Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-16 / 16. szám

XI. évfolyam lO-ik szám Szaimár. 1903. Április 16 HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre------------—------------------6 korona — fillér Fé lévre------------—-------------------3 „ — Ne gyedévre--------------------------— l 50 „ Ta nítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19 szám) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel Nyilttór sora 40 fillér. Al lup megjelenik minden szerdán. Polgármesterválasztás előtt. Minden polgártársunk át van hatva annak tudatától, hogy e vá­ros első hivatalának betöltése köz­életünk egyik legfontosabb kérdése. Alindenki tudja és érzi, hogy nagy dolog, nagy horderejű és következ­ményű elhatározások forró napjai azok, melyekben élünk, mert nem kisebb jelentőségű közügyről van szó, mint annak a széknek betölté­séről, a melyet a közbizalom, köz- lelkiismeret erkölcsi nagyhatalmas­ságai emelnek magasra, hogy on­nan a közjó, közboldogulás utjának megjelölését nyerje mindenkor a polgárság. Hiába, ez az állás, — melyet 1 biztos kezű vezérül, gazdag erkölcsi és szellemi tőkéül, a bölcseség kutforrásául s mindenek felett a be­csületes, lankadatlan munkásság bő- termésű gyümölcsfájául alkotott a törvényhozás — oly nehéz, mél­tán annyi jogos igényt és várako­zást keltő, hogy ha számára gazda­szerzésről van szó, sokszor, többször is meg kell fontolni a beadandó sza­vazat személyi jelentőségét. És ez a dolgok természeténél fogva nagyon is indokolt. Hiába mondják azt, hogy a vá­ros feje csak végrehajtója a közön­ség szent akaratának megfontolt és kiformálódott meggyőződésének : igaz az, hogy annak a fejnek esze- járása, tudása, erélye, becsülete, jel­leme és a közkincsek iránt táplált szerzetének foka igenis döntő hord­erejű a közügyek \ ezetésének és igazgatásának szerencsés vagy sze­rencsétlen irányításban. Más szó- e fő gonddi^kodAsának mikéntje i^mdig döntő síüylyal esett, esik és fog^esni a mérlegbe. 'A hivatott ész és kéz a köz­boldogulás, közmegelégedés . út­jára ^reli, a hivatásán alul álló ember pedig a balsikerek, züllés kátyújába zökkenti a kormányzására bizott szekeret. — Miként az ország lendülete, virágzása, közjavának, hatalmának megszilárdulása az ál­lamfő politikájától függ : úgy a vá­rosok haladásának, anyagi és er­kölcsi emelkedésének az első pol­gár tehetségei az elvitázhatatlan fun­damentuma. Epen azért komoly magábaszál- lással kell az urnához járulni min­den polgárnak, hogy ott szavazatát leadja. Városunk ez utóbbi időben meg­lépőén fejlődött, áldozatok árán bár, de sok történt a korszerű haladás érdekében. A fő ma az, hogy a munka élére olyan vezető lépjen, a ki a mieink közül való s mint ilyen ismeri a helyi szövevényes viszo­nyok minden szálát, csomópontját, a kinek a közönségesen felülálló ké­pességei vannak, a kiben van hi­telképes biztosíték arra, hogy ke­zében a végzett fáradságos munka nemcsak a várt gyümölcsöket meg­tenni, hanem uj hajtásaiban újabb előnyök sokaságát rejti, a ki kipró­bált karakter, elhatározott akarat, a ki előtt a közügyöu kívül nincsen más vezető czél. — Nagy követelések, nagy igé­nyek ! De hát más programmja a vá­lasztónak, más erkölcsi qualifiká- cziója a jelöltnek nem lehet. A kérdés már most az, van-e ilyen emberünk, van-e ilyen kali­berű polgártársunk? Mi azt hiszszük, hogy a közfel­fogás, az általános közvélemény visszhangja vagyunk, a midőn a fel­tett kérdésre igennel válaszolunk s a kívánt minősítés kellékeivel biró jelötnek Papp Géza főjegyzőt tekint­jük. Papp Gézát mindenki ismeri e mily kedves is nekem, de nem ad nyugal­mat tovább. Lehet, hogy megbánom, a miért itt hagytam e viruló réteket, aranykalászos me­zőket, a sötét, mégis oly kedves, sejtelmesen susogó erdőt, a jó kis hátas lovamat, a hű Hektor kutyámat, szóval mindent, mit ed­dig megszoktam, szerettem; de nyugtalan vérem kivágyik s valami belső ösztön nem enged itthon, melletted maradnom. Az is meglehet, hogy e vágy kárhoza- tos; keserűen lakotok, a miért szavadat nem fogadtam; de nem — nem kell, boldog e vágygyal szivemben itthon úgy se lehetnék tovább. Imádkozzál anyám fiadért, nehogy el­veszítsd, ha testileg nem is, de lelkileg. És a fiú ment, hasztalan volt a jó anyja, özv. Póterffynó minden könye, édesen marasztaló szava. Magával vitte anyja búcsu- csókját, áldását és egy parányi gyöngyház olvasót. Miért ment el, mikor otthon boldog le­hetett volna? Miért röpköd az éjilepke folyton az égő gyertya körül, hiába távolitjuk onnan el, mig végre is a lángok, melyeket úgy szeret, okozzák vesztét. Az Ákos útja — mert ez volt az ifjú neve — eleinte csupa rózsák közt vezetett, melynek csak virágait látta, de töviseit nem érezte. Hasonló korú, bár nem hasonló jel­lemű ifjakkal hamar megismerkedett, kik a gazdag, tapasztalatlan fiút tárt karokkal fo­gadták s jól mulattak vele az ő pénzén. Viszonzásul tapasztalatokkal gazdagították. A milyen arányban fogyott pór.ze, olyan arány­ban lett dúsabb ezifránál-czifrább tapasztala­tokkal. Anyja,azáldott'lelküurasszony, otthon ezalatt dolgozott kettő helyett. Legkorábban kelt az egész tanyán és legkésőbben feküdt le. A munkásoknak, cselédeknek folyton sarkukban volt; szelíden bánt azzal, a ki­Ifi TÁRCZA. Ü A kárhozat útja. Ne menj el, édes, jó fiami A gazdaság lelkiismeretes kezelést kiván. A nő, csak nő. Bármennyire is utána néz a dolognak, csak nem érti a gazdálko­dás apró bajait. A cselédség, a munkások sem úgy dolgoznak a nő kormányzása alatti mintha férfi áll a dolog ólén. Szegény megboldogult atyád — a jó Isten nyugasztalja — megfordulna sírjában, ha megérezné, hogy alig hunyta le sze­mét,, már elindulsz a nagyvilágba, a melytől eddig visszatartott. Ne menj, óh maradj! Nem, anyám — válaszolt a fiú anyja kezére hajolva s azt megcsókolva — en­gedj, hadd menjek. — Az én szivem kivá­gyik a nagyvilágba, melyet minden fény és árnyoldalával ismerni vágyom. E tanya bár­Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivi­telben készülnek. Készit sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom