Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-16 / 29. szám
4-H E I S Z E M L E“ (29 ik szám.) Gyula, a Vöröskereszt egylet igazgatója Budapestről, Lukúts György bókésmegyei főispán, Barabás Béla, Nagyvárad város orsz. képviselője, a helyőrség részéről Albach had-* osztályparancsnok, Schlehmüller vezérőrnagy, továbbá Beöthy biharmegyei főispán, Szunyogh alispán, Rimler polgármester, Mangra Vazul püspöki helynök, Laurán Ágost gör. kath. püspöki helynök, Bozóky jogakadómiai igazgató, a család, az uradalmi tisztek, számtalan küldöttség, az egyházmegye papsága majdnem teljes számban s óriási számú közönség. Pont 9 órakor megkezdődött a gyász- szertartás, melyet Csúszka György kalocsai érsek végzett fényes segédlettel. Várady Árpád czimzetes püspök, Steinberger Ferencz nagyváradi és Zundl kalocsai kanonokok segédkeztek ; az abszolucziót adták Belopotoczky tábori püspök, Majláth erdélyi, Kohl Medárd és Badnai püspökök. A koporsó előtt a család foglalt helyet, mely az egész szertartás alatt sirt. Sirt az elhunyt biboroä régi, hű huszárja: Péter is. A beszentelés után az uradalmi tisztek vállukra vették a koporsót s a székesegyházba vitték, ahol ravatalra tették. A fekete szint itt is mellőzték az elhunyt óhajához képest, A szentélyben balról foglalt helyet a király képviselője, a többi részében a többi egyházi és világi méltóság. Csúszka György érsek fényes segédlettel rekviemet mondott az elhunyt lelki üdvéért a főoltárnál, a mellékoltároknál pedig más áldozárok mondottak csendes rekviemet. A rekviem után Csúszka érsek újból beszentelte a koporsót, melyet azután az uradalmi tisztek kivittek a gyászkocsira. Négy szép pej ló volt a gyászkocsi elé fogva, hogy itt is kövessék a bíboros óhaját. Ezután megindult a menet a pályaudvarhoz. Tegnap reggel 8 órakor érkezett a holttest Temesvárra, hol atyja mellé a családi sirbolt- b n örök nyugalomra helyezték. Városi közgyűlés. Szatmár sz. kir. város törvényhatósága f. hó 14-én d. u. 3 órakor rendes havi közgyűlést tartott, melyen gróf Hugonnai Béla főispán elnökölt, ki miután üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat, egy szomorú halál hírt jelentett be, azt, hogy Dr. Schlauch Lőrinc/. Nagyváradi biboros-püspök, varosunk díszpolgára s ennek a múltban egykori püspöke meghalt. E szomorú halál-hir bejelentése után a közgyűlés áttért a kitűzött napirendre, melynek első tárgya volt, a szokásos polgármesteri havi jelentés. Ebből a következőket emeljük ki. Az állami elemi népiskolák ügyében az építkezési vállalatoknál a vallás és a közoktatásügyi miniszter úgy döntött, hogy a Rákóczy és Kinizsi utczai építésnél, az árengedmény figyelembe vételével 165952 kor. 36 fill, vállalati összeg mellett Radnay és Csimár budapesti vállalkozó czéget, — mig a Wesselényi-utczai és Három utcza közi iskolák felépítésével 152487 k. 27 fillér összeg ben a helybeli ipari szövetkezetét bízta meg. A szatmár-erdődi h. é. vasútnak f. évi junius 13-án volt közgyűlése, melynek üz* jeteredményeképen 1 és V2 százalék osztalék fizettetik a részvényeseknek. Most következett a múlt hóban lefolyt árvízveszélyről szóló terjedelmes jelentés, mely a történtekről ritka pontossággal és elkiismeretessóggel számol be. Az árvíz veszélyről lett jelentés után a polgármester előadja, hogy az árvíz veszély által okozott károk felvétettek és az illető kárvallottak ez évi adó elengedése a károsodás arányának megfelelően biztosítva lesz. Néhai id. Losonczy József volt bizottsági tag, nemkülönben dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök halálát jelenti be, végüla polgármester, ki egyben indítványozta, hogy a Losonczy családhoz, nemkülönben a nagyváradi székes káptalanhoz részvét iratot küldjön a város közönsége. Dr. Schlauch Lőrincz ravatálára a város közönsége nevében a tanács koszorút is küldött, de a temetésen megjelenni, mivel a közgyűlés a mai napra esett, teljes lehetetlenség volt. Polgármesternek a felolvasott havi jelentésére nézve Csomag bizottsági tagnak némi észrevételei voltak. Az árvízre vonatkozólag: javasolja ugyanis, hogy ha máskor ilyen nagy árvíz veszély fenyegeti a várost, úgy az egész város közönsége jobban legyen értesítve, mint jelenben, nevezetesen : a németiben lakó közönségnek tábla jelölje időről-időre a viz magasságát, továbbá a Batt- hányi-uiczai zsilip haladéktalan megjavítását kéri, mert az felette veszedelmes állapotban van. Dr. Tanódy Márton és Heinrich Viktor szintén felszólalnak e tárgyban, melyekre Pap Géza polgármester megnyugtató választ adott. Ezután a közig, bíróság Ítéletét olvasták fel, mely a polgármester választását jóváhagyja, illetve a Dr. Törseök Károly-féle felebbezést elutasítja. Most következtek a választások, u. m. a főjegyzői, — és az ezzel kapcsolatosan megüresedendő közig, tanácsosi, tanácsjegyzői