Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-25 / 39. szám

4 Uj albiró- A király dr. Paál Istvánt a debreczeni Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt, a helybeli törvényszékhez albiróvá nevezte ki. Harmincz éves találkozó. Akik a kir. kath. főgymnasiumban 30 évvel ezelőtt tettek érettségi vizsgálatot, a múlt vasárnap talál­koztak városunkban. Nyolczan jelentek meg összesen: Daróczy Endre ügyvéd, Govrik Ödön földbirtokos, Markovics Adói vasúti fő­ellenőr, Nagy Sándor ügyvéd, Nedeczey Já­nos ügyvéd, képviselő, Eatkovszki Pál főgymn. igazgató, Schnäbel Róbert dr. fgymn. igazgató, Somlyai József árvaházi igazgató. 11 órakor szent misét hallgattak a székesegyházban, melyet egykori osztályfőnökük Hehelein Ká­roly prépost-kanonok mondott. Délben szin­tén ő adott dús lakomát a viszontlátás örö­mére. A megjelent osztálytársak „Hehelein Károly jutalomdij alapítvány“ czimen 500 ko­ronát tettek le. laskovics távozása. Jaskovics Ferencz e hó 19-én tartott választmányi ülésen jelentette be lemondását a dalárda elnökségéről, dr. Fechtel János megkapóan ecsetelte a távozó érdemeit, s indítványozta, hogy azok jegyzőkönyvben örökittessenek meg. Szombaton este bankettet rendezett a dalegylet volt elnöke tiszteletére, hol szebbnél szebb felköszöntőkben mondottak neki Isten hozzádot. A főpásztor jótékonysága. Püspök ur ő méltósága a nagy-somkuti templom fedelé­nek javítására 534 kor. 20 fillért, a nagy­bányai kath. legónyegyleti ház renoválására 200 koronát kegyeskedett adományozni. Választási elnökök. Említettük már, hogy városunkban a képviselőválasztás határide­jéül okt. 3-ka van kitűzve, a vármegye közp. választmánya szintén e napot fogadta el. Vá­rosunkban két küldöttség fog működni, az egyik a városházánál, a másik a rk. elemi fiúiskolában. Az előbbi küldöttség elnöke Korányi János, helyettes Uray Gáspár, jegyző dr. Antal Sándor, helyettes Jankovics János; a második küldöttség elnöke dr. Keresztszeghy Lajos, helyettes dr. Schönpfug Jenő, jegyző dr. Biró Elemér, helyettes Papp Endre. A nagykárolyi választó kerületben elnök llosvay Aladár, a mátészalkaiban Földváry Sándor, a fehérgyarmatiban Sántha Kálmán, a csenge- riben Nemestóthi Szabó Antal, a krassóiban Majos Károly, az ar. megyesiben dr. Schönpflug Richárd, a bányaiban Torday Imre, a som- kutiban Jeney Géza. Gyászhir. Klusovszky Sándor nyug. plé­bános tegnapelőtt este az irgalmasok kolos­torában hirtelen elhunyt. Régi idő óta sziv- görcsei voltak, s ez a körülmény tette kép­telenné, hogy hivatalos teendőket végezhes­sen. Gyakran oly erős rohamok lepték meg, hogy teljesen eszméleten kívüli állapotba esett. Szelíd, mindenki által kedvelt ember volt, aki csak ismerte, részvéttel viseltetett szerencsétlen sorsa iránt. Életrajzi adatait a következőkben adjuk: Született 1853. febr. 8-án Nagy-Bányán, miután iskolai tanulmá­nyait elvégezte, 1875-től folyton káplánkodott, egyik helyről a másikra küldetvén. 