Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-03-25 / 13. szám

ETI SZEMLE“ (13 ik szám.)

oszt. kereseti adó és ezek után járó beteg ápolási pótadó lajstromok az 1883. évi XLIV. törvény 16—18. § ai értelmében folyó évi márczius hó 21-től 28 ig e városi adóhivatalnál közszemlére tétetnek, miről a t. adó köteleseket oly figyelmeztetéssel értesítem, hogy azon esetbenha a kivetést magokra só- relmesnok vélnék, — a kivetés ellen felszól- lamlásaikat is az — a) azon adózók kik, a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a múlt — előző évben megróva voltak, a kivetési lajstrom közszemlére tételének napját; b) azon adózók kik ellenben, kik a kivetési lajstromban megállapított adóval a kivetés évében — jelen évben első Ízben rovattak meg, adó tartozásuknak az adó könyvecskében történt bejegyzését követő naptól számított 15 nap alatt a törvényhatóság közigazgatási bizottságához czimezve, a m. kir. pénzügyigazgatósághoz Nagykárolyba benyújthatják. Későbben vagy elkésve benyújtott felebbezésnek az 1889. évi XXVIII. törvény 13. §^a alapján vissza fognak ütasit- tatni. Szatmárit, 1903. óv márczius 17.

Novák Lajos, főszámvevő.

A tizes és százas vége. A régi tízesek és százasok maholnap már végkép kimennek a divatból. Most is igen gyéren, de még lehet őket látni. Nemsokára csak az emlókök marad fenn azok közt, akik ismerték. Az adóhivatalok a régi tízeseket csak folyó évi május 20 ig, a százasokat 1904. április 20-ig fogják beváltani.

Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet.

Európai gyökeres és sima nemes vesszők a legolcsóbb árban, fajtisztán, igen szép, gyökeres, jégverés és más hibától mentes a legkiválóbb negyvennégy bor- és csemege-faj. Kétéves gyökeres vessző százhúszezer. Egyéves gyökeres hatszázezer. Sima ötszázezer, gyökeres fásoltvány nyolczszázezer. Sima zöld oltvány négyszázezer. Színes fénynyomátu díszes árjegyzéket bárkinek is ingyen és bérmentve küld az „Ermelléki első szőlőoltvány- telep“, Nagy-Kágya, u. p. Székelyhid, melynek lapunk mai számában megjelent hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét.

6 -H

SZÍNHÁZ.

Színházi jelentésünk a múlt hétről helyszűke miatt kimaradt, s igy ezúttal két hét anyagára kell kiterjeszkednünk.

Az előbbi hót meglehetős szintelen volt. Színészeinket egyrészről az országos

színész egyesület, másrészről a kisvárdai vendégszereplés elvonta, a mi bizony a hót jó részén keresztül meglátszott az előadásokon ; egyes darabokat a legképtelenebb szerepcserékkel voltak kénytelenek adni, s igy nem csoda, ha ezek komoly előadás számba nem mentek. No de kárpótolt ezért a hót két előadása, a Nőemanczipáczió és a Bajusz.

A Nőemanczipáczió Lónyay Piroska keddi jutalomjátékára készült elő. Nagy lelkesedés, az erőszakosságig forsirozott óváczió között folyt le az előadás, sőt a nagy lelkesedés miatt a diákhelyen Ízetlen inczidensek is adták elő magukat, ami mégis csak azt mutatja, hogy a fiatalságból hiányzik a szerénység. Különben már többször szóvá lett téve a fiatalság illetlen magatartása, melyen

vezetőiknek kellene segíteni, s nem volna szabad megelégedni azzal a feltevéssel, hogy bizonyára a mester inasok zavarognak. Ha a diákság maga is nem zavarogna, meg sem tűrné, hogy soraikban izetlenkedő egyének zajongjanak az ő hirnevök rovására, s minduntalan durva rendőri beavatkozást provokáljanak.

A Nőenanczipácziót hétfőn megismételték. Mindkét előadás eleven volt s szinó- szeink sok igyekezettel játszották. Lónyay Piroska temperamentuma ez úttal is végtelen kedvessé tette játékát, huszár csárdása pedig valóságos bravurmutatvány számba ment. Gyárfás teljes sikerrel játszotta meg szerepéts kiváló partnere volt Flórának. Szentes, Bátosi s Bera Bözsi érdemelték még ki a különösebb dicséretet. Szentes távollétében első előadásban Szilágyi játszotta az öreg huszár szerepét sok komikum s el nem vitatható ügyességgel.

A bajusz, Verő György 3 felvonásos vig- játéka adatott szombaton s megismételték kedden. — A darab oly kedves elevenséggel van megírva, s szinészeink dicséretére oly lelkes tűzzel lett előadva, hogy a szini évad végén szinte fáradt közönség egészen neki tüzesedett. E darab még mindig Ígér nehány telt házat. A bajusz teljes sikere is igazolta az igazgató előtt közönségünknek oly sokszor hangoztatott igényét, mely az eleven, humoros vigjátékokat többre becsüli a folytonos, legtöbbször unalmas, silány operette termékeknél s kisebb szimpadon könnyebb előadása sem teszi annyira próbára a társulat erejét.

Az összes szereplők dicséretes igyekezettel s jó kedvvel játszottak. — Különösebben meg kell emlékeznünk Gyárfás, Ferenczy, Szentes, a nő szereplők közül Lányai, Étsy és Vedrödy Gizi alakításairól.

