Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-13 / 46. szám

X. évfolyam. 46-ik szám. Szalmái*, 1901. November 13 HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ^\IV Egy évre —-----—----------— — 6 korona — fillér­Félév re — — — — — — — — 3 „ — Negyedévre-----—----------------— t 50 „ Tan ítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerke :tö BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója . A „PÁZMÁNY-&AJTÓ." A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árbem vetetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A. lap meg-jeleiiilt minden szerdán. A kath. nagygyűlés után. Akik a katholikus nagygyűlé­sen részt vettek és hozzánk vissza­érkeztek: nagy lelki örömmel, sőt elragadtatással szólanak annak fé­nyes lefolyásáról. Mi, kik — fájdalom — igen nyomós okok és körülmények miatt itthon kellett, hogy maradjunk : csak a hírlapok utján élveztük ama lelki ébredést, mely a katholikus Magyar- országon olyan hosszú és kínos borulat után bekövetkezni látszik. így is hangosabban dobogott szivünk a felvetett és megvilágított eszmék hatása alatt. De másrészt — nem tagadhatjuk — örömeink és lelkesedéseink közt is aggódó lel­künk azt kereste, a mi még a máso­dik nagygyűlésen is hiányzott és hézagot mu­tatott és oda, előre— aminek a jövő nagygyűlésen beteljesedni kell! Bár mily fényes, lelkes, tartal­mas, sőt részeiben hatalmas volt is a második nagygyűlés: fájdalom még mindig hiányzott onnan a kath. világi intelligencziának az a száma és tekintélye, mely hazánkban a kath. elem túlsúlyát, erejét a maga ör­vendetes voltában kiemelhetné. Ezen jelenség azt kiáltja nekünk, hogy a világi kath. intelligenczia nevelésére úgyszólván egész erőn­ket össze kell hordani, ha azt akar. r juk, hogy a minket ^.megillető jogos helyet elfoglalhassuk. Mert tagadhatlak, hogy ma már jobban állunk ez irányban, mint állottunk csak egy-két évtizeddel. Vannak nekünk buzgó intelligens katholikusaink templomaink, kápol­náink csöndes misém, de még nin­csenek kellő számmal a fórumon, a társadalomban, kik nyílt, bátor meg­jelenésükkel, nyilatkozataikkal egy­házukat képviselnék, megvédenék. Örömmelláttunkezeket a kevese­ket ott a második nagygyűlésen ki­emelkedni. De’ iszen hol maradtak a többiek?A nagyok, a hatalmasok kö­zül annyian és annyian, kik ott ne- vekedtek a kath. iskolákban, konvik- tusokban, internátusokban ? Hol vannak azok, kiknek édes apjuk, mint hitbuzgó ősök, mint hitvallók voltak ismeretesek? Talán a tűz mellett maradtak és egy csacska megszólításra igy mentegetőztek: — Nem ismerem őket! Bár ők is Péter apostolként megbánnák gyengeségüket! Bár őket is visszahozná hozzánk abiin- bánat könye, a kath. ébredésnek harmata hullna szivökbe, hogy meg­termékenyítené a talán még ki nem pusztult magot. Váltig vehetnénekpéldát atyánk­fiáitól, a kálvinista főemberektől. Lám azok ott vannak, országos gond­jaik közt is sietnek egyházuk gyű­léseire ! Vagy talán ez csak a mi atyánk­fiainak privilégiuma? Magunkra ves­sünk, hogy húzódásainkkal úgyszól­ván lehetetlenné lettünk saját egy­házunk tűzhelyén. A másik, a mi felé lelkünk ag­gódva tekint az: hogy ez a szép lelkesedés ne maradjon csupán a telkeknek egy kis időre való fellán­golása. Legyen ez égő parázs, mely édes mindnyájunknak, fent és lent addig égesse lelkét, mig az eszme megtestesítéséhez nem fogunk és azt keresztül nem viszszük. A magyar ember lelkesedése azt mondják: Szalma tűz! Am a magyar kath. ember tevékenysége változtassa hát meg eddigi termé­szetűnket. Az a tevékenység, mely a maga működése határán belül fel­ismeri kötelességét és azt cselekszi is. Az ilyen munkás ember minden egyes tevékenységével egy-egy kö­vet fog hordani a kér. kath. Ma­gyarország újra való vissza állítá­sára ! Epedve várjuk tehát a harmadik nagygyűlést is. És lelküuk leikéből kívánjuk, hogy ekkor már ott legyen a magyar hath, világi intelligenczia teljes erejével és fényével. Ott legyen a nép is hatalmas tömegével. Akkor már TARCZA. Visszapillantás az orsz. kath. nagy­gyűlésre. A II. orsz. kath. nagygyűlés ünnep­napjai lezajlottak. Illő tehát, hogy egy kis visszapillantást vessünk különösen azok zenei részére. 1. Nov. 5 ón püspöki nagymise a bel­városi templomban. A józsefvárosi és Jézus sz. szive templomának énekkarai egyesülten énekelték Filke M. „Missa in hon. B. M. V. cimü miséjét, vegyeskarra orgonakiséret- tel. Úgy a misét, mint az arra a napra ren­delt Introitust, Gradualet, Offertoriumot és Communiót präcise és finom nüancirozással adták elő. Kár, hogy az „Ecce'sacerdos“-t kissé későn kezdték. Mindenesetre jobb azt azonnal, midőn a püspök belép a templomba, megkezdeni. 2. Nov. 6-án püspöki nagymise a bel­városi templomban. „Ecce sacerdos“ Greit- től fuvóhangszer kisórettel. Az igen gyönge énekkarnak teljes erejét latba kellett vetnie, tele tüdőből kellett énekelniük, hogy a fu- vóhangszererekkel szemben az egyensúlyt csak nómikép is megtarthassák. — Szaut- ner Zs. „Missa solemnis D-dur“ cimü mise, amelyet előadtak, nagyszerű, fényes és ki­váló egy zenemű. De úgy tartalmára, mint formájára nézve képtelenség a templomra nézve. Először is kifogásolandó annak hosz- szusága — a Credo 14 percig tart — a túl hosszú bevezetés a Kyrie-hez, a többszöri szövegismétlés. De különösen a zenei kife­jezés nem az, aminek itt lennie kellene, t. i. az ima, a fohászé. Zenéje ugyanis egyik­másik helyen valamely ismert dalműre em­lékeztet. És itt is olyanra, a mely az Al­pok valamely scénáját akarja festeni. Most tombol a vihar, .... utána szélcsend és fölhangzik a pásztorsip bájteli hangja sze­relmet lehelve. Aztán igy halad tovább-to- vább a forte különböző fokozatán egészen a forte possibile-ig; a fortissimótól a forte fortissi- moig con pleno organo — ami ugyanennél az orgonánál nemsokat jelent. A tetőpontot az „Et unam sanctam catholicam ecclesiumnál éri el. Magától érthető, hogy az énekeseknek a zene­kar ily tömegével szemben ugyancsak nehéz szerepük volt, ha ők is érvényesülni akartak. Igen nagy kár, hogy Szautner Zs. ur fényes zeneköltői tehetségét és gazdag tu­dásét nem az igazi egyházi zene javára ér­tékesíti. Tőle csak szépet és jót várhatnánk. Példaképpen hivatkozhatunk „Iustorum ani- mae“ czimü karára. 3. Nov. 7. püspöki nagymise a belvá­rosi templomban. A zenét ennek a templom­nak énekkara látta el. Előadták Haller M. „Missa Quintadecima“ czimü miséjét, igen kielégítő módon. Az orgonakiséret a chorál- hoz — Te Deum — kissé erős volt ugyan, amit az orgonista maga is észlelt, mert később elzárta a registereket. 4. A körmenet előtti ének igen ünne­pélyes és nagyon épületes volt. Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivi­telben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenuhákat, raktáron- tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom