Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-02 / 14. szám
3 (,H E T T SZEMLE“ (14-ik szám 'i 2. Az 1848. XX. t.-cz. tárgyában teendő indítvány. 3. Több megye átiratának tárgyalása II. Rákóczy Ferencz ellen hozott t. ez. megváltoztatása ügyében. 4. Indítvány fegyelmi vizsgálat elrendelése iránt Papp Kálmán vármegyei várnagy ellen. Bpest, 1902. márcz. 25. Hazufiui üdvözlettel : Luby Géza m. pártelnök. Hírek. Nagyhét. Nagycsütörtökön a szentmisét és lábmosást a püspök ur Öméltósága végezte. A 12 aggastyán életkora 950 évet tesz ki. Lóderer János 64 éves, Horváth István 64, Rácz Pál 66, Szegedi Pál 67, Takács János 74, Mindák József 74, Kovács István 76, Horhorovszky Péter 78, Pénzes János 78, Kiss János 78, Gebődi Sándor 79 és Huszti Sámuel 84. Nagypénteken szintén Ő méltósága végezte a csonka misét, mely után szent beszédet intézett a jelenvolt nagyszámú közönséghez. A szent sírokat egész nap látogatta az ájtatoskodó közönség. Szombaton este 6 órakor volt a feltámadá»i ünnepély. Hímét napján a székesegyházban az ünnepélyes nagymisét és szentbeszédet a püspök ur 0 méltósága tartotta, hétfőn Szabó Norbert nagyprépost mondotta a nagy- misét és dr. Kádár Ambrus kanonok intézett szent beszédet a hívekhez. Hirtelen halál. Szentpály Jenő, a halmii választókerületnek több czikluson keresztül volt országgyűlési képviselője a múlt pénteken Abbáziában, hova üdülés végett utazott, hirtelen elhunyt. Kedden Budapestre jött, hogy jelen legyen régi vezérének, Tisza Kálmánnak végtisztessógtótelón, nem is sejtette, hogy nehány óra múlva követni fogja őt. Midőn a temetésről Abbáziába visszatért, hirtelen roszul lett, s a gyors orvosi segély sem volt képes megmenteni életét. Szivszél- hüdés ölte meg. Daczára annak, hogy az utóbbi időben Szentpály ellen erős párt formálódott, mely a mandátumtól is elütötte őt, épen a halmii kerület legnagyobb része is sajnálni fogja halálát, mert az tagadhatatlan, hogy rendkívül tevékeny, úgy egyesek, mint a kerület érdekeiért buzgólkodó férfiú volt, kinek úgy a megye, mint a közönség köréből is sokan igen sokat köszönhetnek. Áthelyezett járásbiró Ő felsége dr. Öreg Béla helybeli kir. törvényszéki albirónak saját kérelmére a debreczeni kir. járásbírósághoz leendő áthelyeztetését megengedte. A derék biró távozását városunkban széles körben sajnálni fogják. Dj rendes tanárok. A vall. és közokt. miniszter Ocsvár Rezső helybeli kir. kath főgyimnásiumi, Szabó István nagybányai ál- lamii főgymn. és Kárpáti Ferencz Nándor ungvári állami alreáliskolai tanárokat a IX fiz. ozstály 2. fokozatába rendes tanároknak nevezte ki. Áthelyezett százados Malter Jakab Egerből a 7. századtól házi ezredünknek Boszniában Lim tartomány Prjepolje községben állomásozó 4. zászlóaljához helyeztetett át s ott a 16. század vezetésével bízatott meg. Katonai szemle Lencz Győző ezredes, ezredparancsnok a múlt hétfőn a nagykárolyi honvéd zászlóaljnál az altisztképző iskola felett szemlét tartott. Változás a lelkész! karban A nagyváradi gör. kath. püspök megengedte, hogy Terno- ván János válaszúd gör. kath. s. lelkész, Nagy-Kolcsra lelkészi minőségben, s Budó Miklós nagykolcsi gör. kath. lelkész Válaszúira s. lelkészi minőségben kölcsönösen áthelyeztessenek. Hymen. Irhólczi Mihálka László mára- marosi és hevesi nagybirtokos, tb. főszolgabíró a napokban vezette oltárhoz Máramaros- Szigeten néhai Steinhausz József főerdőmester leányát Mariska kisasszonyt. —Borbély Rudolf marosvásárhelyi honvéd százados jegyet vát- tott néhai Szabó János ügyvéd, földbirtokos leányával, Dúsa kisasszonnyal Máramaros. Szigeten. — Szabó Tamás theol. tanár a napokban vezette oltárhoz Kőrösmezőn bacsina Bacsinszky István gk. főesperes leányát, Sárika kisasszonyt. — Csics Lajos nagykárolyi kir. aljárásbiró tegnapelőtt esküdött örök hűséget Bossin József helybeli gyógyszerész kedves és müveit leányának, Gizella kisaszszonynak. Az esketési szeriartást Tóth József h. plébános végezte, ki a jegyespárhoz lendületes szép beszédet intézett. Az esküvő alkalmából nagy és díszes közönség töltötte meg a székesegyházat. A be- és kivonulás alatt Méder Mihály nászindulót játszott az orgonán. 1 órakor a Korona-szállóban lakoma volt, melyen csak a közeli rokonok vettek részt. Az ifjú pár az esteli vonattal utazott el uj otthonába. — Fehér Endre kateszleri mérnök Munkácsról jegyet váltott városunkban özv. Haeffner Zisgmondné leányával, Margit kisasszonynyal. — IWi'Kálmán ál- lamvasuti tisztviselő jegyet válottt özv. Ba- rabásFerenczné leányával, Rózsika kisasszonynyal. — Pásztohy István, a gróf Dégen- feld-féle aranyos-medgyesi uradalomban gazdatiszt jegyet váltott Szinérváralján Nagy Annával, nagybányai Nagy Lajos ügyvéd bájos leányával — Kalmár Jenő munkácsi kir. kath. főgymn. tanár jegyet váltott Gonda Béla, a br. Sennyey-féle hitbizományi uradalom tiszttartójának leányával, Irén kisasszonynyal Agárdon, Zemplén megyében — Raskó Erna, a múlt színi évad drámai szendéje megválik a szini pályától és nőül megy Kovács Iván fővárosi jelzálog és hitelbanki tisztviselőhöz. Az esküvő a jövő hónapban lesz. Lelkész! kinevezés. Pável Mihály, nagyváradi gör. kath. püspök, Tőketerebesen Szilágyi Ignátz elhalálozása folytán megüresedett gör. kath. lelkészi javadalmat Ghergár Joáchimnak adományozta, ki ott kinevezte- téséig mint s. lelkész működött. Gjászhir. özv. Lázár Mártonná, szül. Nábráczky Ida úrnő márcz. 28-án életének 69-ik évében Nagy-Károlyban elhunyt. A boldogultban Toóth Sándor, a gróf Károlyi uradalom intézője édes anyját vesztette el. — Hagyvárosi Kendelényi Ilona, Kendelényi Ferencznek, a báró Perényi-féle nagydobosi uradalom intézőjének leánya márcz. 26-án Nagy-Doboson elhalt. A boldogultat szülein és családjain kívül vőlegénye, Görömbér Zoltán nagydobosi körjegyző is siratja. — Mátyás Gyula, Mátyás Frigyes máv. főelle- nör fia, az 5. gyalogezred főhadnagya ápril. 1-én Egerben tüdőgyuladás következtében meghall. Szerződtetés. Réthy Linát, ki a szini Délután három óra lehetett. Gyönyörűen ragyogott a nap a tiszta égbolton, midőn az appiai utón a legnevezetesebb ős keresztény temetőhöz .... a katakombákhoz értünk. Le nem írhatom azt az érzést, mely elfogott, midőn a nem épen kényelmes lépcsőn a föld mélyébe leszállottunk. Egy vastag, szőr ruhába öltözött barát .... miután az egy lírát lefizettük .... kis viaszk gyertyát adott kezünkbe, hogy annak halvány fényénél lejebb és lejebb hatolhassunk. Néma csendben indultunk. Először egy nem épen (1 és fél méternyi) széles folyosó várt reánk, melynek falaiban már sűrűén vannak bevájva a sírboltok. Ezek a legeslegelső keresztények nyugvó helyei lehetnek, midőn még üldözőik figyelmét kikerülhették. A feliratok egyszerűek. Csak a halott neve szerepel. Néhol azonban igen kedves és gyermekded jelmondat olvasható. Egy fiatal leány sírjánál pl. igy szól a felirat: „Ártatlan lélek“! „Epe nélkül való galamb." Alig haladtunk egy nehány perczet s egyszer csak észrevétlenül befordultunk olyan kaeskaringós folyosók tömkelegébe, hogy onnan ugyan soha magunkra hagyatva ki nem jöhettünk volna. Pokoli sötétség uralkodik mindenütt. Csak itt-ott szakad le felülről egy-egy nyilás és e nyiláson keresztül egy kis levegő és világosság. Lépcső lépcső után újabb és újabb folyosókba vezet. Némely helyen öt emeletes folyosó is van, a legalsóban éreztem, hogy nagyon fojtó a lóg. Kezemben egy könyvet tartottam s gyertyácskám világánál böngésztem az egyes helyek magyarázatát, mert a barát beszédéből egy betűt sem értettem. Ott, hol a lépcsők fokai megszakadtak és egy nagy mélység következett utánnuk, ott könyvem szerint rendesen egy őr állott, ki az adott jelre létrát támasztott a nyíláshoz és azon szállottak le a hívek. A szélesebb folyosókban levő kamrácskákban tartották a sz. misét. Ilyen kamarácskában egy-egy kő- szék is látható. Ez volt körülbelül a pápa trónja, honnan a hívekhez beszédet intézett. A kamrácskákban festményeket is láttam. Képletesen, de fönségesen beszélik ezek el hitágazatainkat. Ugyanaz a keresztség, hasonló áldozás, egy és ugyanazon hit, remény és szeretet. Sokáig elmerengtem a képek előtt. íme, hát van-e ennél hatalmasabb bizonyíték arra nézve, hogy a kath. hit ugyanaz a h;t ma is, mi volt itt lenn a föld mélyében két ezer esztendővel ezelőtt, a hol a hivek laktak, kik az apostolokkal beszéltek, éltek és meghaltak. Be szeretném, ha minden keresztény leszállhatna e szent helyre, nemcsak keresztény kathólikus, de minden ember. Összejártam a kiszabott idő alatt minden helyet, a hova csak juthattam. Remegő kezeimbe vettem a csontokat, keresztény őseim csontjait .... és nem tagadom, szemem könybe vegyült. Induljunk fölfelé — mondá vezetőnk. Én megállottám. Még egyszer végig vetem tekintetemet a megvilágított folyosón és ... . elgondolkodtam. Dicső őseink I Drága porok, hat millió keresztény csontjai .... Isten veletek! Aztán indultunk felfelé a szabadba . . . Istne szabad egét pillantani meg. A kis gyertya kezünkben maradt. S mugyöngéden helyeztük el ezt a kedves és szép emléket, melynek halvány világánál láttuk azt a helyet, hol keresztény őseink 300 évig laktak. Lám, eltettük emléknek a kis gyertyát! Hát nem cselekedtek-e őseink is hasonlókép-
