Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-20 / 34. szám
XI. évfolyam 1 ■V . l> *• 31>ik szám Szatmár, 1903. Augusztus 30. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Hb tó. \.o W' v ; ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------------------------------------3 „ — Ne gyedévre — — —------------— 1 50 „ Ta nítóknak és kézmüiparosoknak egy évre4 korona. Egyes szám ára 20 fillér FelelŐB szerkesztő BÁTHOKY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19 szám) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel Nyilttér sora 40 fillér. A. la]) megjelenik minden szerdán. Szent István király. A magyar nemzetnek herosa, kinek neve arany betűkkel van bevésve nemcsak a törtég^ery lapjaira^ de egy erzedév óla’ kegy emlékét minden magyar sziv'S^Tlel- kesedós tör ki belőle nevének hallattára, hazánk első nagy királya, Szent István, ki a nagyok közt is legnagyobb vala. Alkotásait, lángbuzgalmát, szellemi és lelki nagyságát, melyekkel bevezette nemzetünket a kultur keresztény európai államok sorába, a nemzetet konsolidáló és fenmara- dásának évezredekre kiható bölcs törvényeit és intézkedéseit felesleges e helyen bővebben magyarázni, hiszen azt ma már, dicséretére legyen mondva népoktatásunknak, minden iskolás gyermek tudja. O nem tartozik nekünk semmivel, sokkal többet tett, mint ameny- nyire emberi számitás szerint emberi erő képes, mi tartozunk neki azzal, hogy kegyelettel őrizzük emlékét s ültessük át a következő nemzedékek szivébe, hogy amig egy magyar ember él a magyar földön, abban az egyetlenegy kebelben is oltár legyen állitva szent István nevének. Tettünk valamit e tekintetből, hiszen István király napja nemzeti ünnep. Valláskülönbség nélkül kellene megülni a haza minden lakosának. Sajnos nem úgy van. Akadnak dissidensek, kik a kellemes harmóniába olyan hangokat vegyítenek, melyek provokálnak minden nemesebb érzést. Hányszor látjuk még a mi vidékünkön is, hogy hétköznapi toilettben peng a kasza, sarló, zakatol a gép. Nem mondjuk hogy propagándát csináló szájhősök működésének eredménye ez, hiszen azt lehet mondani, hogy ilyenek a mi megyénkben talán egyáltalában nem is léteznek. És mégsem áll ennek a nagy nemzeti ünnepnek a megszentelése azon a niveaun, melynek az általános együttérzésből kellene táplálkoznia. Vannak és lesznek eldurvult lelkű, pénzsovár emberek, kik nyegleségükben nemcsak maguk követnek el merényletet a magyar nemzeti szellemnek e megtestesítő géni- usa ellen, hanem bűnre ingerük a lélekben ugyan romlatlan, de anyagiakban rendszerint szűkölködő lakosságát is a községnek. Hiszsziik azonban, hogy a hatóságok erélyes beavatkozása az ilyen visszaéléseknek is útját fogja vágni, csak egy esetben se mulaszszák el azok, akiknek tudomásukra jut, megtenni a feljelentést a kegyeletsértő epigonok ellen. Szégyene ugyan nemzetünknek, hogy kénytelen a közérzés ilyen beavatkozásokra is appéllálni, de a burjánt, ha csakugyan terem a tiszta búza közt, irtani kell, és pedig’ kikeli metszeni olyan sarlóval, mely a hajszálgyökereit is elvágja. Városunkban a nagy napon ünnepélyes istentiszteletek voltak minden templomban. A székesegyházban az ünnepélyes szent misét He- helein Károly prépost kanonok mondotta és dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár intézett szép alkalmi beszédet a jelenvolt nagy közönséghez. A tudós tanár nagy gonddal összeállított beszédét, hogy szent királyunk emléke annál maradandóbban bevésődjék a közönség szivébe, egész terjedelmében közreadjuk. „ürülj, jő szolgám! Mivelhogy a hevesben hű voltál, hatalmad leszentizvároson.“ Luk. XIX. 17. Keresztény hivek! Az evangéliumnak most felolvasott szakaszát méltán alkalmazza az anyaszentegy- ház sz. István királyra és arra az ünnepre, melyet a sz. király tiszteletére buzgó szívvel ül meg esztendőnkint az ő hálás magyar nemzete. Sz. István király az az evangéliumi jó szolga, aki Krisztusnak, a messze tartományba ment nemes embernek gíráit, a keresztény hit igazságait önmagára szentül alkalmazta és nemzetének üdvösségére böl- cseséggel és szentül kamatoztatta. O az a jó szolga, aki már bement Urának örömébe,1) az üdvösség honába, aki az evangélium igéi szerint hatalmat nyert tiz városon, hogy mint a mennyország dicsőséges szentje, a pártfogás, a közbenjáró imádság hatalmát gyakorolja nemzete felett mindörökre. Másfelől sz. István király az az evangéliumi nemes ember, aki, mikor messze tartományba i) i) Máté XXV. 21. indult, hogy földi méltóságát a dicsőségesebb mennyei koronával cserélje fel, nemzetének fiaira hagyta királyi, nagy lelkének, hatalmának kincseit: Krisztusnak hitét, a honfiúi érzés buzgóságát, a hazát és nemzetet fenntartó alkotmány erősségét. Ez a mi apostoli, szent, első királyunknak talentuma, öröksége nemzete számára. Nemcsak a mi keresztény hitünk, melyet a sz. király mennyei ajándékul hozott meg nemzetének, hanem egyszersmind állami létünknek, sok százados nemzeti életünknek biztositéka, a magyar alkotmány, melyet sz. István király alkotott, ő adott a magyarnak, amelynek hivséges őrizésében, a megszentelt nyomokon való fejlesztésében van egyedüli biztosítéka jövendőnk boldogságának. Azért én nem ismerek balgább beszédet, mint mikor azt mondják, hogy sz. István-ünné^Te csak az egyház ünnepe és nem egyszersmind nemzeti ünnep; nem ismerek mostohább elbánást sz. Istvánnal, mint mikor az ő ünnepén nem forr egybe a hálás csodálat és ünneplő tisztelet érzésében minden magyarnak, a szent korona minden alattvalójának szive annak dicsőítésére, aki nemcsak szent és igaz volt földi életének utain, de akit nemzetének apostolává tett önön munkája, bölcs államfőnek ismer az igazságos történelem. Mindenható Isten! Aki uralkodói az égben és földön és intézed a nemzetek életét; akitől függ minden birodalom és azoknak sorsa, története; akit egyedül illet meg a hatalom és dicsőség, hogy törvényt szabj királyoknak és nemzeteknek, és ha neked úgy tetszik, nagy és borzasztó tanulságokat: a mi nemzeti ünnepünkön miként beszéljem el jótéteményeidnek nagyságát, hogyan mondjam el sz. István dicsőségét, mikor keresztény hitünknek, nemzeti életünknek ki- lencszázóves áldásaiért kell hálát mondanunk, gondviselő jóságodat magasztalnunk ? Keresztény hivek 1 A mi nemzetünk múltjának örömeit és gyötrődéseit, dicsőségét és szenvedéseit, erényeit és vétkeit, történelmünknek tanulságait,— a jelennek nagyságát vagy zaklatottságát, a jogos önbizalmat és szertefoszló reményeket ki volna képes elbeszélni ? És ki mondja meg titkát a jövőnek ? Hogy harcokat fog-e hozni vagy bé- keséget elméknek, sziveknek, államoknak és néposztályoknak, hogy fognak-e tartani csak egy századig is még intézményeink, a családi életnek, társadalmi, állami létünknek megszokott, nyugalmat adó intézményei? Ki beszéli el ? Ki mondja meg ? Senki 1 Tényleg csak INGLIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmánya gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deák tér, Városház épület,