1892-ben Német-Mokrán lett lelkész, de betegsége miatt már 94-ben penzionálva lett, ezen idő­től kezdve egy darabig Zsadányban tartóz­kodott, a múlt évben városunkba jött, hol az irgalmasok klastromában élte napjait. Tanitóválasztás. Szólómájer József, ki ta­nulmányait a helybeli kir. kath. tanítóképző intézetben a múlt iskolai évben végezte el a fényi rk. iskolához tanítónak választatott meg. — Itt említjük meg, hogy Nagy-Majtényból egy iskolaszéki tagtól levelet kaptunk, mely a Fischer Pál megválasztatása ellen beadott vagy beadandó kérvényt hiábavaló fáradozának mondja, mert a választás megsemmisítésére semmi elfogadható ok nincs. —Meder Mairska, Méder Mihály helybeli tanító leánya a bajóthi (Esztergom m.) tóm. kath. iskolához rendes tanítónőnek választatott meg. — Gnandt István, ki szintén a múlt évben végzett a helybeli képzőben, az egyházas-keszei (Vas m.) róm. kath. isholához választatott meg tanítónak. Képzőművészeti kiállítás Szatmáron. Már megemlékeztünk arról, hogy a Hollósy Si­mon vezetése alatt álló nagybányai festőis­kola a nagybányai festőművészekkel karöltve Szatmáron a városháza nagytermében és a mellette levő kisteremben felerészben a nagy­bányai és felerészben a szatmári jótékonyczélu nőegylet javára 8 napig tartó képzőművé­szeti kiállítást rendez, melynek ünnepélyes megnyitása f. évi október 1-én lesz. A megnyi­táson a közoktatásügyi kormány is képvi­selve lesz, ezenkívül a fővárosi és a helybeli sajtó, valamint a helybeli notabilitások is meg lesznek hiva. A kiállítás érdekességét, nagyban fokozza, hogy a Hollósy-iskolának csaknem összes tanítványai, köztük számos nő, kiállítják jelesebb tanulmányaikat. Az iskola tanítványai túlnyomó részben magyar fiuk, de van közöttük több orosz, német, spanyol, amerikai, sőt kalkuitai festő és fes­tőnő is. Magában véve ez a tény is fénye­sen tanúskodik a Hollósy-iskola életrevaló­ságáról, mert mindenféle alapszabály, vizsga vagy diploma nélkül ke^es magához von­zani tanítványait a világ minden részéből. És a tanítványok száma hat év óta évről- évre gyarapodik. Télen Münchenben, nyáron pedig Nagybányán dolgoznak, tanulmányoz­nak szorgalmasan az iskola tagjai. Ebből az iskolából már számos jeles festőművész ke­rült ki, Az iskola volt tanítványai közül többen ma már a világhírű müncheni aka­démián, mint tanárok működnek. Ebből az iskolából kerültek ki Réti István, Thorma János, Csók István, Glatz Oszkár, Horthy Béla, Grünvald Béla stb. hírneves művészek, kik a szatmári kiállításon jeles alkotásaik­kal szintén szerepelni fi gnak. — A kiállí­tás rendezési munkálatainak vezetésére maga Hollósy Simon mester több müvésztársával együtt ma vagy holnap Szatmárra érkezik. A képek hat méter hosszú és három méter magas állványokon lesznek elhelyezve, me­lyek az ablakközöktől a terem közepe felé lesznek felállítva. A kiállítás iránt az egész városban, sőt a vidéken is óriási az érdek­lődés. Meg vagyunk győződve, hogy közön­ségünk nemcsak tömegesen látogatni fogja a rendkívül érdekes kiállítást, hanem a mó­dosabb elem bizonyára megragadja az alkal­mat, hogy a képtárlat anyagából a müiz- léssel megfestett s mégis olc-ó eredeti fest­ményekkel díszíthesse lakását. Kívánatos volna, hogy a művész urak ezután minden évben eljöjjenek kiállításukkal Szatmárra, mert valljuk be, hogy a müizlós fejlesztésére, még nagyon nagy szükségünk van, ennek pedig egyik legalkalmatosabb eszköze a kép­zőművészeti kiállítás. — Örömmel várjuk a nagybányai festőművészeket 1 Gyászhir. Vasady Ferencz, Ugocsa me­gye tiszántúli járásának szolgabirója, tb. főszolgabíró e hó 18-án váratlanul elhunyt. Fiatal életerős férfiú volt, kedvelője a mun­kának. Hirtelen halála lesújtotta nemcsak a mélyen megrendült családot, hanem minden ismerősét. Temetése nagy részvét mellett ment végbe Halmiban. A tiszttársak nevé­ben Varga János vármegyei főjegyző mon­dott búcsúbeszédet. A műkedvelő előadás, melyet szombaton este