Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-02 / 1. szám

4 „HETI SZEMLE“ (1-ső szám.) nemkülönben hadnagygyá nevezte ki Jörös Endrét, Szabó Gábort, Antal Lászlót, Pap Gerőt, Söiér Viktort és Kasznár Györgyöt. Tart. hadapród tiszthelyettesek lettek : Stein- berger Elemér, Pászkán Sándor, Kelemen Béla, Izxk Vilmos s Brenner Miklós egy éves ön­kéntesek. Ddvözlőrküldöttségek. Pemp Antal felső­bányái plébánost kanonokká történt kinevez- tetése alkalmából Felső-Bánya város tiszti­kara, a róm. kath. egyháztanács, a tanítói kar és a legényegyesület is küldöttsógileg üdvözölte. Kinevezés. Lukács János m. kir. szám­ellenőrt a pénzügyminiszter az akna-szlatinai főbányahiva'al mellé rendelt számvevő-osz­tályhoz számvizsgálónak nevezte ki. Czimadományozás A király Petrovics L. huszti járásbirónak az itélőtáblabirói czimet és jelleget adományozta. Egyházmegyei hir. Biró Kálmán a mező- kaszonyi plébánia administrálásától felmen­tetvén, saját kérelmére Máramaros Szigeire helyeztetett segédieikésznek, a mezőkaszonyi plébánia admiuistrálásával Barton István, eddig máramaros szigeti segédlelkész bízatott, meg ideiglenesen. Előléptetés. Füstös Kálmán bustyaházi m. kir. erdőhivatali erdőmestert a földmivelés- ügyi miniszter erdőtanácsossá léptette elő. Tanitóválasztás Wieland János török­szentmiklósi tanító az ottani gazdasági is­métlőiskolához megválasztatott, egyúttal taní­tói fizetését is 200 koronával megjavították. Nőegyleti jelmezbál. A régen tervezett nőegyleti jelmez tánczestólyre az előkészü­letek már be vannak fejezve s a meghívók szót is vannak küldve. Mint halljuk, a vá­ros és vidék nagy társadalma erősen készül a mulatságra, mely a farsang egyik legsi­kerültebb táncestélyéül Ígérkezik. A kik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartauak, forduljanak az elnökséghez. Körjegyző-választás. A kányai)ázai és avasfelsőfalusi körjegyzőségekből kiszakított Vámfalu, Turvókonya és Rózsapallag köz­ségekből alakított uj körjegyzőségben a decz. 28-án megtartott választáson körjegyzővé Er­dős Jenő okleveles jegyző választatott meg. A mező-petrii ifjúsági egylet, mely mega­lakulásának első stádiumaiban van, a kará­hogy gazdám a tutaj alá zuhant és a hullá­mok között lelte sírját . . . Egész éjjel dühöngött a vihar, a ma­lom úszott a vizen, csak midőn szürkülni kezdett, láttam a borzasztó pusztulást, melyet a vihar okozott. Szerencsére a malom zátonyra jutott s igy sikerült aztán sok pénz árán fölvontatni előbbi helyére. A gazdátlan malmot ón vettem meg. s lassanként rendbehozattam. A forgalom épp olyan volt, mint az előtt. Éjjel-nappal dolgoztam, mig egy tisztességes kis összeget gyűjtöttem. Ekkor elhatároztam, hogy meg­nősülök. Szegény, de tiszta szivü lányt vettem el feleségül. Nincs az a képzelet, mely le tudta volna írni boldogságomat, megelégedésemet. Midőn az oltárhoz léptem, hogy hűséget esküdjek, egyszerre átéltem egész múltomat. Láttam azt a kidőlt-bedőlt gunyhót, mely­ben az az átkozott banya nevelt, a rétet, hol mezítelen lábbal annyit futkostam a lep­kék után, az erdőt, melynek zúgása annyi­szor elaltatott. csoni ünnepek alatt pásztorjátékot rendezett igen szép erkölcsi sikerrel. Egy szilágyme­gyei jegyző, ki az ünnepélyen jelen volt, meghatva mondá: „Érzéketlen természetű ember vagyok, még atyám temetésén se tud­tam sirni, de e kedves játék annyira meg­hatott, hogy konyak tolultak szemembe.“ A négyszeri előadásból anyagi siker is volt, összesen 33 frt. gyűlt be. Ez összeg egy részéből legelőször is az egylet védszentje- nek De la Salle szent Jánosnak kópét ho­zatták meg. A község buzgó plébánosa pe­dig karácsonyi ajándékul a „Szent István társulat“ összes népiratkáit hozatta meg az egyletnek. Vajha minél több jóit evője akadna az egyletnek, hogy a zsenge plánta meg­erősödnék s jó gyümölcsöt hozna. Igen szükséges volna ez különösen e községben, mert az úgynevezett sorbajárás (10—15 leány s 10—lő legény összegyűl egy helyen s fe­lügyelet nélkül mulatnak) ellen egy virágzó ifjúsági egylet lenne a legjobb ellenszer. A szószékről e rósz szokás ellen elhangzott szónoklatok mind hiábavalóknak bizonyultak, pedig már évek óta küzdenek ez ellen a község lelkészei. — Elitéit párbajozók. Deczember 28 án tartott főtárgyaláson Ítélt a helybeli tör­vényszék Bartha Kálmán és Uray Árpád továbbá ugyancsak Bartha Kálmán és Rózsa Károly között fenforgott párbajügyekben, s mindhármójukat vétkesnek mondta ki, s ezért Bariba Kálmánt 14, Uray Árpádot 7 és Rózsa Károlyt 4 napi államfogházra ítélte. Úgy a kir. ügyész, mint a felek megnyu­godtak, az Ítélet tehát jogerős. Matiné. A Kölcsey Kör január 6-án matinét rendez a következő műsorral. 1. „Magyar dalok“ czimbalmon előadja Osváth E né úrnő. 2. Felolvasás Szabados E. tői, felolvassa Dr, Hantz J.-nó úrnő. 3. „A rab asszon}7“ Kiss J.-tői, szavalja. Lengyel Elza k. a. 4. Magánének zenekisérettel, előadja Csőregh J. ur. Választók a vármegyében. A jövő évi képviselőválasztók névjegyzékét a központi választmány a vármegye területére véglege­sen megállapította. A névjegyzék a követ­kező adatokat tartalmazza : nagykárolyi I. választó kerületben összeírtak 2191, mátó­Az esküvő után otthonunkba tértünk. Boldogan éltünk nagyon sokáig. Boldog há­zasságunkból egy leány gyermek született, ki mindkettőnknek szemefénye, drága kin­cse volt. * * * A bodrogfalvi vízimalom kereke tizen­hat esztendő múlva is vigau forgott. Nem hiányzott sohasem a munka. Jólétben, boldogságban éhünk. Én mint jó családapa feleségemnek s gyermekemnek éltem. A világ örömei nem csaltak ki bé­kés otthonomból. Életfeltételem az volt, hogy Rózsi leányomat boldoggá tegyem. Nem is tagadtam meg tőle semmit sem. Olyan jóleső érzés fogott el, ha ma­gam előtt láttam Rózsimat, azt a fesledező bimbót, kinek arc/,a csupa élet volt Házunk ott állott fenn a Bodrog part­ján. Kertje lenyúlt a füzes aljáig, hol a Bodrog hömpölygette hullámait. E kertben szeretett Rózsi tartózkodni. Gyomlálgatott, ápolta kedvencz virágait, melyekből anyjá­nak csokrot kötött. Nem volt az a nap, bogy háromszor-négyszer le ne szaladt volna hoz­zám a malomba s meg ne kérdezte volna: szálkái II. választó kerületben 2702, fehér- gyarmati III. választó kerületben 3818, csen­geti IV. választó kerületben 3154, krassói V. választó kerületben 3738, aranyosmegyesi VI. választó kerületben 3013, nagybányai VII. választó kerületben 2395, nagysomkuti VIII. választó kerületben 3138, összesen 25149 választót. Minthogy pedig az 1899. évben csak 23116 választó volt összeírva, szaporo­dott 2033-al. Régi jogon 852 választó gya­korolja a választói jogot a vármegye terü­letén. A választók szaporodása választó ke- rületenkint a következő: a nagykárolyi ke­rületben 71, mátészalkaiban 275, a fehérgyar­matiban 240, a csengeriben 547, a [brassói­ban 92, a nagybányaiban 205 és a nagy- somkutibau 611 választóval van több össze­írva, mint a múlt évben. Ellenben az ar.- tnegyesi választó kerületben 8 szavazóval kevesebb van összeírva. Elismerő oklevél. A földmivelési minisz­ter minden évben díszes elismerő okiratot szokott adni a hűséges és szorgalmas gaz­dasági cselédeknek és munkásoknak. Az idén vármegyénk területén a következők kaptak elismerő okiratot : Id. Sopronyi Jó­zsef N.-Károly, Karácsony János Udvari, Mészáros János Szinfalu, Ozine Ferencz Do mrthida, Kirilla János Csongor, Balázs János Avas-Újváros, Muztai András F. Gyarmat, Drágíts Tivadar Nagy-Sikárló, G. Kosa Jó­zsef Olcsva, Peleskey János Mikola, Balogh Antal Nagy-Ar, Székely György Góres, Bo­dor Sándor Dobra. Halmi község kérelmei. Halmi község küldöttsége tisztelgett Széli Kálmán minisz­terelnöknél, Darányi Ignácz, Lukács László és Wlasics Gyula minisztereknél. A belügy­miniszterhez artézi kútra szükséges segítsé­gért. folyamodtak, a földmivelési minisztertől szőlő mintatelepet, a pénzügyministertől adó­hivatalt és a közoktatási ministertől uégy- osztályu állatni népiskolát kértek. Mind a négy miniszter készséggel kilátásba helyezte a kérelem támogatását. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisz­ter a porcsalmai kerületbe Erdey István kör­jegyzőt, a madarásziba Török Arnold jegyzőt, a mátészalkaiba Szilágyi Zoltán járási Írno­kot, a nagybánya-vidékibe dr. Komoróczy — Hogy vagyok? Mit csinálok? — Nem kívánok e valamit. Csókjaimmal halmoztam el ilyenkor és ki sem tudom mondani, milyen boldog vol­tam, hogy magaménak mondhattam azt az ártatlan teremtést. Egy napon azzal az új­sággal jött le hozzám, hogy a földesül' ki­költözött a faluból és más ur foglalta el a kastélyt. Egész falu megsiratta az áldott jó - lelkű földesurat. Az uj földesur beköltözött a szép kas­télyba. Az eddig oly csendes urilak most folytonos dorbézolás színhelye lett. Egyébiránt nagyon népszerű ember volt. A legutolsó munkással is szívesen elbeszél­getett. Egy alkalommal fölkeresett házamban és meghívott a vadászatra. Meg voltam lepetve, mikor a gazdag ur belépett hozzám. Azt sem tudtam hová ül­tessem. A vadászat megtörtént. A földesur ezután gyakori vendégem lett. Sokszor elbe­szélgetett Rózsival. Rózsi már ekkor jegyben járt a falu

Next

/
Oldalképek
Tartalom