Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-25 / 26. szám

4 HETI S Z E M L E“ (26 ik szám.) logikával lehozott konzekvencziái, melyektől maguk a hitetlenek is visszaborzadtak s melyek gyakorlati kivitelt a pisztoly-lövéstől kisért gyilkos merényletben nyertek. Mihsa Rezső arczjátékai, kézmozdulatai, kísérteties hanghordozása emlékeztettek a valódi Luci­ferre, ki a mások behálózására tör s egyszer bekerített áldozatait többé ki nem engedi. Südy Tibor olyan volt a Világfi szerepében, mintha Epikurus elvei nyertek volna benne testet. Hronyecz László úgy adta a politúro­zott liberálist, hogy önkénytelenül is eszünkbe jutott a nemrég letűnt franczia miniszter- elnök. Höllich Kálmán atheista szemüvegen át szinte csábitó kedvteléssel kontemplálta a világot. Szálka Való nak elevensége jel­képezte azt a fáradhatlan munkásságot, melyet a szabadkőműves páholyok az egyház megrontására világszerte kifejtenek. Vinkler János az volt Daliának, ami Pilades Ores- tesnek. Cservény, az „Egyház“, méltóságteljes és nyugodt volt; nem csoda: bilincsekben ki ujjong? Hungária olyan volt, mint az erő­teljes szőlőtő, mely mellől azonban a támaszt, az egyházat gonosz kezek elvették és amely fölött ezért bizonyos mélabú borong. Knoll bölcselkedése hasonlított a harmatgyöngyön játszó ragyogó napsugárhoz. Láng Pál teljes biztossággal adta szerepét. Schefflerről senki sem gondolta, hogy most játszott először nyilvánosan. Midőn a honvédzenekar darabjai által kellemesen fűszerezett előadásról a holdvilág szende fényében hazaballagtam, eltűnődtem azon, mily nagyszerű lélektani rendeltetése van a színi előadásoknak s mennyire eltértek napjainkban a színházak jellemképző és sziv- nemesitő magasztos feladatuktól. Gyarapodjék a tagok számában, fejlődjék továbbra is tagjai lelkületének nemesítésében a kongregáczió s adjon hű fíakat az egyház­nak, munkás polgárokat a hazának. Vajha a színdarabot minél szélesebb körben megismernék s minél több helyen előadnák ! II I R e k. Nagybeteg főpásztor. Megemlékeztünk lapunk múlt számában arról a szomorú hír­ről, hogy^ Schlauch Lőrincz dr., kardinális nagyváradi püspök súlyos betegen fekszik. — Igen, szeretem őt. Ezért azonban egész nyugodtan lehetsz a felesége. Én vissza­vonulok valami kolostorba úgy, hogy egyik sem lát engem többé közületek. — Jeanne, — mondta Raymonde meg- hatottan ; itt a levél, amelyet Lessort úrhoz írtam. Bontsd fel. Olvasd el. Ez a hang és ez a tekintet csillapította Jean ne felindul tságát. Boldog fordulatot sejtett. Amikor feltörte a borítékot és belepillantott a levélbe, sikoltás tört ki az ajkain. Uram 1 Unokatestvérem iránt érzett von­zalmában az én segítségemet kéri közben­járóul. Sajnos, magam is hiába küzdők az ő makacssága ellen. Ha ismerné a titkát, amelyet sejtek, talán le tudná küzdeni az ő ellenállását. Ez a mentő gondolat arra kész­tet, hogy a gyanúmat önnel közöljem. Ön bizonyára hallott Jeanne hősiessé­géről a jótékonysági bazár tűzvésze alkal­mával. Szegény, sokáig szenvedett annak a következményeitől. Egy égési seb vörös for­radást hagyott maga után, amely ott van a füle mögött, a gondosan reáfósült haj alatt. Az én szegény Jeaneom, ha az ujjaival meg­tapogatja azt a sebhelyet, rútnak, borzalmas­nak hiszi azt; rútabbnak, mint aminőa valóság­ban. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a seb­Állapota sokáig aggasztó volt, katasztrófától lehetett tartani. Az egész ország figyelme Nagy-Várad felé irányult, mert a következő nap is komoly veszélyt rejthetett magában. Sőt a minap szárnyra is kelt az a megdöb­bentő hir, hogy a magyar kath. klérusnak eme disze elköltözött az élők sorából. Sze­rencsére a hir nem bizonyult valónak, sőt a beteg ég jobbrafordult és reméllni lehet, hogy Isten meg fogja tartani egyházának és nem­zetének. Katonai szemle. Microys Vilmos cs. és kir. vezérőrnagy, ungvári dandárparancsnok csü­törtökön tartotta meg a közös hadsereg felett szokásos szemléjét. A vezérőrnagy dandárpa­rancsnok a tapasztaltak felett megelégedésének adott kifejezést. Dj posta s távirda-felügyelő. A kereske- delemüg5i miniszter Strasser Lajos posta- és távirda főtisztet a helybeli főposta hivatal főnö­két Vili. fiz. osztály 3-ik fokozatába posta- és távirda-felügyelővé nevezte ki. Előléptetett főtisztek. A kereskedelemügyi miniszter Bender Ferencz államvasuti főmérnö­köt a III. rangfokozat 3 osztályából ugyanazon rangfokozat 2 ik osztályába (3200 koronától 3600 koronára), Banner Antal főmérnököt s Karenovits József főellenőrt a IV. rangfokozat 1. osztályából III. rangfokozat 3. osztályába (2800 koronáról 3200 koronára) május 1-től számítandó ranggal és fizetéssel előléptette. Áthelyezések a honvédségnél. Eötvös Sán­dor főhadnagy a helybeli zászlóaljtól Mára- maros-Szigetre, Tary György főhadnagy Máramaros-Szigetről Nagy-Károlyba, Csasz- kóczy Emil N.-Károlyból Szatmárra, Knézich Ferencz százados Szatmárról Zágrábba he­lyeztetett át. Gyászhir. Részvéttel vettük a mélyen sulytott család gyászjelentését, mely Szat- már vármegye egy régi derék tisztviselőjé­nek haláláról értesített bennünket. Mezősze- gedy Szeyedy Antal, a fehérgyarmati járás­nak 18 éven át volt főszolgabirója hunyta le örök álomra szemeit. Tisztakezü, szorgal­mas hivatalnok volt, ki iránt tisztelettel vi­seltetett az egész közönség. Halála fájdal­masan érinti nemcsak a nagy kiterjedésű családot, de vármegyénknek egész intelligen- tiáját. A családi gyászjelentés következőleg- leg szól: Özvegy mezőszegedi Szegedy An- talné született kéthelyi Hunyady Borbála hely idegenítette el őtöntől. Igen, a szégyen, az undor attól a sebhelytől, ez az oka makacs ellen­állásának, noha még szünetlenül szereti önt, de fél, hogy az a parányi folt csorbítaná az ő értékét az ön szemében, ha ön meglátná. Íme elárultam önnek Jeanne szörnyű titkát. Hiszi-e ön, hogy az ön szerelme azáltal megcsappant volna? Jaenna arcza fehérebb volt, mint a papír­lap, amelyről feltekintett. — - És mit felelt erre a levélre ? — kér­dezte fojtott hangon. — Hogy imád... te kis bohó . . . hogy is kételkedtél abban ? — Ah, de nem látta ... Oly rémitő az su­sogta Joanne és kezei közzé temette az arczát. Raymonde gyöngéd kézzel férevonta a sebhely hajtakaróját és Louis de Lessort, aki egy intésre nesztelenül előlépett az ajtó kár­pitja mögül, meglátta a sebhelyet. Meghaj­totta térdét menyasszonya előtt és megindul- tan suttogta Jeanne fülébe az édes szavakat: — Ez a jel a hősiesség érdeme, amely megkétszerezte az ón szerelmemet. Hiszen ón is sebhelyet viselek a testemen . . . — Oh, az öné a dicsőség jele ! — Az öné pedig az önfeláldozásé. Jeanne boldogan mosolygott a köny­nye:n át. L. úgy a maga, mint gyermekei Anna és férje Gyene Zsigmond, Kiára és férje Dr. Halász Jenő, Antal és neje Nagy Ilona, Ilona és férje Szeőke Sándor, Teréz és férje Sümeghy Ferencz; unokái Gyene István, Szegedy Bo- riska és Hona, Szeőke Iván, Etelka és And­rea, Sümeghy Ella és Pista. Az elhunytnak testvére Szegedy István, neje Kölcsey Ida és családja, valamint az összes rokonság ne­vében a megtört szív legmélyebb fájdalmá­val tudatja mezőszegedi Szegedy Antal, a fe­hérgyarmati járásnak 18 éven át volt főszol­gabirója a szatmári ev. ref. egyházmegy fő­gondnokának, a legjobb férjnek, gyöngéden szerető édes apának, nagyapának, testvér­nek, apósnak és rokonnak, szeretett család­jának szentelt munkás életének 64-ik, bol­dog házasságának 41-ik évében, 1902. év junius hó 22-én d. e. fél 11 órakor rövid szenvedés után történt csendes elhunytát. A megboldogultnak hült teteme folyó hó 24-ón délután 2 órakor Fehér-Gyarmaton az ev. ref. egyház szertartása után a darnói sirkertbe fog őrök nyugalomra tétetni. Fe­hér-Gyarmat, 1902. junius hó 22-én. Legyen áldott az elhunytnak emléke 1 Uj doctor. Neuvirlh Alfréd végzett jog­hallgató, városunk fia, a kolozsvári tudomány- egyetemen a jogtudományi szigorlatokat kitüntetéssel letévén, doctorrá avattatott. mérnöki oklevél. Strohmájer József, Foga- rassy Sándor mérnöki irodájában működő mérnök-jelölt a napokban a műegyetemen az utolsó mérnöki szigorlatot letette s igy mér­nöki oklevelet nyert. Esküvő. Echlinger Gyula nagy-majtényi kereskedő vasárnap tartotta esküvőjét Maros- lllyón Nagy Boriska kisasszonynyal. Papszentelés. Püspök ur Ő méltósága f. hó 24. 26. és 27.-én szentelést végez a papnevelő intézet kápolnájában. A felszen- telendők négyen vannak, kik közül Szabó Lajos korhiány miatt csak subdiacónussá a többiek Kursinszky Zsigmond, Glazarovits Bertalan és Pásztor Ferencz áldozó papokká szenteltetnek. Doktorrá avatás. Cserney József tanár­jelölt, városunk fia a magyar, latin s földrajz szakcsoportból sikeresen letett vizsgálat után folyó hó 16-án doktorrá avattatott a budapesti tudomány-egyetemen. Megerősítés. Az igazságügyminiszter a fo- garasi kir. járásbíróságnál ideiglenes minőség­ben alkalmazott dr. ifj. Indre László aljegyzőt ezen állásában végleg megerősítette. Gyászhir. Télegdy Sándor Beregszász ren­dezett tanácsú város főjegyzője, városi taná­csos, iparhatósági biztos törvényhatósági bi­zottsági tag életének 32-ik, boldog házassá­gának 3-ik évében Beregszászban hirtelen elhunyt. A közönség mély részvéte kisérte sírjába az élte virágában elköltözött férfiút, az agilis, munkás tisztviselőt. — Szabó Ist­vánná, szül. Varga Mária életének 68-ik, há­zasságának 45-ik évében e hó 2l-én váro­sunkban elhalt. A boldogullat tegnapelőtt délután 4 órakor helyeztek örök nyugalomra. Szabó József ungvári állami el. iskolai igaz­gató édes anyját, Varjú Sándor cs. és kir. kapitány nagynénjét gyászolja az elhunyt­ban. — Brassói Szűk Béla beregszászi fő- gymn. VII. oszt. tanuló Budapesten, hova szülei gyógykezelés végett, vitték fel, rövid szenvedés után életének 17-ik évében elhalt. Hült tetemeit Beregszászba szállítva pénte­ken délután temették el. Az elhunytban Ékkel Lajos felsőbányái segédlelkész unoka- öcscsét veszítette el. — Pircsy Pál IV. éves hittanhallgaló életének 24 évében. Nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom