Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-17 / 51. szám

,H viselő inditványa folytán egyhangú lelkese­déssel elhatározta, hogy szintén felif^Xtóp- viselőházhoz az ujonczlótszám emelése ellen. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Bene Károly szatmárnémeti kir. törvényszéki Írno­kot, a szatmárnémeti kir. járásbírósághoz helyezte át. A Kaszinó estélyei,. A kath. kaszinó január 11-én kezdi meg felolvasó estélyeinek sorozatát mely alkalommal Bagossy Bertalan, főgymn. tanár egy komoly, Abaffy Jenő ka­taszteri főmérnök egy humoros felolvasást fog tartani. A honvódzenekar is közremű­ködik. Közgyűlés és matiné. A Kölesey-Kör f. hó 21-én vasárnap d. e. fél 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlést métiué követi, melyen a dalegyesület két énekszámmal, Maróthy Mariska k. a, sza­valattal fog közreműködni. Ferencz Ágoston Havas Miklós, Markos Imre, Veres Lajos vo­nós négyest adnak elő. A Kölcsey-Kör egy korábbi határozata értelmében ez alkalom­mal sem ad ki meghívót, az érdeklődőket a közgyűlésre s a matinéra ez utón hívja meg a kör elnöksége. A nagykárolyi ügy. A nagykárolyi gör. kath. hitközség tagjai kérvényt intéztek a vármegye közönségéhez, hogy támogassa eloláhositásuk ellen kifejtett aktiójukat és segitse elő a hitközségnek a munkácsi me­gyébe leendő átkebeleztetését. A legköze­lebbi vármegyei közgyűlésen került sző­nyegre a kérvény tárgyalása, mely mellett hazafias lelkesedéstől áthatott, beszédek hang­zottak el. A vármegye közönsége egyértel­műig helyeselte a megindult aktiót, sőt Gönczy Antal nagypeleskei esperes lelkész indítványára elhatározta, hogy nem csak a nagykárolyi, hanem a nagyváradi megyéhez tartozó a vármegye területén levő összes orosz rilusu egyházközségeket védelmébe veszi. Gönczy esperes helytelenítette, hogy a nagykárolyiak a kormányhoz fordultak, mert a politikát nem szabad belevinni az egyházba. A herczegprimásnál kellett volna oltalmat keresni, épen azért most is azt ajánlja a közgyűlésnek, hogyha már egyházi fórumhoz nem akar folyamodni, akkor se a kormányhoz „vagy a képviselőházhoz, hanem egyenesen 0 felségéhez, mint az egyház legfőbb kegyurához intézze feliratát.. A köz­gyűlés azonban a kormányhoz ir fel. A fel­irat megszövegezésére az alispán, N. Szabó Antal és Domahidy Sándor biz. tagok kül­dettek ki. Ifjúsági bál. Említettük már, hogy a szatmári és szatmármegyei ifjúság a farsangon, január 17-én fényes bált fog rendezni a Pannóniában. A rendező-bizottságot már meg is alakították, mely 120 tagból áll. Elnöke Bartha Kálmán lett. Iskolai rend. A kath. elemi fiú és leányiskolák első és 2. osztályában a nagy hideg beállta miatt az előadások 9 órakor kezdődnek. További intézkedésig nevezett növendékek a templombejárás kötelezettsége alól is fel vannak mentve. A hidontuli rk. temető árka az el­múlt nyár folyamán az egyház költségén földdel befőhetvén, a sirkert szép területtel nagyobbodott, melynek határvonalába jövő tavaszszal élő sövénykerités lesz ültetve. Miután így az eddigi kerítést képező öreg skáczfák fölöslegessé, sőt alkalmatlanná vál­tak, e 214 darab kisebb-nagyobb fára tagnap, decz. 16 án nyilvános árverés tarta it. A fákat a legtöbbet Ígérő Márkusz Márt > ven­déglős vette meg, ki azokat január 30-ig köteles kivágatni s elszállittatni. A „Szatmári Kör“ a Mensa Acade mica brzottsági nagytermében decz. 13 án rendes közgyűlést tartott, a melyen életre­valóságának és működésének szép jelét adta. Egyes, a kör belügyeit érintő dolgok elinté­zése után elhatározta, hogy 100 korona erejéig tandíj kölcsönöket ad, a mely összeget maxi­mum 4 hónap alatt 15 koronás havi részle­tekben kell visszatörleszteni, hogy igy a kölcsönadást, a mely szegényebb sorsú tag­jaira bizonyára kedvezmény, a jövőre nézve is fenntarthassa. A tandij-ügy sürgős volta miatt az elnök egyúttal választmányi gyűlést E __T__I SZEMLE“ (51-ik szám.) hi v össze deczember 15-ikére és felszólítja a tagokat, hogy tandijkölcsönről szóló folya­modásaikat a mellékletekkel együtt nyújtsák be mielőbb a Kör titkárához. Ezután Merker Márton III. éves tanárjelölt, a Kör titkára, olvasta fel értekezését „az Ízlésről''. A mag­vas tartalmú és stiláris szépségű felolvasást a kör tagjai élénk figyelemmel és nagy ér­deklődéssel hallgatták és az elnök köztetszést vivott indítványára jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavaztak a szép munka tehetsé­ges szerzőjének. Tanódi Endre jogszigorló indítványára a gyűlés elhatározta, hogy a karácsonyi ünnepek alatt Szatmáron időző tagjai és barátaik számára Szatmáron társas­összejövetelt rendez. Takarékoskodik a hegyi vasút. Erre mindenki azt felelheti, hogy jól teszi, mert a mai szűk világban takarékosság nélkül úgyszólván élni sem lehet, tehát jól teszi. De miből áll az a takarékosság? Hát biz az semmiből másból, mint abból, hogy a leg- dermesztőbb hidegekben sem fütteti a kocsi­kat, s igy akár a hegyi vonaton, akár kocsin utazzék valaki, mert a hidegnek egyaránt ki van téve. Különösen a reggeli vonatok nyúj­tanak kellő bizonyságot erről, midőn az is kolás gyerekek, a kik távolabbi helyekről jön­nek iskolába, a szó teljes értelmében a meg fa­gyásnak vannak kitéve, hisz a kocsi belseje semmivel sem melegebb a külső hidegnél. Az állomásokon lehet ugyan hallani a kalauz kiáltását: „jöhet a gőz/“, de bizony nem jön az a „jó gőz", mert nem engedik. Spórolni kell vele, mert kevés a fa. A közönség pedig megfagyhat egyre-másra a kocsiban, uem látja, nem veszi észre senki, mert hát tasa- rékoskodni kell, ha mindjárt az utazó közön­ség bőrén is. Igaz, hogy a magasra felemelt viteldijjal csökkent az utazók száma s vele a jövedelem is, de azért mégsem humánus eljárás a differencziákat a tűzifa spórolással helyreütni, mi által a közönség hideg, fűtetlen kocsikban kénytelen utazni. Szó sincs róla, előfordul az is hóbe korba, hogy megszánják az utazó közönséget s hozzáfognak a fűtés­hez, de az már csak akkor történik, mikor a kalauz igy kiált fel : „Szatmár-Hidfö — kiszállani!“ (Beküldetett.) Állami tanítók fizetési minimuma. A közoktatásügyi kormány, a tanítók méltá­nyos kérelmét meghallgatva, kívánságukat a fizetési minimumra nezve teljesítette. Elfogadta az 1400 korona minimmumot. A rendes tant tói fizetés ezen az összegen veszi jövőre kez­detét. A tanítók ezután első sorban segédtaní­tóknak neveztetnek ki és csakis 5 év után neveztetnek ki rendes tanítókká. A segédtaní­tók kezdő fizetése 1000 korona lesz. Nagy hidegek. Egy hét óta állandóan rendkívüli hideg idők járnak, milyenhez ha­sonló legutóbb 95-ben s azelőtt 91 ben volt. Szombaton és vasárnap a hőmérő 20 R. fokra szállott alá. Hétfőn már csak 19 et, kedden I8V2. mutatott. Jutalom a jómunkásoknak. A föld- mivelesügyi m. kir. miniszter a főispán előter­jesztésére Bemzö György mezőteremi, Kerti János sárköz újlaki, Tenke Mihály nyir czászari, Nagy Sándor nagy-ári, Koós György csegöldi, Bolkis János nagybányai gazdasági cselédek­nek, Borky Lajos csekei, Kosztin Kosztén győrke-falus:, FWorSámuel máté-szalkai, Hajnal András kántor-jánosii, Borgidán László krasz- na-bélteki, Karabinos József puszta-daróczi, gazdasági munkásoknak egyenként 100 korona jutalmat aranyban folyósított s nevezetteket elismerő oklevéllel tüntette ki. A jutálomdijakat s elismerő okleveleket az alispán fogja az ille­tékes főszolgabirákhoz juttatni s a főszolgabi rák fogják azokat a kitüntetett egyéneknek átadni. Heti műsor. Decz. 17. Szerda: „Postás fiú és húga", énekes bohózat, decz. 18. Csü­törtök: „Zaza“, színmű; újdonság, decz. 19 Péntek : „Suhancz", operette, zóna, félhelyár, decz. 20. Szombat: pBalaloni rege“, regényes színmű, újdonság, decz. 21. Vasárnap: „Tói leány", énekes népszínmű, decz. 22 Hétfő: „ Parlagi Jancsi", énekes színmű, zóna, fél­helyár, decz. 23. Kedd : „Őrnagy ur", vígjá­ték, újdonság. Öngyilkosság. Kramer András köz­katonát varosunkból lótszámkiegószités végett Debreczenbe vezényelték a 3. honvéd gyalog­ezredhez. A szegény fiú sehogy sem tudott megbarátkozni a katonai nyomorúsággal, s a múlt nap elkeseredésében csakugyan ször­nyű módon vetett véget életének. Késsel szurkába össze magát. A parancsnokság megindiiotta a vizsgálatot. Vonatkisiklás. Folyó hó 10 ón este a Szatmárhegyre induló .vonatnak a Gözfürész állomáson levő váltónál egyik kocsija a ren­des vágányról kisiklott. Szerencse, hogy a kocsit öss ekötő kapocs kiszakadt, különben nagyobb kellemetlenségtől lehetett volna tartani, mivel a kocsiban meglehetős számu utas volt. Az utasok átszálltak sa kis vonat a tőle megszokott lassúsággal vitte tovább didergő utasait Csőd. Reiter Lajos nagykárolyi ruha- kereskedő ellen a szatmári kir. törvényszék csődöt nyitott. Csődbiztossá dr. Dezső Kál­mán törvényszéki bíró, tömeggonduokká dr. Adler Adolf nagykárolyi ügyvéd és helyet­tesévé dr. Benedek József szatmári ügyvéd lett kinevezve. A hót műsora gazdag volt az újdonsá­gokban, nem hiányzottak azonban a sziniro- dalom remekei sem. Szerdán a „Postás fiú és húga“ Buch- bindernek Sziklai és Faragó által magyarra alkalmazott gyenge meséjü, helyzetkomi­kummal, jó viczezekkel teli bohózata hozott telt házat. A darab vonzott eredeti bohósá­gai miatt, amint mindannyiszor vonzó is a nagyközönségre, ha a kuliszák festett vi­lágának miszűkumába engednek belepillan- tást. A darab bizonyára fog még nehány telt házat összehozni. Az előadás ügyes, eleven, jó kedvű volt, Ligeti (postás fiú) ügves bohóságain szerfölött sokat mulattunk. Lónyay Piroska (Klára) szokott ügyességével, Szentes (báró) és Bátosy (szerkesztő) találó alakításokkal tűntek ki. Csütörtökön üres ház előtt, adták Zeller remek zenójü operettjét, a „Bánya-mester“-t. A kis ház nem vette el a szereplők kedvét s dicsérettel kell beismernünk, hogy igazi művészi színvonalon álló előadást produ­káltak. A nem mindennapi sikerben a sze­replők minden tagja kivette részét. A sze­repek kitünően voltak képviselve, az egyes énekszámok, úgy mint az egész kar ezúttal rászolgált a dicséretre és elismerésre. Kü­lön is meg kell emlékeznünk Ferencziröl (bányamester), Juhász Ilonkáról (gróf kis­asszony), Boda Ferencz (herczeg) kellemes lágy tenorjáról. Szentesről (bányaigazgató) és Lónyay Piroskáról (velly). Pmieken Dóczy népszínműve „Ördög mátkája" ment elég nagy közönség előtt. Adirab meséjének lehetetlenségeit pótolja annak typikus, magyaros nópiessóge, eredeti mondásai, kedves, szívhez szóló nótái. Az előadás minden izében sikerült. A sikerben pedig oroszlánrésze van Lónyay Piroskának, ki olyan tőről metszett jó- lelkü boszorkány volt, hogy szívesen el- gyönyörködtünk kedves játékában. Bajos, érzéssel előadott nótái, eredeti kLjiése, mind mind hozzájárultak sikeréhez. Jól esik ezt konsiatálnunk épen azzal az eles kruikával szemben, amit ez előadásért szerintünk is méltatlanul kapott. Nekünk i- volt mar alkalmunk jóindulatú megjegy­zést tenni játékára sőt magunk is emlis Színház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom