Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-19 / 25. szám
3 „HETI SZEMLE“ (25-ik szám.) De ilyenkor ne csak reájok, hanem magunkra is vessünk: vezérlő nagyságaink minden esetre mégis csak a mi gondolatvilágunknak, a mi törekvéseinknek a kifejezői és bennök a mi egész valónk visszatükröződik ; az ő silányságuk egyúttal a mienk is és ha bennök hiába keressük az erkölcsi tartalmat, kárhoztassuk magunkat is, kik ve zéreinkké tettük őket. Hírek. Bérmant. Meszlényi Gyula püspök ur ő méltósága Hehelein Károly prépost-kanonok és Hámon Róbert szentszéki jeg3jző kiséreté- szombaton reggel Nagy-Bányára utazott. Innen a délutáni órákban kocsin Nagy Som- kutra ment át, hogy ott másnap, vasárnap, a bérmálás szentségét a híveknek kioszsza. A főpásztor hétfőn este harangzúgás közt érkezett vissza székhelyére. Személyi hir. Bernáth Elemér, a debre- czeni kir. Ítélőtábla elnöke, ma este városunkba érkezik, hogy a törvényszék és járásbíróság ügymenetét megvizsgálja. Lencz Győző honvéd-ezredes Bruckba utazott, hogy ott az ezredesek részére feláilitott lőiskolai tanfolyamon részt vegyen. Kinevezések. A magy. kir. pénzügyminiszter Kardos László pénzügyi segédtitkárt a nagykárolyi pónzügyigazgatósághoz titkárrá nevezte ki. A m. kir. posta- és távírda elnökigazgatója Jobbágy Miklós posta- és távirda gyakornokot a helybeli, Haeffner Ferenczet a budapesti postahivatalhoz posta- és táviró tisztté nevezte ki. — Gróf Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja, Bay Miklós csomaközi lakost a vármegyéhez közigazgatási gyakornokká nevezte ki. Dj Ügyvéd. Dr. Dómján János ügyvéd- jelölt az ügyvédi vizsgát Budapesten jó sikerrel letette s városunkban ügyvédi irodát nyitott. Vizsgatétel- Szabó József törvényszéki aljegyző bírói, Pászkán Sándor joggyakornok jogtudori szigorlatot tettek Budapesten. Előléptetés. Dr. Öreg Béla kir. törvényszéki albirót az igazságügyminiszter magasabb fizetési fokozatba léptette elő. Arczképleleplezés. A felsőbányái kath. legényegylet f. hó 16-án tartott diszgyülésén leplezte le legnagyobb jóltevőjének, Pemp Antal kanonoknak, volt védnök-elnökének az egyleti tagok közadakozása folytán elkészített igen szép kivitelű arczképét, mely alkalommal a diszgyülés az ünnepelt kanonok urat sürgönyileg is üdvözölte. A gyűlésen a rendes tagokon kivül számosán jelentek meg az egylet pártolói is. A diszbeszédet Vagányt Kálmán alelnök mondotta, vázolván a kath. egyletek czélját, szükségességét és fontosságát, méltatván egyúttal ünnepeltnek az egylet körüli feledhetetlen érdemeit. Köszönetnyilvánítás Dr. Kádár Ambrus pérpost-kanonok ur 100 koronát adományozott a Nagy Bocskón f. hó 2-án felállított legsz. Rózsafüzór testvórületének egy hordozható Rózsafüzér K.rálynója-szobor s egy szt. Domonkos kép beszerzésére, a mely nagylelkű adományért ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a társulat nevében Szentmihályi Lajos, segéd-lelkész. Dj járásbirósági épület. Nagy-Bánya városa monumentális épületet emelt a kir. járásbíróság részére. A mai kor kívánalmainak megfelelő birósági épületet Galba Lajos, törvényszékünk elnöke, tegnapelőtt adta át rendeltetésének. Az ünnepélyes felavatást őszre tervezik. Katonák gyakorlata. A városunkban állomásozó 12. honvédezred zászlóalja e hó 20-án Máramaros-Szigetre megy ezredössz- pontositási gyakorlatra, mely hat hétig fog tartani. Az összpontosításra a Nagy-Károlyban állomásozó honvéd zászlóalj is 20-án fog elutazni. A néppárt zászlóbontása. Beteljesedett, a miről különben már hirt adtunk, hogy gróf Károlyi István a nagy-károlyi kerületben nem vállal többé mandátumot. Az ottani függetlenségi és szabadelvű pártnak kemény napjai lesznek, mert a néppárt e kerületben jelöltet, fog állítani. Zászlóját már kibontotta s erős akcióra készül. Bármelyik párt jelöltével szemben jelöltet fog állítani s a győzelem reményével megy bele a választásba. A szervezkedést e hó 23-án Mező-Teremen és Csa- náloson kezdi meg, a mikor mindkét helyen nagy néppárti gyűlés lesz, melyre a központból leutaznak gróf Zichy Nándor, továbbá Molnár János apát, Kálmán Károly és Buzáth Ferencz országgyűlési képviselők. A mezőteremi és csanálosi gyűlés programmja a következő lesz : 1. Elnöki megnyitó, tartja nagybátyám és szívesen fogja látni unoka- öcscsének barátját is. „Nagybátyja Önnek.? — Jól van, menjünk. (Hogy tényleg nagybátyja-e, azt most már nem merném, határozottan állitani.) A plébános úr ősi szívességgel fogadott. Nemsokára koczintottunk már a jó vörös borból. E koczintást azonban nemsokára a félrevert harangok rémes kongása zavarta meg,- lárma, jajveszekelés halatszottak. — Egy szegény gazdának a háza égett. Beálltunk a derék plébánossal együtt tűzoltóknak. És a nép, az Isten-adta nép csak áll, kezében a veder és azt hiszi, ha siránkozva ránéz a tűzre, hát talán szemeinek könyei azt eloltják. Lóháton odajött egy földbirtokosnak a fia. Bemutatkoztunk egymásnak és a tűznél olyan tüzesen megbarátkoztunk, hogy az délutánra elhitt hozzájuk.— Programm tehát volt bőven. A gazdag ebédet bekebelezvén fölke- rekedtűnk ; bejártuk a szép és nevezetes helyeket s a vár öreg falaira késő unokák emlékezetére bevéstük neveinket. Meglátogattuk a földesurat. Épen lakada- lomba hivó paraszt legények mondták el előtte bokrótásan a mondókájokat. Az egyik bélésűit. Vérvörösebb ennél nem lehet már az először föllépő naiva sem, ki szerepében megakad. A világ nagy óramutatója lefelé haladt. Mi megaplebániafelóhaladtunk,hogy a!jó|öreg plébánosnak megköszönjük a szives vendéglátást és előre megállapított tervünk szerint a hegyre menjünk, hogy ott T. . . . barátom lakában virradjon reánk a nagy búcsú napja. A plébános marasztalt: „Ne induljanak el, késő van!“ — De nem engedtünk s útnak indultunk. „Merre van annak a barátjának a nyári laka?“ — kérdő társam. „Enyje no! — hol is van? Igaz, ezt még sohasem kérdeztem meg tőle.“ „Ez baj 1“ — Többször apelláltam már utitársam udvariasságára, különben most alighanem valami nem épen díszes epithe- thon lett volna osztályrészem. „Hát most, mikor elhívta, sem kérdezte meg tőle ?“ folytató ezt a kínos tárgyat. — Egy kategorikus „nem“ volt a felelet. „Majd megkérdezzük valakitől útközben, hol van azF-ék villája?“ — szóltam zakatoló lel kiismeret hangján.—Nem tudta eddig senki. Háthaannak a barátjának nincs is ott villája!?“ „Az leheti Oh, minek bízom én úgy az emberek szavában. Tudja, én optimista vaZichy Nándor gróf. 2. Mit tett, eddig a néppárt ? fejtegeti Molnár Janó-; apát, országgyűlési képviselő. 3. A néppárt, és a nép bajai, tartja Buzáth Ferencz országgyűlési képviselő. 4. A néppártró1, tar;ja Kálmán K. országgyűlési képviselő, 5. Elnöki zárszó. E programra publieálására értekezletet tartott Nagy Károlyban a függetlenségi és szabadelvű párt. A függetlenségiek pártolni fogják a szabadelvű párt értekezletén ajánlatba hozott jelöltet, Vörösmarthy Bála államtitkárt, a ki az alispán szerint egyedül lesz képes a város érdekeit odafenn támogatni és megvédeni. A helyi jelöltek közöl N. Szabó Antal és Doma- hidy Elemér főszolgabíró jöttek szóba, de hát ezek mellett mégis csak Vörösmarthy tetszik leginkább. A jövő majd megfogja mutami, hogy ki részére esik a győzelem. Érettségi vizsgálat. A kir. kath. főgymn. VIII. osztályt végzett ifjai jun. 13., 14. és 15. napjain tették le a szóbeli érettségi vizsgálatot Szieber Ede lovag kir. tanácsos, főigazgató elnöklése mellett. Vizsgálatra bocsáttatott. 29 tanuló, kik közöl 7 en jeles, 11-en jól s 11-en egyszerű eredmónyn.y el tették le a vizsgálatot. Jelesek : Braun Mózes, Czuberka Alfréd, Hauschka Róbert, Knoll Gusztáv, Lakatos Mihály, Rock Aladár és Szálka E.; jók : Bodnár Béla, Hager Gyula, Horn Antal, Kasztéi Sándor, Láng Gyula, Mazurek Gyuia, Molnár Károly, Pojlák János, Stern Móricz, Szabó János és Szűcs János ; egyszerűek : Egner Emii, Hronyecz Gyula, Gerinczi,Pál, Kubis Géza, Leitner Endre, Lipeczky Ágoston, Lükő Béla, Pircsy Márton, Szarka Géza, Tankóczy Béla és jfj. Unger Gusztáv. Az eredmény kihirdetésekor a főigazgató buzdító beszédet intézett az ifjúsághoz, mire az ifjúság nevében Hauschka Róbert válaszolt, köszönetét fejezve ki a főigazgatónak és a tanári karnak fáradozásaikért. Jutalmat nyertek : Rock Aladár a legszebb feleletért, Szálka Ernő palyanyertes munkájáért. Az előbbi a Jandrisics János-fele alapítványt, ez utóbbi a tanári kar milleniurni alapítványának kamatát. Az örömlakornát, mint a múlt évben, most is a kath. kaszinóban tartották meg a végzett ifjak, hol az ifjúság örömében részt vett a tanán kar is. A kedélyes lakomán számos toaszt hangzott el. Vasúti internatus. Törvényhatósági bizottságunk még 1897-ben elhatározta, hogy városunkban a vasúti alkalmazottak gyermekei részére internatust fog felállítani. Ez ügyben népes értekezlet volt a múlt nap Papp gyök, pedig jobb volna pessimistának lenni, azaz hogy az sem jó mindig — végre egészen belebonyolódtam az optimizmus és pes- simizmus között való különbség fejtegetésébe. De a plilosophia magas egéből a rideg való mélyébe helyezett társamnak ez a kérdése : „Hát hol hálunk ?“ Most kötelességem volt nekem erről gondoskodni. A világnak kisebbik óramutatója már látható lett. „Tudja mit; van köpenyegűnk, a szénaboglyák tövében fogunk hálni a hegy oldalán s a hold oly szépen fog sütni 1 Én mindig barátja voltam a romanti- czizmusnak. Barátom gondolkozott: „Éljen!“ — ki- áltá végre lelkesülten (mindnyájunkban, fiatalokban, van egy kis kalandvágy.) „Előre 1“ „Előre, de melyik utón ?“, — kérdem. „Csak előre!“ (ő sem tudta.) — Ezt ugorjuk át!“ — kiáltotta. — „Kerüljük meg inkább“, — válaszolám. — Javasoltam ezt pedig először azért, mert egész életemben nem voltam jó tornász, másodszor pedig az ember a sövényen innen sohasem tudhatja, hogy mi vár reá a sövényen túl. „Én nem félek“, kiáltott társam és már ugrott. Kicsit azonban elhibázta, leesett és a sövény egy hegyes ága végig tépte ruháját.
