Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-21 / 21. szám
„HÉT I S Z E M L E“ (21-ik szám.) 3 Az a száraz, hideg, fukar megelégedés, az a keménység, melyet neki a nevelés juttat, szellemét is nagyobbra növeszti. A fokozottabb követeléseknek eleget teendő, az a fiú itt is vakmerőén megy neki a dolognak; tűnődik, töri a fejét, a feladatok nehézségei tüzelik munkakedvét és önérzete, kitartása a keményebb nyomás alatt sokszorozódva nagyobb sikerekre vezeti, mint egyébként történhetett volna, — de egyszersmind szelleme is kifeszűlt, megizmosodott a nagy birkózásban, — a pálmafa nőtt a terhek súlya alatt. Innen van az, hogy a fiú a leányhoz képest éretlen testtel, hamarabb hagyja el gyermekjátékait. De az a leány, — az már más. Kivált a szebbje! Azt cukorból és selyemből szerkesztették. Avval kerekded izmaiért már 12 éves korában kezet fogunk, — nem, kezet szorítunk. És azt sem tudjuk, hogy hová ültessük, mert méltó hely számára nincs. Nem mi vagyunk az ő figyelme tárgyai, hanem a mi szorgoskodásunk célpontja ő, a kinek divatjáért terem a föld pompázó színeket, lehel édes illatokat. Ámde neki is szüksége van testi erőkre. És azért a sok ülésre kényszerített leánygyermekek testi edzéséről a hivatalos nevelés gondoskodik is. A tornatanításról olvasom egy népiskolai módszertanban: „A női természet sajátossága hozza magával, hogy főleg a különböző mesterséges lépésfajok és a változatos alakú kellemes lejtések (Reigen) képezik a leginkább neki való tornagyakorlatokat. Itt a tornatanító előtt nagyon gazdag és háladatos tér nyílik meg, melyen dús kárpótlást szerezhet magának azért, a mit a szergyakorlatoknál mellőzni volt kénytelen. Fiúknál az erőt az ügyességgel, leányoknál köny- nyűséget a kellemmel kell párosítani. A fiúk tor- názása a hadgyakorlatok mezejét, a leányoké a tánctermet juttassa eszünkbe.“* Természetesen az eredmény is meg fog felelni az edzés- és fejlesztésmódnak, és az a nő „egész polgár,“ a férfinak egyenlő jogosultságú versenytársa vagy nem lesz, vagy nem is lehet soha. És a szellem ? — Nos, hát követeléseink a leánygyermekkel szemben itt is csak mérsékeltek lehetnek. Tőle a teljesített kevés is inkább sok. Egy kielégítő szóért tíz dícsérőt kap * Zedtler, cbemnitzi főtornatanító nyilatkozata Dittes- Gyertyánjfy-Kiss Népiskolai Módszertanában (3. kiad.) idézve. szólal a kakas s a nem messze távolban egy kis bolygó fény ötlik álmos szemök elé. A felvert erdész a fény irányába lő; a kakas elhallgat, a fény tovább libeg. Nem fogja a golyói Mester! olvasson rá ! Kiáltlák az álmaikból felrettent emberek. A mester álmosan dünnyög, — a fény eltűnik. A kincskererők lázas izgalommal rohannak a helyszínére és kevés ásás után találnak — az erdész által már előre elkészített — ócska, rozsdás vaskondért, szurokkal beöntve. Megvan ! hangzik a diadalmas kiáltás. És azonnal neki esnek a szurok eltávolításának. Fúrják, faragják, mig nehéz, lázas munka után egy homok rétegre találnak, melynek eltávolítása után egy vastag papírlap tűnik szemök elé, ráírva öreg betűkkel : Hová mit sem tettél, kincset ne keress ott! Megnyúlt orral, szökve tértek vissza a faluba, hol a dolog köztudomású lett, Kérdezze meg most valaki Láborfalván: Hogy szól a kakas szt. György napján? .........lőcs ut án nyúlnak. Károlyi. jutalmúl. Az a bálványozó figyelem nemcsak széplelkűségének kialakúlását akadályozza, hanem útjában áll, mint egy alpes, szellemi kifejlődésének is. Hogyan is munkálkodnék az a leány lelke teljéből, mikor a munka becséről oly csekély fogalma van ? Mikor ő a kevéssel, vagy a semmivel is oly sokra vitte már, hogy érdemes embereknek elébe teszi a finom ízlésű társadalom 1 Hogyan is adná ő . magát a fejtörés baj- lódásos önfejlesztő míveletére ; hogyan is figyelne ő az iskolában az ismeretszerzés iránt őszinte sóvárgással; hogyan is tanulna ő változatlan szorgalommal, mikor az ő kiváló szellemi képességeit is annyira magasztalják otthon és az ismerősök ? Hogyan is merészel valaki komoly arccal lépni be egy leányiskolába és szellemfejlesztő tanítást erőszakolni ott, a hol a tanítás anyagát változatos alakú, kellemes lejtések és táncteremre előkészítő gyakorlatok képezhetik és az illendőségtannak az a része, mely csak a jó Ízlésű, művelt férfiaknak a szalonok világában a nők iránt tartozó tiszteleti kötelességeiről szól ? Hogyan is bátorkodik egy férfitanító ;szellemfejlesztés végett üdvös energiát, a tekintélynek jótékony szigorát gyakorolni a leánynövendék felett, a míg egyetlen tanítónő akad, ki, habár alig vetette is le gyermekruháit, a pedagógia bölcs elveit a szalonok fonákságainak utánatéve, nemét azzal tünteti ki a férfi felett, hogy kezet csókoltat magának és ezáltal már jó korán csepegteti belé a leánynövendékbe azt a hiú és hamis vélekedést, hogy az a férfitanító méltóságra, elüljárói állására, személyére, szellemi értékére és munkájának érdemére nézve még idősebb kora mellett is a tanítónő után következik a társadalom szemében ? De nem is tud kellőképen figyelni és komolyan foglalkozni az a könnyű vérűnek mondott és ferde nevelés által még jobban elszórakoztatott leánynövendék, mikor mindenekelőtt való dolga neki megigazítani a szomszédnője haját, vagy fodrát és mikor talán saját szoros öltözete is, a melyért, mint Spencer mondja, tengernyi kényelmetlenséget tűr el a nőnem, akadályozza őt figyelmének a tanítás tárgyára húzamosabb ideig zavartalanúl, nyugodtan való irányzásában. Természetes, hogy a külsőségek iránt erősen kifejlesztett érzéke még ott sem hagyja megcsendesedni Fe'nelon szerint szilárd, komoly tárgy hiányában szertecsapongó képzelődését annak a tanulóleánynak, hanem ott is visszakéri lelke újra és újra az előtte legérdekesebb benyomásokat. Hogy már neki is van új kalapja és új ruhája, nemcsak Marinak meg Zsófinak 1 És nemcsak az Irma hajfonatát dicsérik, hanem egy igen udvarias fiatalember az ő aranyszőke hajára is azt mondta, hogy Jason elment volna érte, és hogy az ő piciny ajkai olyan színűek, mint a hibiskus virág stb. Nem konkrét képek és messze állanak a valótól, mely t. i. még sokkal rosszabb lehet. Ám figyeljük meg a „műlira“ direkt, vagy indirekt ömlengéseit, melyeket esztétikai oktatásunk keretében még méltatunk is — és az imént mondottakat meg fogjuk toldani; mert amaz érzelmi áradozások elég szédítők, hogy még tanulása közben se tudjon szabadulni a leánynövendék azok zavaró emlékétől. Ismétlem, ha csakugyan nincs fokozati különbség a férfi és nő szellemi tehetségei között és a nő szelleme mégsem képes oly mélyen járni a gondolatok aranybányáiban és oly magasan repkedni az eszmék fénysugaras birodalmaiban, mint a férfi szelleme : akkor ennek oka külső körülményekben keresendő, melyek között, mint említettem, nem utolsó az a ferde kultusz, mely méltatlan kitüntetéseivel és dicséreteivel a leánynövendék szellemét a szó szoros értelmében visszafejleszti. És ebből magyarázható az a jelenség is, hogy a leány a fiúhoz képest éppen ellenkezőleg, fejlett testtel, később válik meg bábuitól és gyermekjátékaitól ; vagy hogy, miként Rousseau mondja, a nők tulajdonképen mindig csak „koros gyermekek“* maradnak. * Emil, a IV. könyv elején. Folyt. köv. Hírek. Pünkösd Ünnepe a Szentlélek eljövetelét hirdeti, melyei rendkívüli kegyelettel szokott megünnepelni a keresztény világ. Isten végtelen kegyelmének forrása ez, méltó tehát, hogy hódolattal közeledjék az ember Terem- tőjéhez, ki a megváltás munkáját ily magasztos ténynyel fejezte be, bizonyságául gondviselő atyai szerelőiének. A székesegyházban pünkösd első napján reggeli 7 órakor Hehelein Károly prépost-kanonok plébános mondotta az ünnepélyes szent misét és Tóth József segédlelkész prédikált, 9 órakor úgy az ünnepélyes |sze„nt misét és a szent beszédet a püspök ur O méltósága tartotta. Másodnap a plébániai misét, Tóth József, a szent beszédet Hehelein Károly plébános mondotta. Az ünnepélyes nagy misét 9 órakor Szabó Norbert nagyprépost tartotta meg és dr. Kováts Gyula nőképezdei tanár intézett szent beszédet a közönséghez. A püspök ur Komáromban Ő méltóságát, ki egykor Komárom plébánosa volt, leirha- titlan lelkesedéssel fogadták a komáromiak. A viszontlátásnak, a rajongó szeretetnek valóságos diadalünnepe volt megjelenése és három napitarlózkodása. Azutczánúgyszólván ostrom ala fogta a néptömeg, boldog volt, aki megcsókolhatta kezét, mely oly sok jót tett és oly sok könnyet letörölt. Szombaton megérkezése után az oltáregylet és az Erzsébet egylet küldöttségeit fogadta. Délben Kutsera plébános 26 leritókű gazdag ebédet adott, melyen Sárközy Aurél főispán, Galba Lajos kir. főügyész és a város előkelő férfiai vettek részt. Déjulán a hitfele kezetek küldöttségeit fogadta Ő méltósága. Estefele az irgalmas nővérek zárdájában jelent meg, hol agyermekek esi nos kis ünnepélyt rendeztek. Hétórakor szent beszédet mondott a sz. András templomban a májusi ájtatosságon megjelent óriási közönség előtt. Nyolcz óra után szerenáddal lepte meg az énekkar. Vasárnap reggel volt a Sárkány- család által emelt Nép. sz. János kápolna felszentelése nagy néptömeg jelenlétében. Délben Sárkány Éerencz egyházközségi elnök a Sárkány-kápolna gondnoka és ujjáépitője látta vendégül a főpásztort, hol szintén a város intelligentiájának szine java volt együtt. Délután a kaih.„egyházközség díszközgyűlést tartott, melyen O méltósága is megjelent. Kutsera plébános emelkedett beszédben aposztrofálta a püspök ur érdemeit, s üdvözölte őt diszelnöki méltóságában. A püspök ur elnöki megnyitójában megköszönte a kitüntetést, majd a hitélet fejlesztésére buzdította hallgatóit. Hétfőn reggel a saját költségén a temető részére fel ál 1 itott gyönyörű kivitelű szobrot szentelte fel a püspük ur. E napon Sárközy Aurél főispán adott fényes ebédet tiszteletére. Kedden délben vett búcsút Komáromtól. Hosszú kocsisor kisérte ki a vonathoz, hol meleg szeretettel búcsúzott el barátaitól és volt hiveitől. Főtisztek áthelyezése. Ő felsége elrendelte, hogy hadusfalvi Ludmann Gyula vezérőrnagy, a 79. honvédgyalogdandárparancs- noka a budapesti 1 honvédkerületi parancsnokságnál rendszeresített tábornoki helyre osztassák be, pávai Vájná Albert ezredest pedig, az 5. gyalogezred parancsnokát, a m. kir. honvédség tényleges állományába való áthelyezés és a szegedi 5. gyalogezrednél létszám felett való vezetés mellett a 45. hon /édgyalogdandár parancsnokának nevezte ki. Hymen. Köszeghy Andor dr., pénzügyigazgatósági segédtitkár szombaton esküdött örök hűséget Nagy-Károlyban Jeney István