és 1. oszt. aljegyzői állások betöltése. Minden állás egyhangúlag és közfelkiáltással lett betöltve, nevezetesen a főjegyzői állásra Kőrösmezei Antal, a közigazg. tanácsosira Tankóczy Gyula, a tanácsjegyzőire Vúry Antal s végül az I. oszt. aljegyzőire Ferenczy Gusztáv lett megválasztva. A bábakópző intézet felállításánál tanács javasolja, hogy az egész ügy vétessék le a további napi rendről, mivel a felállítandó épületek 40000 korona összegbe kerülnek a városnak, s ezen összeg soha sem térül meg, tehát a közgyűlés vegye le a további napirendről az egész ügyet, mert ez c ak oktalan költekezés a városra nézve. Dr. Kölcsey Ferencz védelmébe veszi az ügyet s kéri a közgyűlést, hogy ne Ítéljen olyan hamar ez ügyben, hanem a tárgyalásokat a vármegyével és a miniszterrel tovább folytassa, hátha kedvezően lehet az ügyet elintézni. A hosszantartó vitában felszólaltak Dr. Tanódi Márton, Dr. Vajay Károly s az ügy azzal végződött, hogy a vármegyét, nemkülönben a belügyminisztériumot megkeresik, hogy hajlandók-e a költségek viseléséhez járulni, mert csakis az esetben lesz hajlandó a város belemenni az építkezésekbe. Némi kis vitára adott okot még a telekkönyvi átírásokért szedhető dijak tárgyában alkotott szabályrendelet életbeléptetésénél azon javaslat, hogy egy szakdijnok vétessék fel és egy számtiszti állás rendszeresittessék. A polgármester eléggé indokoltan javasolja, hogy a szakdijnok vétessék föl ez óv végéig. A javaslat azonban úgy a szakdij- noki, mint a főszámvevő által kérelmezett újabb számtiszti állásra vonatkozólag, miután főispán szavazást rendelt el, közgyűlés által nem lett elfogadva. Végül közgyűlés Pap Géza polgármesternek, nemkülönben Pe'chy Antal tb. főkapitánynak 6—6 heti szabadságidőt engedélyezett, mely után közgyűlés véget ért. Hírek. Személyi hírek. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja hétfőn városunkban időzött, elnökölt a közigazgatási ülésen és a közgyűlésen. — Szabó Norbert nagyprépost Carlsbad gyógyfürdőből, hol több hetet töltött, vasárnap délután haza érkezett. — He- helein Károly és dr. Kádár Ambrus prépost kanonokok a szatmári káptalan és egyházmegye képviseletében szintén részt vettek dr. Schlauch Lőrincz kardinálisnak Nagy-Vára- don hétfőn történt temetésén. — Visky Károly, Ungtr Gusztáv és Jeney György deb- reczeni kir. Ítélőtábla bírák jelenleg — szabadságidejüket élvezve — Szatmárhegyen időznek. Bészvét nyilatkozat. Dr. Schlauch Lőrincz kardinális, nagyváradi püspök elhunyta alkalmából, — mint most értesülünk -- özv. báró Vécsey Józsel é és családja szintén táviratban fejez ék ki mély részvétüket. A távirat köv. szól: Felejthetetlen jóakaróm, a nagybibornok halála alkalmából őszinte részvétét jelenti özv. Vécsey Józsefué és családja. Egy volt főispánunk halála. Ujfalussy Miklós vármegyénknek egykori erőskezü főispánja e hó 11-én életének 92-ik évében remetemezői otthonában befejezte változatokban gazdag életét. Fórfikorának delén hatalmas tevékenységet fejtett ki és országos nevű emberré küzdötte ki magát. Egvidőben a belügyminiszterségre volt jelölt. Tapasztalt, mély belátásu, éles eszü ember volt, mely tulajdonok ritka szónoki képességgel és határozott akarattal egyesültek nála. Vármegyénknek nemcsak főispánja, hanem a szó szoros értelmében vezető férfia volt. Életrajzi adatait a következőkben adjuk : Ulfalussy Miklós 1811. évben született. Sokat tanult tehetséges tagja volt az akkori középosztálynak s igy nem csoda, hogy azon átmeneti korszaknak, a melyben a magyar élet-halál harczát vivta nemzeti, állami és főleg társadalmi átalakulásáért, a kor követelte haladásért, tekintélyes bajnokává lett ő. Az akkori liberális pártnak volt tekintélyes tagja vármegyénkben, mely Kovúts Gusztávval együtt csakhamar követévé válasziotta. A szatmári 12 pontnak, a mely az 1848. évi 12 pont alapja volt, szerzője Kovúts Lajos volt, de részt követelhet abból magának Ujfalussy Miklós is. Az elnyomatás korszaka alatt uagyuri háza menedéke volt a menekülteknek 8 ő akkor is vezér volt vármegyénkben a passiv renitenczia terén. A kiegyezés után mint a Deák-párt rendíthetetlen hívét, gróf Károlyi György lemondása után 1867. évben Szatmárvármegye főispánjává nevezték ki. Mint főispán rideg pártember vol , a ki a vármegyében eszközökben nem válogatva, vivta harczát az akkor nálunk oly erős Tisza párttal, az úgynevezett balközéppel. Sok sikere volt e téren, mert tudása, szónoki tehetsége, erólye, nagy fölényt biztosított neki ellenfelein. Mint neves főispánra ekkor rábízták a volt Kővárvidék főkapitányi tisztét is. Itt a nemzetiségi mozgalmakkal sok baja volt s a ért kivitte 1875. évben, hogy Kővár- vidékét törvénj hatóságilag feloszlatták Szatmár és Szolnok-Doboka vármegyek között. Mikor aztán 1875. évben leire jön a fúzió