rendeztek a városi színházban, ha anyagi­lag nem is, de erkölcsileg meglepően szép si­HETI SZEMLE^ (3ß-ik kerrel végződött. Mihalovics Miklósné úrnő és Maróthy Margit kisasszony művészi alakítással oldották meg szerepeikben feladatukat. Veréczy Margit k. a., ki a színpadon most jelent meg először, bátor fellépésével, s egyéni tempera- muntumának kellő kidomboritásával megnyerte a közönség tetszését. Tombory Emma kisasszony szintén lekötelezte a hálás publikumot. Csomag Imre pompásul játszott, a többi szereplők is valamenynyien megérdemlik az elismerés pál­máját. Eljegyzés. Le'vay Béla nagykárolyi vá­rosi aljegyző jegyet váltott Kádár Menyhért egrii földbirtokos leányával, Erzsiké kisasz- szonynyal. Választási mozgalom Városunkban min­den párt megtette a jelölését, a kormánypárt is, a függetlenségi is két részre szakadt, igy absolut többségre aligha lehet kilátás. Biz­tosra vehető, hogy Hieronymi és Gsomay is­mét mérkőzni fognak. A kormánypárt zöme Hieronymi Károly volt belügyminisztert je­lölte, egy másik töredék Domahidy Sándor volt kir. közjegyzőt. A függetlenségi és 48-as anyapártnak (Ugrón pártja) Gsomay Imre helybeli tekintélyes ügyvéd a jelöltje. A Kossuth fractió Uray Géza ügyvédet léptette fel. A socialdemokrata párt is jelöltet állított Mónus József czipósz személyében. Érdekes annak illusztrálására, hogy fogta fel maga a nép ezt a socialista gyűlést, a következő eset. Alkalmunk volt egy munkás emberrel beszólni, aki tehát épen az ő osztályukból való. Azt kérdi tőlünk, hallottuk-e, hogy va­sárnap egy paraszt ember megbolondult és elkezdett torkaszakadtából össze-vissza kia­bálni az István-tóren. Azt beszélte, hogy egyszer egy ember kenyeret lopott, aztán a rendőr elcsípte, pedig muszájból lopott, mert éhes volt. Meg azt is mondta, hogy egy esztendőben milyen sok ember halt meg. Ha igy fogják fel az elvtársak a képviselő je­lölő gyűlést, akkor aztán csakugyan hiába­való dolog kiabálni. Az alispán mint íőkortes. A régi világ­ból ismeretes erről az oldaláról Nagy László alispán, dehát akkor szabad volt minden, akár deresre is huzathatta ajszegóny válasz­tót. Azért korteskedósóvel nem ment sem­mire, nem lett belőle főispán, mint ahogy remélte, mi megtoldjuk annyival, hogy talán nem is lesz. Most azonban más világ van, de úgy látszik, hogy Nagy László semmi­képen sem akarja akceptálni. Jobb a régi módi. Hát akkor mig az ördögnek csinálták meg azt az uj törvényi, ha ma­gok az első tisztviselők adják meg a példát» hogy meg lehet azt büntetlenül szegni. Biz­tos tudomásunk van róla, hogy az alispán ur kéz alatt most is úgy dolgozik, mint en- nekelőtte. Kiadja utasításait a főszolgabírók­nak, ezek végrehajtják vagy parancsolnak tovább. Legalább súgná meg az illetőknek, hogy a mai világban nem szabad azt már dobra ütni, legalább okosan tegyék, amit tenni muszáj. Mi azonban azt tartjuk, hogy nem szabad semmit sem tenni, s valószínű­leg így gondolkoznak azok a főszolgabirák is, akik nyíltan hirdetik, hogy a vármegye első tisztviselője nevében pressiroznak. De azt hiszszük, hogy ezek nem lehetnek va­lami nagy barátjai az alispánnak. Jobb félni mint megijedni. Milyen gyalázat lenne az, ha magát az alispánt sújtanák legelő­ször agyon a büntető kódexei. A szinidény kezdete. Színtársulatunk gazgatója, Csóka Sándor jelenleg Zilahon. miüködik és mint halljuk igen szép sikerrel szám). ______________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom