Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-16 / 42. szám
HETI SZEMLE“ (42-ik szám) 5 tek katonai szemléje november 4-én d. e. 9 órától kezdődőleg a helybeli közös laktanyában, s a pótszemle november 14-én d. e. 10 órákkor Rákóczi-utcza 7. sz. alatti irodahelyiségben fog megtartatni. Mindkét alkalomra felliivatnak a jelentkezésre kötelezettek, hogy okmányaikkal és az előirt egyenruhában jelenjenek meg. A Szatmár és Vidéke taktikája., a strucznak az a tulajdonsága van, hogy ha nem tud menekülni üldözője elől, a homokba dugja a fejét, azt gondolván, hogy ha ő nem lát semmit, más sem látja őt. Épen ilyen a Szatmár és Vidéke taktikája. Mikor érzi, hogy csatát vesztett, az úgynevezett „Apróságok“ homokjába rejti magát, honnan aztan teljes kedelyes- séggel kotkodácsol, azt hívén, hogy félrevezeti az olvasót sokszor épenséggel nem szellemes tréfáival. A mi válaszának a hírrovatban levő komolyabb részét illeti, arra csak annyi megjegyzésünk van, hogy „mi nem bolondgombákkal kedveskedtünk“ olvasóinknak, hanem a Szatmár és Vidéke bolondgombáival, itt pedig, ha jól distingválunk, van egy kis különbség. Végül a mi lapunkban is vél felfedezni egyetlenegy bolondgombát, mert a lap egyik helyén azt mondjuk a Kossuth-pártól, hogy olyan messze áll Kossuth Lajos politikájától, mint Makó Jeruzsálemtől, egy más helyen pedig buzdítjuk a nagykárolyi függetlenségi-pártot, hogy a pótválasztásnál Báthoryra szavazzanak, mert & néppárt programúja sokkal közelebbb áll a függetlenségi párt programújához, mint a szabadelvű. Tessék csak egy kissé jobban meg- külömböztetni a dolgokat, nem bolondgomba ez. A mit a Kossuth pártról mondottunk, abból nem vonunk vissza semmit, hiszen azt ma már nagyon kevés ember nem tudja, hogy úgy van. A Szatmár és Vidéke is tudja. A mi pedig buzdításunkat illeti, az nem a Kossuth Ferencz pártjához tartozóknak, hanem a függetlenségieknek szólott, milyenek bizonyára nagy számmal voltak Gyapay szavazói között, niert ma még nálunk úgy áll a dolog, hogy a köznép nem igen tud különbséget tenni a két párt között, mert a Kossuthisták épen a függetlenségi jelszóval csinálnak maguknak sok helyen pártot. Ha finomabb megkülönböztetéseket tudna tenni a Szatmár és Vidéke, bizonyára sok handa- bandát el tudna kerülni. Színház. Kedden : „A mit az erdő mesél“. Géczy egyik elhibázott alkotását hozták színre. A «darab cselekmény fejlődése vontatott, meséje erőltetett, néhol unalmas, sok brnne a deus ex machina jelenet és a kedólyállapot hirtelen, meg nem motivált váliozása, azonban a tévedésekben is meglátszik a hatalmas szellem s az erdő meséje egyes helyeken megközelíti a fennségest. Győré Alajos rendimül igyekezettel h hetővé tette Bacsó való- szinütlen jellemét. Arczkifejezóse, alakítása müvesziesen tüntette föl a félelmetes miszn- kusságot, a sötét bűnt magában hordó lélek ismertető jelét. Hangjában erő, játékában igazság van. Lévay Berta éneke nagy isko lázoltságról és mély érzésről tanúskodik. Szerepe az egész darabban a legkedvesebb 'volt s Kató ketekded jellemét finoman és nagy könnyedséggel representáha. Raskó Ernában sok öntudatosság és eredetiségre va ló törekvés van. Csaky kitünően maszkírozta magát, s komikus szerppe gyakran Kiderítette a közönséget. Margitéi jatéka Ízléses, diecrét volt. V hary nagyszerűen töltötte be Busa szerepét. Szerdán-. „Egy katona története“. Élvezetes órákat szereztek színészeink a csekély számú közönségnek e régi, de örökbecsű dráma előadásával. Míg Margittay Gyula Renó János szerepében az igaz fájdalom húrjait rezegtette meg, addig Szilágyi Dezső, mint Sámborán őrmester gyakran mosolyt «salt elő, anélkül azonban, hogy a drámai összhatást lerontotta volna. Halmay Kornélia átértette az azonkori franczia apátnő jellemét. Raskó Erna Adrieme szerepében igazi kedves jelenség volt. Csölörtökön. Duru és Chivot énekes bohózatát a Rezervistákat adták. A franczia szerzők vadászszék a hatást, czéljuk elérésére a legvastagabb komikumot is jóuak találják, a frivol és pikáns motivomukat is felhasználják, itt-ott azonban szellemes ötlet, finom humor csillan fel a darabban. Szilágyi Dezső, Butter Flóriánt nagy otthonossággal játszotta. Halmay Cornélia Eufrosinát személyesítve mindvégig élénk és természetes volt. Raskó Erna (Jolán)jfeledtette velünk, hogy színházban vagyunk, magát az életet egész közvetlenségével tárta fel előttünk. Lévay Berta szerepének megfelelőleg tudott imponálni, Tarján igen jó alakítás volt. Szombaton : „A suhancz“. Azon kevés operettek közöl való, a melyekben van psy- chologia. Józsinak, a párizsi kis nebulónak igazi természetességét, csapodárságát, büszkeségét és dévajkodását routinirt előadással jelenítette meg Lévay Berta. Hangja kellemes. De vájjon neki valók-e az olyan szerepek, melyekben gyermekifjakat kell adni ? Sokan Szalay Vilmát szerették volna ezen szerepben látni. Szilágyi Dezső komikai ere ezen estén is fényesen tündökölt. Vihary Elemér játéka művészi volt, de talán maszkja tulgroteszk. Vasárnap. Tóth Ede hallhatatlan alkotását, a Tolonczot játszották rendkívül sikerrel. Győré Alajosnak (Kontra EYidohn) hálás szerepe volt, tudott is vele folyton újabb és újabb hatást elérni. Bárdiné (Zrizsa) igen jó színésznő. Szalay Vilma rokonszenves alak. Kifejezésteljes szemei, szelid arcza kiválóan alkalmas az ártatlanul üldözött Angyal Lisz- ka repraesentálásáboz. Játéka nagy routinról tanúskodik. Hangja éneklés közben nem mindig biztos, de kellemes. Szilágyi Dezső Mar- csák Johan öreg vándorló legény volt, arcz- játéka, alakítása sok helyütt művészi magaslaton állott. Csáky, Ridey, Rátonyi bár kisebb szerepükben — semmi kívánni valót nem hagytak hátra. A siker oroszlánrésze azonban a Halmay Cornéliáé, ki az elzülött nőnek lelki állapotot, a romlottságban egyetlen emberi vonását, az anyai szeretet nagyon szépen tükröztette vissza. A haldoklási jelenete megrázó volt. Hétfőn: „Tyukodi Lőrincz famíliája Budapesten“ szép számú közönséget vonzott a színházba. A karzat e népszerű bohózaton nagyszerűen mulatott. Sokan önkénytelenül is belebeszéltek. Ajánljuk a titkár figyelmébe, mint kasszadarabot. A szereplők kivétel nélkül mind elemükben voltak. Ki kell azonban emelnünk Ráthonyi Stefit, mint kitűnő naivát és Mészáros Alajost, ki ezen estén szép jeleit adta tehetségének. oíHH Az ”^eál“ hazai gyártmánya czipőknek egyedüli elárusítója. Uj czipöraktár. Tisztelettel hozom a n. é. közönség tudomására, hogy helyiben, a Dcáktércn. a városháza mellett czég alatt, egy a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelelő férfi-, női, és gyermek czipöraktárt nyitottam. A külföldön, valamint Magyarország fő- és nagyobb városaiban 15 éven át szerzett tapasztalataim és szakképzettségem, valamint elegendő tőke- befektetésemből kifolyólag előnyös összeköttetéseim azon kellemes helyzetbe juttatnak, hogy igen tisztelt vevőim igényeit a legjobb gyártmányú czipők pontos és olcsó árban való kiszolgálásával minden tekintetben kielégíthessem. Ezen körülménynél fogva tisztelettel kérem a n. ó. közönséget, hogy czipö szükségleteit nálam beszerezni szív sskedjék; Ígérem, hogy főigyekezetem oda fog irányulni, hogy azoknak szolid és pontos kiszolgálása által a n. é. közönség becses elismerésit kiérdemeljem. Magamat szives pártfogásába ajánlva, maradtam kiváló tisztelettel Markovits Emánuel Az „Ideál“ hazai gyártmányú czipőknek egyedüli elárusítója. St® (sTe) Sri *... fS) @f5) ( mtmí reó @fe) $ 7/ SZATMÁR, . _ Kazinczy-utcza 11-ik szám = fllEIIOS világítás és fminős csengő berendezéseket JUTÁNYOS ÁRON ELVÁLLAL. Költségvetést kívánatra díjmentesen készítek. ~Mi ■---------=>£>$©?-<3<=—-----RA KTÁR: Leclancüe elemek Taster rendes Sziget, vezeték Izé lámpa mindenrend. Csengők Körte taster Foglalat minden rend. Függő lámpák Viasz sodrony Szegecs Kettős vezeték Csillár lámpák Selyem zsinór Szalmiaksó Szigetelők Álló lámpák mi ■ TS) @1® (SdS) (Sjh ) '•>!«) ®