Azon a héten még egy egy felvonásos premier került előadásra az ugyancsak egy felvonásos „Almafával“ együtt: — Belasco Pillangó kisasszony czimü énekes színmüve, melyről azonban nincs mit részleteznünk.

Csütörtökön Fedora, Sardou, a kiváló franczia iró drámájában Holéczy drámai művészetét nagy hatással fejtette ki.

Az elműt hét érdekessége néhány vendégszereplés volt. Az igazgató szerdán, csütörtökön Nagy Sándort, a temesvári színház tagját mutatta be, előbb a „Dalovay nábob leányáé ban, azután a „Csapodár“-ban, mint a jövő szezon hős szerelmes jelöltjét.— Szimpatikus külseje némileg pótolta a játékából hiányzó kellő melegséget.

Pénteken S an-Toyban fellépett mint vendég Kre'mer Jenő és K. Hegyesi L., Szombaton a Doktor urban ismét Kremer J.

Vasárnap az Ócska brigadéros vastag paródiája nem birta közönségünket meg nevettetni.

irodalom:.

Országgyűlési beszéd a hadseregről.

Elmondotta Szemere Miklós 1903. febr. 27-én. A most már hetek óta folyó véderő-vita folyamán minden bizonynyal egyike volt a legérdekesebb és legalaposabb beszédeknek az melyet Szemere Miklós orszgy. képviselő tartott febr. 27-én a képviselőházban és mely beszédét ez a széles látkörü politikus és világszerte ismert férfiú most közre bocsátotta, hogy azt minél szélesebb körben ismeretté tegye ; necsak a képviselőház falain belül keltsen az figyelmet, hanem szolgálatára legyen annak az általános, a politikai pártállások minden rétegében megnyilatkozó érdeklődésnek mely Szemere iránt mind jobban- jobban megnyilatkozik.

A beszéd a Szemere-fóle elegáns füzetek alakjában sárga nyomású borítékban jelent meg az Athenäum r.-t. könyvnyomdában Budapesten.

A magyarországi Kath. Egyesületek Orsz. Szövetségének Irodájában (Bpest IV. Molnár u. II) kapható :

1. ) a magyar Katholikusok második Orsz. Kath. Nagygyűlése Budapesten 190L nov. 4—7. Sajtó alá rendezte: Gyürky Odön 276 1. ára 2 kor.

Ugyanitt kapható továbbá:

2. ) A Kath. Egyesületek Orsz. Kongresz- szusa 1896 ban. Sajtó alá rendezte : Gyürky Ödön ára 2. korona.

3) A Magyar Katholikusok Első Országos Kath. Nagygyűlés Budapesten 1900- aug. 17—20. Ara 2 korona.

A múlt évben tartott Harmadik Orsz. Kath. Nagygyűlés munkálatai 2 koronáért megrendelhetők ugyancsak az Országos Szövetség irodájában.

„A madarak védelméről“ czimmel megjelent az országos állatvédő egyesület kiadásában S. Kukuljevics József m. kir. állatorvos egy előadása. A kis füzet, mely 2 nyomtatott Ívnyi tartalommal, 14 képpel a szöveg között jelent meg, útmutatást ad a madarak téli etetésére vonatkozólag és ismerteti egyszersmind a fészkelő házikókat. A hazai madárvédelem érdekében az országos állatvédő egyesület (VII., Nefelejts-u. 14) minden érdeklődőnek a füzetet ingyen megküldi.

A magyar társadalmat mindig a nehéz idők szokták összelömöriteni. Ha máskor ezerfeló van is szétforgácsolva, mikor szükség van a nemzeti védekezésre lehullanak a válaszfalak a pártok és felekezetek közt és siet minden hazafias magyar lélek a nemzet ügy védelmére. Most is az anyagi pusztulás és nemzeti jogaink ellen intézett kíméletlen támadások tömörítik össze a nemzet sorait. Egy érzés hatja át újra a magyar társadalmat. Az a tudat, hogy a tespedésnek, közönynek véget kell vetni, hogy védekeznünk kell, és minden alkotmányos eszközt meg kell ragadnunk erre a czólra, hogy a nemzeti pusztulásból kiszabaduljunk. Az egész országra kiható ezen nagy nemzeti harczban a sajtó orgomunok közt ma az első zászlóvivő a „Magyarország.“ Ez az újság ébreszti és rázza fel napról-napra közönyéből a nemzetet és munkájának hatása már is meglátszik : reménység, öntudat száll a lelkekbe és az a bizalom, hogy egy 19 milliónyi nemzet igazságos ügyének elvégre győzni kell! De szükséges, hogy a magyar társadalom tömörüljön a nagy czél körül, hogy alulról is kifejezzük együtt érzéseinket és csatlakozásunkat a mozgalomhoz. Szükséges, hogy támogassuk azt a hazafias nagy akcziót, a melyet a „Magyar- ország“ vezet, a nemzet jogaiért folytatott ezen országos küzdelemben. A „Magyarország“ ólén Holló Lajos, országgyűlési képviselő mint főszerkesztő áll; kivüle Bartha Miklós az ország első publiczistája mint főmunkatárs, Lovászy Márton országgyűlési képviselő, mint felelős szerkesztő, Lázár Pál műegyetemi tanár, mint közgazdasági‘szerkesztő állanak a lap ólén és mellettük a kiváló és illusztris munkatársaknak egész sora munkálkodik napról-napra azon, hogy a „Magyarország“ ne csak politikailag, hanem más téren is megnyerje és kiérdemelje a magyar társada-