Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-15 / 42. szám
4 H E TI SZEMLE" (42 ik szám.) vámhivatal személyzete kezeli. (Ezek a hivatalnokok pedig, mert munkakörük jóval megnövekedett, egy kis fizetésjavitást méltán megérdemelnének.) Ugyancsak a közjövedelem növelésére az ingatlan birtok után fizetendő átírási dij jövedelme még nem állapítható meg biztosan. A kezelés itt már szövevényesebb, mint az ásványvíz adójánál s a jelen munkaerővel alig lesz keresztül vihető. A jelentést tudomásul vették. Most a II. osztályú számtiszti állás betöltése következett. A kijelölő bizottságba a közgyűlés megválasztotta Tanódy M., Kelemen S. és Novak L. bizottsági tagokat, a főispán kinevezte Jákó Mihályt, Antal Kristófot és Bossin Józsefet. A szavazatszedő küldöttség Korányi János elnöklete alatt Farkas Antal dr. és Mátray Lajosból állott. A kijelölő bizottság egynek kivételével az összes pályázókat jelölte. Mig a választás tartott, a gyűlés fel volt függesztve. A szavazó-lapok összeszám- lásánál — nem kis meglepetésül — azt konstalálta az elnök, kogy a beadott szavazólapok száma kettővel több, mint a hányán leszavaztak. Az elnök e miatt uj szavazást rendelt el. Beadatott összesen 65 szavazat, melyből a negyedik helyen jelölt Káldor Lajos 20 szavazatot, Fehér János 16 ot, Flontás Demeter 15-öt s Horváth János 3-at kapott. Erre a főispán Káldort megválasztottnak jelentette ki. Hivatali esküjét a tanács előtt fogja letenni. Mi ithogy a törvényben előirt államszámviteli vizsgája nincs meg, ezt tartozik megszerezni. A folyó évi julius havi adó elő és leírásokat tudomásul vették. Arokháty Vilmos községi biró mellé a kihágási ügyek nagy száma miatt 3 hónapra egy kisegítő dijnokot rendelt a közgyűlés. A törvényhatósági utbiztosra és utka- parókra vonatkozó pót-szabályrendeletet tudomásul vették. Tudomásál vették köz- és gyámpónztárnak megvizsgálásáról beterjesztett jelentést is. A város jövő évi háztartását 702645 korona bevételben, 909285 korona kiadásban állapította meg a közgyűlés. A 206640 hiányt 246000 korona egyenes államadó után kivetendő 84%-os pótadóval fogják fedezni- A pótadó jövőre 2°/0-al kevesebb lesz. (Ez is haladás !) Az iparos- és kereskedelmi iskolák 1901—1902. évi számadását és 1902—1903. évi költségvetését jóváhagyták. Az 1903.—1904. évekreszóló közúti költség' előirányzatot a közigazgatási bizottság 28380 koronában állapította meg, mi az állami adó 10 % ban nyer fedezetet. A hegyen épitendő állami iskolák telkeinek megvásárlásához elvben hozzájárult a közgyűlés, érdemleges határozatát azonban a f. hó 23 án tartandó rendkívüli közgyűlésen fogja meghozni. A huszárlaktanya építésébe nem megy bele a város, mivel a katonai kincstár által felajánlott bérdij a befektetett tőke 372%- ának sem felelne meg. Most egy huszárezrednek idehelyezése van tervbe véve s a tanács megbízást kapott a közgyűléstől, hogy a honvédelmi minisztériummal ez ügyben a tárgyalásokat inditsa meg. Valkovics Sámuel, Kossuth-kerti bérlő, bórelengedés iránt folyamodott a közgyűléshez. Bérlő az anyagi tünk szélére jutott bérletével. Tetemes összegű bérhátralóka van eddig is, ami miatt a város összes berendezését biztosíték gyanánt lefoglaltatta. Hogy teljes anyagi pusztulása be ne következzék, a tér- dij teljes elengedését s a 6% bérösszegnek 4%-ra valószállitását kérelmezte. A tanács a bérösszeget 5%-ra javasolta leszállítani, azon nyomós okok alapján, melyek az üzlet. pangásának előidézői voltak. A javaslat elhangzása után a bizottsági tagok közül dr. Fechtel János, Daróczi Endre, Jákó M , Kelemen Samu, dr. Fejes István a méltányosság álláspontjára helyezkedve melegen pártolták a tanács javaslatát. Voltak a javaslatnak ellenzői is, a kik a kötött szerződés betartása mellett szólaltak fel. Végre is úgy döntött a közgyűlés, hogy az évi bérösszeget a hátralevő három évre 6%-ról 5%-ra leszállítja, de a bútor a város tulajdona marad. Az ev. ref. felsőbb leányiskola igazgató- tanácsának 2400 korona segély megadása iránti kérelmét levették a napirendről s véleményezés végett kiadták a jogügyi szak- bizottságnak. Különben a gazdasági szak- bizottság és a tanács ellene volt a kérelem megadásának. Megokolta álláspontját azzal, hogy a közgyűlés már több Ízben kimondotta, hogy felekezeti iskoláknak többé semmi segélyt nem ad. Továbbá a népoktatásról szóló törvény ide vonatkozó szakasza értelmében, ha a város ezen felekezeti iskolát segélyezi, a segélyre igényt tarthatnak a többi felekezetek is. A határozat meghozatala előtt Uray Géza azt indítványozta, hogy a kérdés jogi oldalának elbírálása végett a javaslatot a jogügyi bizottság vegye tárgyalás alá. A közgyűlés ily értelemben határozott. Megvagyunk győződve, hogy a jogügyi szakbizottság határozata is azonos lesz a tanács felfogásával. A kórt segélyre annak az iskol nak nincs szüksége s a jogi szakbizottság is azt fogja találni, hogy a nevezett iskola csakugyan a népoktatási intézetek közé tartozik. A hasonszenvi kórházat megszüntette a közgyűlés s az épület értókesitósóvel a tanácsot megbizta. Pozsony megye átiratát a nemzetiségi törvény módosítása tárgyában pártolólag tudomásul vették s hasonszellemü felirattal támogatják. Dr. Vajay Károly főügyésznek, Dr. Kölcsey Ferencz főorvosnak, Ferenczy János ellenőrnek egy-egy havi szabadságot engedélyezett a közgyűlés. Dr. Schönpflug Jenő ügyvédnek a tisztb. főügyészi állásáról történt lemondását tudomásul vették. Ezzel a közgyűlés véget ért. Hire k. Személyi hír. Várady Árpád dr., czimze- tes püspök, miniszteri osztálytanáosos szombaton délután városunkha érkezett és a püspök ur Ő méltóságához szállott. Vasárnap délután a gyorsvonattal utazott el. Jtuthayné meghalt. Kossuth Lajos nővére, Huttkayné Kossuth Luiza hétfőn délutáni 3 órakor Budapesten elhunyt, Temetése ma délután 4 órakor lesz. Hü osztályosa volt a nagy bujdosónak hontalansága keserveiben, öregségének támasza, odaadó ápolója. Kossuih Lujza 1810-ben született Sátoraljaújhelyben. Fiatal leány-éveit szülővárosában és Pesten töltötte. Korán férjhez ment Rutt- kay József abonyi postamesterhez. A szabad- ságharcz leveretése után anyjával és két nővérével Meszlényinéval és Zsulaszkynéval követte Kossuth Lajost száműzetésébe Belgiumba, majd pedig Amerikába, hol mind a három fiát: Lajost, Bélát és Gábort elvesztette. Számkivetóse alatt, meghalt a férje is itt Magyarországon. 1863 ben Kossuth Lajoshoz költözött. Megosztotta vele a számkivetés napjait Collegnóban, Barraconeban és Turinban. Kossuth Lajos halála utón Kossuth Ferenczczel ő is visszatért az országba és azóta itt ólt, itt lakott ismét a magyar haza földjén. Most, a szeptemberi Kossuth- ünnepségek lezajlása idején már megtört az erős lélek és a nagy testvér születési ünnepélyéből keveset, nagyon keveset tudott a nemes szivü, fenkölt gondolkozásu úrnő. A megboldogult matróna unokái kint élnek Amerikában. Nem igazolt mandátum. A képvise- ház igazoló bizottsága gróf Sztáray Sándor megbízólevelét formailag hiányosnak találta. Sztárayt jelölő iv nem volt mellékelve, Így az igazolás meg nem történhetett. A hiány azóta már pótolva van, mi sem áll tehát útjában, hogy Sztárayt megválasztott kópvi- viselőnek nyilvánítsák. Hymen. Gaál Jenő csendörhadnagy a múlt hóién vezette oltárhoz Munkácson Hoffmann Mariska kisasszonyt. Az esketósi szertartást Foryách János prépost plébános végezte. —- Novotny Ferencz, Lónyay Gábor gróf főerdósze a napokban esküdött örök hűséget özv. Gettó Gyulánó, szül. Klinkárt Kornélia úrnőnek Beregszászban. Uj szolgabiró. A beregvármegyei közgyűlés a szolyvai járásban megüresedett szol- gabirói állásra 60 szavazattal Szilvássy Alajost választotta meg. A másik pályázó, Nagy Béla 50 szavazatot kapott. Választás a megyénél. E hó 9-én tartott vármegyei közgyűlésen alakíttatott meg az igazoló-választmány és egészittetett ki a közigazgatási bizottság. Az igazoló választmány kinevezett tagjai lettek : dr. Serly Gusztáv elnök, Nonn Gyula, Fapp Béla és Róth Károly, választottak: dr. Aaron Sándor, Vetzák Ede, Debreczeni István, dr. Adler Adolf és Böszörményi Sándor. A közigazgatási bizottságöól a törvény értelmében kiléptek: Böszörményi Sándor, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Nagy Béla és Luby Géza. Titkos szavazás utján megválasztattak : Böszörményi Sándor 118, Jékey Zsigmond 124, Kende Zsigmond 118, Nagy Béla 112 és Szentiványi Gyula 89 szavazattal. A központi választmányba ifj. Szegedy Antal, az állandó választmányba Madarassy Dezső és Farkas Jenő választattak meg tagoknak. Bírói kinevezések. A király Ihnatovics Aladár beregszászi kir. törv. széki jegyzőt az a-vereczkei kir. járásbirósághoz, dr. Benda Géza beregszászi kir. törvényszéki aljegyzőt pedig a beregszászi kir. törv.-székhez albirákká nevezte ki. Áthelyezés. A belügyminisztérium Török István beregi főispáni titkárt szolgálattételro a belügminiszteriumba berendelte és helyébe Beregvármegye főispánja mellé dr. Szabó Oreszt miniszteri fogalmazót rendelte szolgálattétere. Megsemmisített választás. A közigazgatási bíróság dr. Péchy Pérernek a nagysom- kuti járás főszolgabírójának a május elsején tartott közgyűlésen történt megválasztását ismét megemmisitette. Az ítélet főindoka az, hogy a választás nem kellő időben lett közzé téve a tárgysorozatban. Egy hős nöhonvéd halála. Özv. Vitéz Antalné, szül. Doby Zsuzsánna úrnő életének 79-ik évében hosszas szenvedés után az ugo- csamegyei Petneházón elhunyt. E nő az ön- feláldozás mintaképe volt. A szabadságharcz alatt részint a hitvesi hűség, részint a hazaszeretet szent érzelmeitől vezetve első férje Szabó Antal oldalán küzdött Bém táborában. Férje Szeben bevételénél, ő Piskinól kapott súlyos sebet. Végigszenvedte a háborúnak minden izgalmát és fáradalmait. A fegyverletétel után két hónapig bolyongott, csak azután tért vissza szülőföldjére, Vitkára. Gyalog tette meg az óriási utat, s midőn elcsigázva, lesoványodva, rongyokban megérkezett szülőfalujába, a falu népe nem ismert reá. Különös véletlen, hogy 53 év múlva épen azon a napon hunyta le örök álomra szemeit, melyen a nemzet az aradi gyász emlékét ünnepeli. Kinevezés. A pénzügyminiszter Nagy Antal marosvásárhelyi számellenőrt a nagy.
