Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-30 / 5. szám

X HETI SZEME E' (5 ik szám.) Ékkel Eleméi beregszászi főszolgabíró neje zongora játékkal, Melles Emil felolvasással, Haller Jenő orgonajátékkal, Mondik Endre és Ékkel Lajos énekdarbbal fognak közre­működni. Gyászhir. Buday Miklós, Ungmegye ny. árvaszéki elnöke, Seltneczbányán, hol leányá­nál és vejénél már régibb idő óta tartózkodik, elhalálozott. Öngyilkos ifjú. Egy szép reményekre jogosító ifjú, Augusztini Oszkár, akarta el­dobni magától az életet a múlt nap. Revor- vere azonban irányt tévesztett, s a golyó a koponyacsoutban benmaradt. Az orvosi tu­domány s a szülői gondos ápolás vissza fogják adni életét, melytől egy meggondo­latlan pillanatban meg akart válni. A munka tevékenysége által megőszült s köztisztelet­ben álló családapa és családja iránt általá­nos a részvét városunkban. Kántortanitói változás. A föld mi vei esi miniszter Toldy János mórki róm. kath. káulortanitót, 800 korona évi államsególylyel, a nagy-szent miklósi gazdasági intézet tanu­lói közé vette föl. Ennek következtében Toldy János, 3 hónapi szolgálás után, kán­tortanitói állásáról lemondott s Nagy-Szent- Miklósra költözött, a mérki róm. kath. hit­község pedig kántor és az iskola tanitó nél­kül maradt. Mindenesetre nagy és öreg hiba, hogy a minisztérium évközben szedi el tő­lünk az okleveles és állomáson lévő tanító­kat gazdasági intézete számára ! Ifjúsági bál. Az iparos ifjak farsangi bálja szombaton este folyt le a „Vigadó“ termeiben. A tánczmulatság sem erkölcsileg, sem anyagilag nem marat mögötte az ifjú­ság által máskor is rendezni szokott mulat­ságoknak, — ami a buzgó vezetők érdeme. Emlékeztetés. Vasárnap este lesz a kath. legényegyesület bálja a Vigadóban. Ismét felhívjuk reá a közönség figyelmét, mert ez a derék egyesület, megérdemli, hogy minél hathatósabban támogassák. Községek felirata. Hirip és Oroszfalu községek lakosai feliratot intéztek az ország­gyűlés képviselőházához, melyben azt ké­relmezik, bogy a két község a szatmár-kras. sói Szamos-balparti ármentesitő érdekelt­ségből hagyassák ki. Tallián képviselőhaz i alelnök tegnap jelentette be ezt a képviselő­háznak s ez véleményadás végett kiadta a kérvényi bizottságnak. A kérvényt Sz uhány Ferencz országgyűlési képviselő nyújtotta be Pénzintézetek közgyűlése. A Népbank Részvénytársaság s a Gazdasági és Iparbank vasárnap délelőtt tartották évi rendes közgyű­lésüket saját helyiségeikben. Mindkét köz­gyűlés igen látogatott volt. Az utóbbién a kedélyek némi izgatottságot mutattak, mely csak akkor csillapodott le, mikor az igazgató- sági és felügyelő bizottsági tagok választása véget ért. A hivatalos liszta keresztül ment és igy négy uj tag jutott be az igazgató­ságba. A felügyelő bizottsági három tag kö­zöl kibukott Hatvani Péter, kinek helyére Váry Antal városi aljegyzőt választották be. Ez intézet 26301 korona tiszta hasznot ért el, melyből egy-egy részvényre 3 korona esik. A Népbank közgyűlése mindenben el­fogadta az igazgatóság jelentését az alapsza­bályok módosítására vonatkozó javaslattal együtt. E javaslat szerint jövőre is. .zgatósági tag csak az lehet, kinek legalább 10 rész­vénye van ; évi osztalékuljpedig egy részvény után 30 koronánál nagyobb összeg nem adható. E szilárd, biztos alapon nyugvó pénzintézet­nek tartaléktőkéje ma már annyi, mint az alaptőke s osztalékul most is 24 koronát fizet részvényenkint. Tűzoltó-bál: A helybeli önkéntes tűzol­tó egyesületnek f. ó. február 10-ón megtar­tandó szokásos és nagy szabású álarczos báljára a bálrendező bizottság által nagy­ban folynak az előkészületek ; az ez ideig beérkezett tombola tárgyak közöl a helybeli irgalmas nővérek tartományi főnöknőjének jótókonysága által adományozott 18 drb. nagybecsű és énekes dísztárgy a Stern­berg testvérek divatáru kirakatában meg­tekinthető ; hol is a belepő jegyek már most előre válthatók. A jótékonyság nevé­ben adott tárgyakért ez utón is hálás köszö­netét mond az egyesületi parancsnokság. Meghívó. A szatmári izr nők fillóregy- lete saját alapja javára 1901. évi február hó 9-én, szombaton a „Vigadó“ összes termeiben hangverseny nyel egybekötött tánczmulatsá- got rendez, melyre a müveit közönséget ez utón is tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépő dijak: személy jegy 3 korona. Csa lád-jegy 6 korona. Karzat-jegy 2 korona. Jegyek előre válthatók: Lövv Miksa, Vajda Mihály, Sternberg-test vérek urak üzletében és este a pénztárnál. Kezdete V2 9 órakor. Felülfizetéseket az egylet, köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz. A hangverseny mű­sora: 1. Felolvasás. Tartja: Dr. Fejes István ur. 2. Mendelssohn nyitány. (Ruy-Blas.) Zon­gorán 4 kézre előadják: Wodiáner Olga k. a., Kovács Leó ur. 3. „Mézeshetek után“ — víg­játék 1 felv. Előadják: Markovics Margit k. a. és Hetényi Elemér ur. Népies gazdasági előadások. A Szatmár­megyei Gazdasági Egyesület, miként a múlt télen, úgy a mostanin is gazdasági előadá­sokat rendeztetett a vármegye több városá­ban és községében. A városunkban rendezett gazdasági előadások tartására az egyesület­nek sikerült megnyernie Bodnár Gáspár ké- pezdei tanárt, a jeles népirót, ki legutóbb a németi gazdaközönsóg előtt a munkássegély- zőpónztár ügyét ismertette. Zamatos magyar­sággal előadott beszédével, népies szólásfor­máival, vidámságra hangoló ötleteivel annyira behízelegte magát a gazdák szivébe, hogy azok alig várják az alkalmat, hogy hoz- zájok beszélhessen. Bodnár előadásainak már meg is van a nagy sikere, mert a mun- kássególyző-pónztárba tömegesen iratkoznak be a gazdák közöl. Bodnár előadásaira el szokta vinni tanítványait is, a mi dicséretre méltó dolog tőle. E tényével meg akarja mutatni tanítványainak azt a módot, hogy mint a nép leendő vezetői, miként vegyenek részt a socialis tevékenységben. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy az ország területén 8000 előadásban ismertették eddig a mun- kássególyző-pénztárt. A földművelésügyi mi­niszter pedig több 100 ezer példány füzetet bocsátott közre ez uj intézmény ismertetése végett. Meghívó. A Szatmárnémeti „Társaskör“ berendezési alapja javára 1901. évi február hó 2-án, szombaton, saját helyiségeiben zárt­körű házias-estélyt rendez, melyre t. közön­séget ez utón is van szerencsénk tisztelettel meghívni. Antal Dániel alelnök. Hérmán Mi­hály elnök. Bartha Kálmán felügyelő. Belépő dij: Személy-jegy 4 korona. Család-jegy 10 korona. Kérjük a t. Társasköri tag urakat, hogy belépő jegyeiket a meghívó átadásakor kiváltani méltóztassanak. Jegyek a meghívó felmutatása mellett előre válthatók napon­kint d. e. V2I2—V2I óráig Hatvani Péter pénztáruok urnái, a Társaskör könyvtár helyi­ségében és este a pénztárnál. Kezdete 8 óra­5_ kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Gyáripar és kivándorlás. A kivándorlást a nagy gyáripar sem csökkentette nálunk, mivel, mint a példa mutatja, idegenekkel töltik be a gyárakban a jól jövedelmező helye­ket. Így van ez Szerencsen, hol az állami szubvencióval bőven ellátott cukorgyár tizenöt évi működése mellett sem tudott ott a ma­gyar munkás talajt nyerni. A kivándorlás még nagyobb mérvű a Hegyalján, mint an­nak előtte. Most kezdik az orvosszert ellenne alkalmazni, a mennyiben az ifjúságot akar­ják a gyármunkára előkészíteni: Ezért a Magyar Cukoripar-Részvénytársaság igazga­tósága Szerencsen Andrássy Sándor gr. elnök­lete alatt, az Amerikába való kivándorlás csökkentése céljából értekezletet tartott, mely­ben Zemplén vármegye kir. tanfelügyelője azon javaslatot terjesztette elő, hogy az igaz­gatóság a cukorgyárban alkalmazott 15 évet még be nem töltött tanköteles gyermekek és tanköteles korontul levő, de önként vállal­kozó ifjabb gyári munkások részére, a hat­vani cukorgyárnál már régebben működő iskola mintájára, egy szakirányú s magyar tannyelvű munkás iskolát szervezzen, mi által nemcsak a népoktatási törvény követelményei­nek lesz elég téve, hanem az iskolában nyert szakszerű képzés a munkaerőnek értékesí­tésére is előnyös befolyással leend s a ma­gyar munkásnak is magasabb keresesetre nyújtván kilátást, az amerikai kivándorlásra való hajlamot mindenesetre csökkenteni fogja. Az igazgatóság rövid eszmecsere után a kir. h. tanfelügyelő javaslatát elfogadta és ha- tározatilag kimondta, hogy a szerencsi cukor­gyárnál egy szakirányú munkásiskolát állít föl, illetőleg ennek felállitási költségeit ma­gára vállalja s egyben felkéri a kir. tanfel­ügyelőt, hogy a szóban levő iskola szerve­zése tárgyában az üzletvesztősóggel egyetér­tőén dolgozzon ki részletes tervezetet s azt az igazgatóságnak lehetően rövid idő alatt mutassa be. Az ungvári kath. legényegylet f. évi feb­ruár hó 10-én tartja szokott farsangi estélyét, mely alkalommal Fülöp Árpád helybeli fő- gymn. tanárnak remek allegóriáját, „A hit, remény és szeretet“ ez. költeményét adják elő, valamint ugyancsak Fülöpuek az ung­vári legényegylet részére készített alkalmi apotheozisét, melyben a tisztes ipar eszmé­nye van megszemélyesített alakokban dicső­ítve. Ezzel kapcsolatban és ezen apotheozis- ból kifolyólag lesz előállítva az élőkép is. Az előkészületek serényen folynak az elő­adásra. A munkácsi kath. legényegylet zászlójá­nak megszerzése javára a kath. körrel jan. 20-án úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben fényesen sikerült tánczmulatságot, tartott. A zászló megszerzése egy csapásra sikerült a szépen begyült jövedelemből. A zászlószen- telósi ünnepély még ebben az évben meg­lesz. Összes bevétel: 718 kor. 70 fill. Kiadás: 243 kor. 04 fill. Tiszta jövedelem 475 kor. 66 fill. A mnnkáspénztárak. Ez év január hó 1-én életbe lépett a munkáspénztárakról szóló törvény. Most folyik e tekintetben a gazdasági cselédek és munkások beiratko­zása. Mint meggyőződtünk, ez iránt sok he­lyen ellenszenvvel viseltetnek. Pedig helyte­lenül. A kik tehetik, világosítsák fel a gaz­dasági cselédeket és munkásokat emez intéz­mény igen nagyon jó voltáról s előnyéről. Bárcsak már régen lett volna ilyen intéz­mény, akkor a mezei munkások közül sokan

Next

/
Oldalképek
Tartalom