Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-10 / 37. szám

6 HETI S Z E M L E“ (37-ik szám.) a bírálatokra és kóstolásra való tekintettel, különösen a nagyobb tömegben eladásra szánt borokból egy-egy fajból legalább 3 li­ternyi mennyiséget: aszú vagy egyéb érté­kesebb borokból, amennyiben ez nehézséget okozna, kevesebb mennyiség is elfogadtatik. A kiállított borok nem küldetnek vissza. A kiállított összes borok a kiállítás alatt bizottság által lesznek megbírálva : az érde­mesnek pedig oklevéllel kitüntetve. Kiállít­hatok a vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város területén termelt fiatalabb és öre­gebb fehér, vörös és Schiller borok, minden­féle gyümölcs- és dessert-borok és pezsgők. Az összes kiállított borokról a bejelentett adatokat tartalmazó katalógus fog kiadatni. A bejelentések a csatolt bejelentő lap fel- használásával, legkésőbb szeptember hó 25 ig, lehetőleg azonban előbb is, a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivata­lánál eszközlendök. s a borok, hogy a kiállí­tás megnyitásáig megtisztuljanak, lehetőleg ugyancsak 25-ig ugyanarra a czimre bekül­dendők. — Az egyfajta bort tartalmazó üve­gek a bejelentési lap mefelelő sorszámával látandók el. Meghívó. A Szatmármegyei lóverseny­egylet 1902. szeptember 26-án, vasárnap, Szatmáron, a Pannónia nagytermében folyó évi lóversenyével kapcsolatban tánczestélyt rendez, melyre a müveit közönséget tiszte­lettel meghívja az egylet igazgatósága. Be­lépti-díj: Személy-jegy 4 korona; karzati páholy-ülés 4 korona; család-jegy 10 korona. (Páholy-ülés a terembe lépésre is jogosít.) Kezdete este 9 órakor. Izgatás Wlassics rendelete ellen. Wlassiós miniszter erélyes rendelete ellen, a melylyel a magyar nyelv kötelező tanításának szigorú végrehajtására utasította a kir. tanfelügyelő­ket, mint a Felvidéki Sajtóiroda jelenti, a tót nemzetiségi sajtóban féktelen izgatás folyik. A Národnie Noviny szerint ez a rendelet a gyermekek szándékos és biztos elbutitása. Kötelessége konstatálni az erőszak és nem­zeti elnyomás ez uj tényét. Ha a magyar nyelv oly szép és gazdag volna, mint a régi helléneké, az olyan szörnyű magolása a for­malizmusnak, az egész tananyagnak olyan elhanyagolása, minőt ez a rendelet megkíván, akkor a gyermekek elbutitását eredményezné. És e mellett ez a rendelet nemcsak az 1868. 43 t. c. súlyos megsértése, hanem a nem magyar nemzetiségek éleiének és létének megtámadása, megsértése és lábbal taposása az anyauyelveknek, a nemzeti érzelmeknek és az ember zsarnoki elnyomása a maga leg­szentebb eszméiben, törekvéseiben és lelki szükségleteiben. S a mi a praktikus oldalát illeti Wlassics rendeletének! Szerencsétlen tanítók, a kik Isten egész áldott hetén nem fognak egyebet tenni, mint idegen nyelvet, idegen szavakat verni a gyermekek fejébe, s szerencsétlen gyermekek, a kik a nyelv üres formáin kivül, semmit sem fogadnak majd fejükbe, szivükbe és lelkűkbe. Barnumnak van Hamburgban egy iskolája, a hol a papa- gályokat, szarkákat és rigókat tanítják egyes mondatokra. Nem küldte-e Wlassics oda tanul­mányútra emberét s nem ott szerzett tapasz­talatok alapján bocsátotta ki rendeletét ? . . Elég ember szökik ki úgyis Amerikába, szükség volt még egy uj rendeletre, a melylyel a gyermekeket csaknem a bölcsőtől kezdve el kell butítani! Öngyilkos vasnti főkalauz Máramaros- Szigetről különös öngyilkosság hírét jelentik. Kovács Mihály vasúti főkalauz a minap este a színházban jókedvűen szórakozott a fele­ségével és az édes anyjával. A második fel­vonás után Kovács szó nélkül otthagyta a színházat. Mikor a hozzátartozói a színházi előadás végeztével hazamentek, meglepő lát­vány tárult elibük. A főkalauz, ki még egy félóra előtt kedélyesen nevetgélt a színház­ban, átlőtt fővel feküdt az ágyában. Az ön- gyilkosság oka annál inkább érthetetlenebb, mert Kovácsot magasabb állásba helyezték át Ungvárra, melyet a napokban kellett volna elfoglalnia. Széttépte a medve. Nem mindennapi eset történt az elmúlt héten a kőrösmezői határon levő pásztoriakban, hol Petrasku Juonta sa­ját udvarán egy medve szótmarczangolta. Petrasku kint legeltette a nyáját a hegyte­tőn, miközben bebarangolt az erdőbe. A vé­letlen egy medve bocsot hozott elébe, melyet Petrasku nagy ügygyel-bajjal megfogott és estefelé hazavitt a lakására, hogy egy ólba zárja. Még ugyanazon éjjel Petrasku erős kutyaugatásra ébredt fel. Azt hitte hogy va­laki a beterelt nyáját akarja megdézsmálni, kiment tehát az udvarra, hogy szétnézzen. A juh-akolnál mindent rendben talált, visz- szajövet a sötétségben a sertósól felé ment, hol a kis medve volt elzárva. Itt azonban egy hatalmas medve ugrott elő, rávetette magát a pásztorra, akit letepert s azután az arczát és mellét kezdte marczangolni. A pász­tor segélykiáltásaira kifutott a felesége is, de amint a medvét meglátta, ijedtében bemene­kült a házba. Hajnalban Petraskut teljesen szétmarczangolva, halva találta meg a fele­sége, a sertésól deszkafala pedig szét volt törve és a medve-becs az öreg medvével együtt eltűnt. Az elöljáróság jelentést tett az esetről a hatóságnak és hajtóvadászat elren­delését kérte, de mivel a trónörököst őszre arra a vidékre várják vadászatra, a hajtó­vadászat elmaradt. Hamis bankók A liz koronás bankjegye­ket hamisítják. Ezt jelentette közelebb hiva­talosan az Osztrák-Magyar Bank. A sikerült hamisítványokból több példányt értékesítet­tek. Olyan tökéletesen utánozták, hogy csak a kemény, erősen szatinirozott és igy fényes papír az, amely a hamisítványokon feltűnik. A fényképészeti utón készült hamis bankje­gyek a német oldalon 1292. sorozat-számmal, a magyar oldalon pedig 080028. számmal vannak ellátva. Öngyilkosság Hétfőn délután Szakáll Já­nos gazdálkodó felakasztotta magát. Mire észrevették, már meg volt halva. TŰZ. Hétfőn éjjel 11 óra tájban tűz volt városunkban. Berecz János Hunyady- utczában levő telkén az istálló gyuladt ki. Tűzoltóink gyorsan a helyszínén termettek, s megakadályozták a vész terjedését. Útonálló Cigányok. Ungvár és Tarnóc között a közbiztonsági állapotokat egy idő óta útonálló cigányok veszélyeztetik. A múlt héten az ungvári országos vásárról késő éj­jel utazott haza székhelyére Markos Lipót nagykaposi járási kir. állatorvos. A Morgón, Tarnóc előtt több utassal találkoztak, a kik figyelmeztették az állatorvost, hogy ne utaz­zék tovább, mert gyanús alakokat láttak az út mentén, a kik őket is megfenyegették. Markos nem akart visszatérni, hanem egyet közülök fölvett a kocsijára, a kinél revolver is volt, hogy ne kelljen egyedül utaznia a kocsissal. A revolvert elkérte tőle s igy ha­ladt tovább a fiakkerje lassú ügetésben. Alig, hogy Tarnóc közelébe értek, az eördarmai zsidó temetőből három alak bukkant elő, a kik közül az egyik merészen fölugrott a hintó hágcsójára. Markos a kézben tartott revolverrel mellbe lökte a támadót és elsü­tötte rá a revolvert, azonban a kocsi gyors haladása miatt valószínű, hogy nem találta. A kocsis a lovak közé csapott és vágtatva hajtott tovább a veszedelmes helyről, s igy a bűntársaknak golyói, miket a kocsi után küldtek, szerencsére már nem találtak célt. Midőn a megtámadott állatorvos Vajkócra ért, ott beszélték a vásárosok, hogy hason­lóképpen megtámadták őket útonálló cigá­nyok és csak gyors vágtatással menekültek meg a kifosztogatástól s talán a haláltól. Az esetet másnap bejelentették a hatóságoknak. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisz­térium ideiglenes vezetésével megbízott mi­niszterelnök Szatmár vármegyében — a tur- vékonyai anyakönyvi kerület székhelyének Kőszegremetébe való áthelyezésével — ne­vezett kerület nevét „kőszegremetei anya­könyvi kerület“-re változtatta s ode Ölyüsr Lajos tanítót anyakönyvvezővé nevezte ki. A korcsmák számának apasztása. Mint­hogy a hegyvidéken fönnálló szomorú álla­potoknak egyik főoka, hogy a legtöbb köz­ségben a lakosság számával és vagyoni hely­zetével arányban nem álló sok korcsma lópten-nyomon kínálkozó alkalmat nyújt a szeszes italok túlfogyasztására, a m. kir. belügyminiszter fölhívta a felvidéki várme­gyék alispánjait, hogy utasítsák a közigaz­gatási hatóságokat, hogy a mennyiben egyes helyeken a korlátlan kimérések száma a la­kosság számával és vagyoni viszonyaival arányban nem áll, azok számának apasztása iránt a pénzügyigazgatósághoz javaslatot te­gyenek. „A Mi Lapunk“. Magyarország össszes iparosainak érdekeit szolgaló heti közlöny s az ipartesiületek hivatalos lapja megküldeti k mindenkinek, aki beküldi cziniét „A mi la­punk“ kiadóhivatalának Szegedre. Az utazó közönség figyelmébe. A utazó közönség és személyzetünk közt a podgyász szállításra nézve gyakrabban nézeteltérések fordulnak elő, mi áltál indítva érezzük ma­gunkat a t. utazó közönséggel érvénybe» levő helyi díjszabásunk erre vonatkozó ha- tározmányait ismertetni. 1. (A kézi pod- gyászra vonatkozólag.) Az utasok kisebbszerü könnyen hordozható tárgyakat, a mennyiben azok az utitársaknak szaguk miatt vagy más­különben nem alkalmatlanok, a személy ko­csiban magukkal vihetnek, ha ezt vámadó vagy rendőri szabályok ki nem zárják. A kocsiba vitt e féle tárgyakért podgyászve- vények nem adatnak ki, azokra az utasok maguk tartoznak felügyelni. A III. oszt. utasok kézi szerszámokat, tarisznyákat, ko­sarakba, zsákokba, általvetőkbe rakott holmi­kat, valamint más ilynemű tárgyakat is, melyeket gyalogjárók magukkal szoktak hor­dani, magukkal vihetnek. Az utasok a sze­mélykocsikba vitt kézi podgyász elhelyezé­sére a podgyásztartó polezoknak csak az- ülőhelynek fölötti részét és ülőhelyük alatti helyet vehetik igénybe. A kocsik folyosóin,, valamint az ülőhelyeken vagy azok közt kézi podgyászt elhelyezni nem szabad. 2. (A vas­útnak átadott podgyászra vonatkozólag.) Min­den, darabonként 100 kgnál nem súlyosabb- szállítmány, feltéve, hogy szállítása terjedel­ménél fogva eszközölhető, dijfizetőjegygyel 50 fillérért szállittatik. — Ha több darab kerül feladásra, ezen dij minden darabért külön-külön fizetendő. — Megengedjük azon­ban, hogy egy szállítmányt képező több darab, ha egymáshoz olyképpen erősittetik, hogy a kezelésnél és ellenőrzésnél egymáshoz tarto- zandóságuk könnyen megállapítható, 100 kg. súlyig díjfizetésre nézve egy darabnak te­kintessék. — Az ilykép szállított árukról az utasnak mindig elismervény adatik ki; és kérjük a t. közönséget, hogy ezen elismer­vényt a kalauztól, illetve vonatvezetőtől, ha* azt átadni az illető elmulasztaná, mindig követelje. — A szatmár-erdődi h. é. vasuk Üzlelkezelősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom