Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-22 / 43. szám

2

HETI SZEMLE“ (43-ik szám.)

tízezer mÍ9sionáriusa hordozza Európán kívül az evangélium fáklyáját, mely évenkint több millió frankot áldoz a céljaira, mikor látná, hogy ez a katholicizmus tört gerinccel, nyomorúságosán vánszorog a szabadkőműves kormányoknak igája alatt ? (Itrtz. Úgy van!)

Azt mondaná nekik : Barátaim, panaszkodtok, sirtok, imádkoztok a montmatrei bazilikában, az apácáitok eleven áldozatok, de hiába, gyávák vagytok, servi dominati sunt vobis, szolgák uralkodnak rajtatok. (Igaz 1 Úgy vanl Elénk helyeslés.)

Két országra nem esik gáncsul Mon- talembert szava ez idő szerint: Belgiumra és Németországra. Nem azért, mint hogyha ott a katholikusok legyőzhetetlenek volnának, nem azért, mint hogyha azok az állapotok rózsásak volnának ; a mai állami iskoláinkat nem adom oda Brüsszel, Charles roi, stb. iskoláiért, szóval azon belga iskolákért, a melyek székhelyén rósz városi közigazgatás van, de azért tisztelem én a belga és német katholikusokat, mert azok átvitték az életbe a katholikus elveket s azt mondtak: a katholikus elveket érvényesíteni kell minden téren, magánéletben, közéletben (Zajos helyeslés), államban, családban, politikában, iskolában, tudományban, mindenütt. (Hosszantartó élénk tetszés, lelkes éljenzés és taps).

Ugyan mit mondana Montalembert gróf a magyar katholicizmusról ? Nem szorulna-e az ő szive is össze, ha látná azt a sok nagy tehetetlenséget, kacérkodást, meghunyászko- dást? (Úgy van! Tetszés!) Ha látná annak a régi bibliai Nikodemusnak hűséges cselédjeit, a mint az eklézsia kibontojt hadsorai mögött gyáván sompolyognak ? (Élénk tetszés és taps.) A régi Nikodemus félt a zsidóktól : a modern nikodemusok azoktól is, másoktól is félnek. (Élénk tetszés, derültség és taps.)

Nekünk is szól a mechelni recipe : katholikus elveket mindenütt!

Mélyeu tisztelt kongresszus ! Miért kell a keresztény katholikus elveket az élet egész vonalán érvényesíteni ? Világos feleletet adok : Mert a katholicizmus világnézet, a mely következőleg az egész világot, az egész életet le akarja foglalni. (Úgy van! Helyeslés.) Mert a katholikus kereszténység nem egy gondolat, nem egy eszme, nem egy fantom: a katholikus kereszténység az élet központjában székelő erő, a mely hiten, filozófián, művészeten, iskolán, családon végigjár, a mely kitűzi az ember, a család, a kultúra, az emberiség egére a vezető csillagokat, a mely értéket ad az erkölcsben, jogban az emberi életnek, a mely minket megtanít élni, mindent úgy tenni : elv szerint. (Úgy van 1 Helyeslés!)

A katholikus kereszténység azért, mélyen tisszteit közönség, kiván egy egész, egy teljes életet, annálisinkább, mert ha Nietzsche kiván egy egész életet és ha Göthe kiván egy egész életet : a Krisztus is kiván egy egész életet. (Hosszas, élénk tetszés, éljenzés és taps.) Mert a katholikus kereszténység azonkívül, hogy filozófia, azonkívül égből jött világnézet, mely az evangélium parabolái szerint ezt az egész emberiséget három mérték lisztnek nézi s belerejti erjesz- tőit, hogy az egészet áterjeszsze; törésföldnek nézi és ráhinti magvait, hogy az egész törésföld Isten szántóföldje legyen ; földnek nézi, hogy ezen a földön az Isten országa legyen. Ha tehát mi a katholikus kereszténységet az egész vonalon órvénjmsitjük, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, mindenekelőtt azt akarom, hogy az egyén kivül-belül, teljes megnyilatkozásában, ezen elveknek megtestesülése legyen. Én tisztelem azt, ha magyar miniszterek református, evangélikus konventeken üléseznek és elnökölnek (Zajos helyeslés); nekem az tetszik, ha a magyar parlamentnek az elnöke a templomban nénikék közt áldoz az áldozás padjánál; nekem az tetszett, mikor az öreg Windhorst az ambergi procession kihúzta zsebéből az ö olvasóját és azt imádkozta végig az utcákon; mert újra mondom, mélyen tisztelt közönség: „Wenn Göthe das Gefass ist, in welchem die moderne Weltanschauung gebraut wurde“ és ezt szabad tisztelni és magunk számára lefoglalni, ha az emberek elvándorolnak

Bayreuthba és onnan várják, a Wagner-ze- nótől és esztétikától a megváltást: engedjék meg, ha mások Götbeisták és mások Wag- neriánusok, én — ón vagyok Christianus. (Hosszas, zajos tetszés, éljenzés és taps.)

És reméljük, hogy ha ezek az elvek megvalósulnak, mindenekelőtt emberekben, mert az elvek addig ködfoszlányok, mig emberekben, egyéniségekben, hatalmas emberekben nem lépnek fel a világ színpadán, majd, mondom, ha a kereszténység is lát embereket, nem fog sompolyogni, kullogni, nem fog szégyenkezni, öntudattal fog eltelni és azt fogjuk majd mondhatni: „Auch hier gibt es Götter,“ itt is vannak Istenek. (Tetszés.)Reméljük akkor, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy, ha dicsőség az európai nemzetközi békekonferencián beszédet tartani, ha lehet egy nemzetközi sportegyletnól beszédet tartani, lehet majd a katholikus eucharisztikus gyűlésen is ugyanazoknak az uraknak beszédet tartani. Mert Namurban tartott beszédet szeptember elején az eucharisztikus gyűlésen Woeste miniszter s tartott beszédet a namuri polgármester is. Mi ugyan ilyen polgármestereket még nem ettünk, de reméljük, hogy lesznek. (Élénk derültség, tetszés és taps 1)

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim 1 Nem csak az egyedben, hanem a tudományban is érvényesíteni kell a katholikns elveket. Nem azt mondom ón, hogy van protestáns vagy katholikus tudomány : nem létezik ilyen: a tudomány nem keresztény és nem pogány ; de a tudósok, azok lehetnek katholikusok és lehetnek pogányok. (Úgy van 1) És mi, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, azt akarjuk, hogy minket a nagytekintélyű modern tudomány azért, mert katholikusok vagyunk, ki ne dobjon a tudomány csarnokaiból ; azt kívánjuk, hogy az öreg Mommsen ne merészeljen mozgalmat indítani a hivő tudósok ellen, azt mondván : „voraussetzungslose Wissenschaft“ A mi tudományunk nem „voraussetzungslose Wissenschaft,“ mert mi hiszünk.

Hát a Kantianizmus, hát a Nietzscheiz- mus, az kevesebbet tételez fel, mint a chris- tianizmus ? Hit mondjanak nekem egy flo- zófiát, a mely nem felekezeti 1 A pantheiz- mus csak úgy felekezeti, mint a christianiz- mus. „Voraussetzungslos“ sehol sem létezik a világon ; mindenütt vannak feltételek. A mi feltevésünk a kinyilatkoztatásnak világ- történelmi ténye. Ha e tény lehet feltevés, uraim, nos, tényeket elfogadni már csak nem szégyen ! (Úgy van 1 Tetszés.)

Hanem hát.: egyoldalúság 1 Felekezeti egyoldalúság 1 Felekezeti befolyásoltatása a a tudománynak 1

Mélyen tisztelt kongresszus! Bátorkodom a budapesti ügyvédi kamarát is figyelmeztetni, hogy a materiálista, agnosztikus, panlheista jogtudomány éppen olyan felekezeti befolyásoltatás alatt áll, legalább is, mint az a jogtudomány, a mely az Istent fogadja el kutforrásul. (üdénk helyeslés, éljenzés és taps.)

Csakhogy ha mi hiszünk valamit, az mindig egyoldalú ; mikor pedig ők hisznek, az mindig sokoldalú. (Élénk tetszés, derültség és taps.)

Hol van a felekezeti türelmetlenségnek modern kiadása ? A csalhatatlan tudomány dogmatikájában.

Nemcsak tudományt, mi charitast is teljesen keresztény alapokon akarunk ; mert mi azokkal az alapokkal mélységesen meg vagyunk elégedve. Mi azt nagyon jól tudjuk, hogy a humanizmust is a kereszténység nevelte nagygyá és hogy ez a nagy kamasz az anya ellen fordult és rugdalódzik és azt gondolja, majd meg csinálja ő azt magától is, a mit tőlünk szopott, a mit nálunk tanult. Emberséges érzelmek csak istenemberséges kiadásban jelentek meg a földön. (Élénk helyeslés és tap9.)

A kereszténység érti a charitást, sza- maritán lett, bort és olajat hord mindig magánál ; testi sebeken át van finom szeme, érzéke a lelki sebekre s mindenre gyógyirt talált, nem adott csak tejet, Podmaniczky- tejet (Elénk taps), hanem adott tejet forraló

meleg kebelt; nem adott csak humanizmust, hanem adott embert ; s az ad legtöbbet, a ki embert ad. (Úgy van 1 Tetszés.)

Mások ezt nem adták. Schoppenhauer azt mondja : A világ rohadt, tehát rothadjon meg egészen, alászolgája. (Elénk derültség ) Göthe az ő világproblémájába a szenvedést nem foglalta be; Nietzsche pedig vaspatkós csizmával rugdossa a szegényt, a modern kultúrának dicsőségére. (Derültség és tetszés.)

Nekünk alapunk van : az a Krisztus, az a szeretet, a mely vért adott és szivet adott és önmagát adta ; és ezekben a motívumokban oly expanziv erőt adott a kereszt az emberi léleknek, hogy kiterjesztheti szárnyait áldólag egy egész világ körül.

Ha emberben, egyénben, tudományban, charitászban kívánunk katholikus elveket, kívánjuk, követeljük, — rátermettünk — követeljük ezeket a katholikus elveket az állami életben, a politikában, az iskolában, mindenütt. (Zajos tetszés, helyeslés és taps.) Mert az embert széthasítani eddig nem sikerült semmiféle zsurnalisztának. (Derültség és taps.) Mi akarunk egységes jellemeket, mert akarunk egységes életet,, „aus einem Guss“, életet, a mely teljes, hatalmas és egységes.

És ha szabad egy hasonlatot mondanom: Mieczkiewicz lengyel iró azt mondta Dsingiszkhánról, hogy a sarkcsillag alatt ült a khán, mialatt hadseregei elfoglalták számára a világot. így az ember, a társadalom, a kultúra, az állam üljön az örök igazságoknak sarkcsillaga alatt és hódítsa el maga számára az egész életet. (Zajos tetszés és helyeslés.) Mert, mélyen tiszelt hölgyeim és uraim, azt csak megengedi mindenki : erős eszméket féken tartani, erős eszméket magunkba fojtani természetellenes dolog. Az erős eszmék mindig egész életet kívánnak, teljeset; az eszmék, a melyek nem éreznek hivatást magukban, hogy kilépjenek az életbe, azok holt eszmék ; a melyek nem akarják az életet az egész vonalon, hanem csak az életnek egy fiókját akarják, a hol szép csendesen lehessen magát meghúzni, szent- békében, a temető békéjében. (Hosszas, élénk tetszés, éljenzés és taps.) Ilyen eszmék az eszmék dicsőséges nevét meg sem érdemlik. (Úgy van 1)

Más eszmék voltak azok, a melyek világot mozgattak, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, más eszmék voltak azok, a melyek annyi energiát dobtak erre az ázsiai földfoszlányra, a melyet Európának hivnak, hogy abból az energiából fejlődhetett egy kultúra, mint egy torony és lefoglalhatta a a maga számára az egész világot. Annak a kereszténységnek nem imponált a félhold, nem imponált a thora (Derültség.), annak a kereszténységnek nem imponált a Buddha, nem imponált a dervis, nem imponált a rabbi; annak a kereszténységnek csak egy imponált: a Krisztus. (Riadó éljenzés és taps.) Neki nem imponált Kató s a klasszikus műveltség; a keresztény eszmék éreztek magukban hivatást, mindent ujjáteremieni. (Úgy van!) És csak olyan nemzetekben, emberekben fogják visszakapni ezt az ujjá- teremtő erőt, a kik egy egész életet sans phrase, fenntartás nélkül szentelnek nekik. (Úgy van!)

De, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hallom én azt a nagy kifogást, óriási bot- ránykozást: Ti mindig különböztetlek zsidók és keresztény, hivő és hitetlen, református és katholikus közt; ti széthasítjátok az emberi társadalmat, ti vakondokmunkát végeztek, aláássátok az egyetértésnek talaját. Keressétek a közös alapot, a melyen állva, kezet nyújthatunk egymásnak a haza, az emberiség boldogilására I

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Higyjék el azt nekem : Nincs köztünk a mai időben szó arról, hogy a vallások egyenjogúságát vagy a lelkiismereti szabadsagot, a mely törvénybe és a magyar alkotmány sarkalatos tételeibe is le van téve, meg akar- nók bolygatni. Képtelenség az a mai világban, hogy a szentélyekbe belehozzuk a kardot és hogy ott, a hol a lelkiismeretnek a szava hallatszik, láncok csörögjenek ; Isten ments 1 Én a mellett vagyok : Szabad