, hogy a nemzet ezen osztatlan kivána- tainak életbe léptetése a közös hadsereg harczkészségét csökkentené; ellenkezőleg azt tartja, hogy a nemzeti eszmének a közös hadsereg magyar részében elnyomása hát­rányos, sőt végzetes következményeket von­hat maga után épen a sikeres hadviselés szempontjából'. Meg van győződve e párt arról is, hogy a jelenlegi bonyolult és sajnálatos parlamenti helyzet a nemzet kívánságainak a kormány­zat részéről való elismerése és a mielőbbi életbeléptetés ideje, sorrendje tárgyában fél­remagyarázhat atlan, határozott és kötelező kijelentés megtétele által orvosolható lenne. S üksógét látja ennélfogva, hogy ezek a hatá­rozott és kötelező kormányzati kijelentések mielőbb megtétessenek és ezáltal a parla­mentben a nyugalom helyre állíttatván, az ország anyagi érdekeit mélyen érintő fontos ügyek a közérdeknek megfelelőleg elintézhe- tők legyenek. Szükségét látja a párt, hogy a nemzet ezen egyhangú követeléseinek keresztülvite­lét az országos szabadelvű párt, tűzze a zász­lajára, mert azok megvalósítására épen a szabadelvű párt hivatott és a keresztülvitel tekintetében garancziákat nyújtani egyedül képes és nincs arra ok, hogy azon téves hiedelem terjedjen el és tartassák fent, mintha a nemzet kívánalmát csak egy par­lamenti párttöredék hangoztatná s eredmé­nyek csak a törvényhozás rendes menetének megakaszlásával volnának elérhetők. Ezt a javaslatot az aug. 25.-éré . össze­hívandó közgyűlés elé terjesztik. Azok a pápai zászlók. Valakinek szeget ütöttek a fejébe azok a szép sárga fehér zászlók, amelyek a pápa- választás után itt is, ott is kitüzettek vá­rosunkban, mint szorosabb értelemben vett szószólói annak az örömnek, mely e nagy esemény által a katholikus világot érte. Nem is késett körültekintő aggodalmának egy helyi lapban (Sz. H) kifejezést adni, hogy e tény a nemzetközi politikának és a velünk szövetséges viszonyban levő Olasz­országnak sérelme, ami diplomácziai beavat­kozásra is adhat okot. Nagyon jól ismerjük mi azt a szellemet, mely ilyen kerülő utón, ilyen nagyképü ala­koskodással szeret rejtett czéljának elérésé­hez jutni. Ezzel a szellemmel aknázzák alá pár évtized óta a társadalmi rendet, s csi­nálnak közvéleményt a hamis jelszavaknak. Ne gondolja senki, hogy itt is a barátságos viszony megóvása volna az indító ok, amely­nek köntösébe öltöztették a háttérben lap­pangó rejtett czélzatot. Ezt semmi szin alatt sem Szatmáron intéznék el, ha csakugyan veszedelmet látnának azokban a kitűzött pá­pai zászlókban. A kifejezett aggodalomra nézve azon­ban megnyugtathatjuk az illetőt, hogy Olasz­ország a pápai birodalom okkupálása óta soha se vette szivére, ha azokat a pápai zászlókat a saját határai között is kitűzték. Rómában ez napirenden van pápai ünne­pélyek alkalmával, amelyből senkinek sem jutott eszébe mondvacsinált sérelmet gyár­tani. Tessék csak elolvasni a Budapesti Hírlap aug. 6-án megjelent számát, meg fog győződni, hogy székesfővárosunk ut- czáin is ott lengenek a pápai zászlók, sőt milyen csudálatos dolog, hogy nem is szúr­nak szemet senkinek. Pedig ott igazán hem­zsegnek a nyomdák a zsidó — liberális új­ságoktól. Ha nem tetszett volna még Bécsben megfordulni, de esetleg véletlenül útja kerül az osztrák fővárosba, legyen szives megtekin­teni az apostoli követ palotáját, két nagy czimer látható azon, a pápáé az egyik, az osztrák császáré a másik. Azt. is tudja a talán a czikkiró, hogy a pápa, noha elfoglalta birtokait az olasz király, uralkodónak vau elismerve. Diplomá cziai összeköttetése van a világi hatalmak udvaraival, melyekbe követeket küld és azok­nak követeit fogadja. Ha olvasná például a fővárosi lapokat, megragadhatta volna be­cses figyelmét, hogy azok ezekben a napok­ban trónfoglalásról, koronázásról beszéltek, melyre a császárok és királyok is elküldötték képviselőiket, a diplomácziai kart, kik az ő nevűkben hódolatukat mutatták be a pápának. íme tehát akit megillet a trón, a czi­mer, a korona és az uralkodók hódolata, attól ezt a symbolumot, a zászlót sem lehet meg­tagadni. Tényleg nem is tagadták még meg másutt, csak a czikkiró állítása szerint Deb reczenben. Azt is tudja talán a czikkiró, hogy Né­metország protestáns állam, sőt éppen egyik tagja annak a hármas szövetségnek, amelyre részéről hivatkozás történik. És ime mit lá­tunk a hármas szövetségnek ezen épen nem katholikus országában? Pápai ünnepélyek alkalmával, különösen a már eléggé ismere­tes katholikus nagygyűléseken fehér és sárga kelmékből készült diszitésekkel vonják be a termeket, melyekben jobbra a pápa, balra a német császár szobra van pompás virág­erdő közt elhelyezve, a templomok tornyán és a kath. intézetek palotáin pedig a német császári zászló mellett ott leng a pápai lo­bogó. No lám, ilyen szépen mennek dolgok a hármas szövetség eme protestáns államá­ban, mégsem jutott eszébe egy „polgármes­ternek“ sem, hogy tiltakozzék ez ellen a szörnyűség ellen, mely felrobbantással fenye­geti annak a szövetségnek alapjait. Sajnálatos, hogy ennek a tiltakozásnak is épen Magyarországon kellett megtörténni, ha ugyan igaz, ahol tudvalevőleg nem a magyar, hanem a zsidóész szerint igazodik a világ. És épen Debreczenben ! . . . No hát akkor csakugyan a különlegességek hazája ez a magyar metropolis. Talán ott tartózko­dott épen abban az időben a czikkiró ur, és kifejezte valamelyik lapban hasonló szellemű aggályait. Akkor ugyancsak felült neki Deb- reczen polgármestere. Ami különben alig hihető 1 . . . De ha igaz is, ebből egyáltalában nem következik, hogy helyes volt az az eljárás. Sőt a magasfoku neveletlenség mellett az erőszak bélyegét viselné magán. Ez a kettő szokott egy társaságban megjelenni. Ismétel­ten kifejezzük azonban, hogy a jelzett állí­tást Debreczen polgármesteréről feltételezni nem tudjuk. Legyen szives tehát nekünk megen­gedni, hogy ilyen nagy örömök alkalmával kifejezést adhassunk lelkünk érzelmeinek azon mód szerint, amelyről azt hiszszük, hogy annak az örömnek tartalmi mélységét s ma­gát az ünnepség lényegét hivebben tükrözi vissza 1 Városi közgyűlés. Törvényhatósági bizottságunk tegnap­előtt délután tartotta meg augusztus havi rendes közgyűlését Pap Géza polgármester „H E T I SZEMLE (33 ik elnöklete alatt, ki a szabadságon levő főis­pánt helyettesitette. Mindössze 25—30 bizott­sági tag volt jelen a közgyűlésen. E rész- vétlenség oka bizonyára a nagy dologidő lehetett, mely a bizottsági tagok jó nagy részét távoltartotta. Kevés volt a tárgysoro­zat is, s nem volt benne egyetlen egy sem olyan, mely nagyobb érdeklődést tudott volna kelteni. A polgármesteri jelentés tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy a varos négy- rendbeli adósságának konvertálására hozott közgyűlési határozatot másodszori sürgős felterjesztés után a belügyminiszter jóvá­hagyta. E nénzügyi művelet által jövőre 19000 koronával lesz kevesebb a város kiadása, a mi a pótadót 8 —10 százalékkal fogja lejjebb szállítani. A lovas tüzérüteg osztály és a 15. sz. huszár pótkeret részére építendő laktanyák ügye a hadügyi kormány által kedvező el­intézed nyert s az építkezés nemsokára megkezdhető lesz. A szatmár—m.-szálkái vasút építési engedélye egy évre meghosszabbitatoit. A Gregersen-czég már a nyomjelzési munkála­tokat végezteti, a közegei által törzsrészvé­nyek jegyzéséről is gondoskodik. A szatmár btkszádi vasút valószínűleg szövetkezeti utón lesz kiépítve. A vasúti internálus építése ügyében a M. A. V. igazgatóságával kötött szerződés némi módosítással jóváhagyást nyert s az építkezés a jövő 1904. év folya­mán le-iz végrehajtva. Teörseök bizottsági tag, a kinek felleb­bezésére a belügyminiszter első Ízben nem hagyta jóvá a konvertálásra hozott közgyű­lési határozatot., most sem fogadta el a je­lentésnek ide vonatkozó részét, hanem azt ajánlotta, hogy az adósságok rendezését ha- laszsza a közgyűlés akkorra, a mikor a készfizetések ideje bekövetkezik. A közgyű­lés a polgármesteri jelentést tudomásul vette. Napirend előtt Kótai bizottsági tag in- terpellácziót intézett a polgármesterhez Klein Vilmos által a Nagyberek-ben jogtalanul el­foglalt ut terület ügyében. Ez ügyben bírói döntés is történt már. A polgármester kime­rítő jelentését annak idejében a közgyűlés elé fogja terjeszteni. A folyó évi junius havi adó elő- és leírásokról szóló jelentést tudomásul vették. A kereskedő tanoncz-iskola bizottságába a kijelölt tagokat a közgyűlés beválasztotta. Az iparos tanoncz-iskola bizottságát illetőleg a tanács utasiltatott, hogy a szeptemberi közgyűlés elé konkrét javaslatot tegyen. Zágonyi György volt ev. ref. tanító helyettesítésénél 420 korona merült fel, me­lyet a németi egyház a város által kórt ki­fizettetni. A város e kérelmet megtagadta, de felebbezós utján mégis köteles a helyet­tesítési dijat megfizetni. A közgyűlés a 420 koronát az előre nem látható kiadások ter­hére kiutalta. A mohai-erdőn a kér. miniszter egy átjáró utat engedélyezett. A városi óvoda helyiségének egyrészét a zenede czéljaira, a másik részét Hatvány Péter ny. óvónak a jövő év máj. 1-ig laká­sul átengedte a közgyűlés. A tűzoltó őrtorony helyéül a tűzoltó­laktanya hátsó részén levő helyet jelölték ki s ide fogják építeni az őrtornyot azzal a költséggel, melyet püspök ur Onagyméltó- sága e czólra kegyesen felajánlott. A köz­gyűlés e nemeslelkü adományért (3 nagy- méltóságának hálás köszönetét fejezte ki. Az udvari utat kavicsburkolat helyett szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom