Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-11 / 37. szám

B „HETI SZEMLE“ (37-ik szám.) lyos természetű vétségeket követett el, me­lyek őt az állásáról való lemondásra kény- szeritették. A vétség terhe oly nagy volt, hogy, mint a bűn útjára tévedt ember, nem mert többé a becsületes emberek szeme közé nézni. Minden bejelentés nélkül hagyta oda hi­vatalát, csupán azt az Írást hagyta maga után, melyben eddigi állásáról adja be lemondását. Sok mindenféle az a vétség, melyet a meg- téveát fiatal hivatalnok elkövetett, s melye­kért majd a büntető igazságszolgáltatás előtt fogja elvenni a méltó büntetést. A közgyűlés megbotránkozva hallgatta Szőllősy viselt dolgait s lemondását elfo­gadta. A polgármester a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot Szőllősy ellen folyamaiba tétette s azon javaslattal járult a közgyűlés elé, hogy a lemondást ne vegye tudomásul, hogy a fegyelmi bíróság is sujtlnssa Szőllősyt elkö­vetett bűneiért. A bizottsági tagok közöl töb­ben felszólaltak s oly értelemben nyilatkoztak, hogy engedjék futni a bűnöst; a fegyelmi bíróság no foglalkozzék ügyével, annál is inkább, mert a bünfenyitő eljárás Szőllősy ellen már megindittatott. Egyik képviselő meg azzal érvelt, hogy a lemondást már csak azért is vegyék tu­domásul, mert igy a városnak Szőllősyve) szemben minden kötelezettsége megszűnik. Mig ha a fegyelmi bíróság Ítéletére várnak, fizetésének egy harmadát ki kell neki szol- tatni ; de megtörténhetnék az is, hogy a fel­sőbb forum az elkövetett vétségekért Szőllő­syt nem Ítélné hivatalvesztésre s igy az ügy kárára továbbra is alkalmazásban kellene hagyni, vagy nyugdíjazni. A többség, a pol­gármester javaslatával szemben, Szőllősy le­mondását elfogadta és igy végkép leszámolt vele. A Neuschloss-cégtől visszavett erdőte­rületet mezőgazdasági ezé lókra fogja felhasz­nálni a város. A visszavett terület határának megállapítására három terv készült. Egyet a mérnöki hivatal, egyet a gazd. tanácsos, egyet a főerdész állapított meg. A három közöl a. közgyűlés a főerdész által kószitelt tervet fogadta el. Özv. Martinó Bálintné, szül. Onica Má­ria honosítási ügyére vonatkozólag a város láttuk a nagy-bocskoi „Klotild“-féle vegy ipargyár kiállítását, a mint egy ügyes oltár alakjában helyezte el minden gyártmányát. Az oltár alakját mindenféle fa-hasábok ké­pezték, ezeken a különböző ásványok az ol­tár asztalát, melyen válogatott alakú üveg edényekben voltak előállítva a különféle sa­vak, minők: a salétrom, só, kén, és eczetsa- vak, chlorkáli acetim stb. A harmadik pavillonban a bányászat és vaskohászat volt bemutatva. Hatalmas só pyramis állott a terem közepén a bejárattal szemben, körülötte a mindenféle fajú, a leg­kezdetlegesebb földes sótól a jegeczes és konyha sóig. A bányászok kézi ügyességét dicsérték a sóból készített különféle alakok és emléktárgyak. Érdekessé tette e pavil- lont a bányák külünböző földtani rétegeit feltüntető bánya-átmetszetek, melyek könnyen elképzelhetővé tették a bánya belsejét, és KremniczJcy Armánd bányapraefectus nyers arany gyűjteménye, mely vagy 6000 korona értéket képviselt. Képviselve voltak még a kiállításon a trebusa-fehárpataki és ferencz-völgyi üveg gyárak; valamint a kabola-pojánai és dől. hai vasgyárak készítményei és a gazdái ko- •dáshoz tartozó eszközök. kötelékébe való fölvételt a közgyűlés kilá­tásba helyezte. Onicza Mária ezen visszaho- nositása igen érdekes. Onicza Mária cseléd­leány volt városunkban. Martinó Bálint olasz munkás itt ismerkedett meg vele. Csakha­mar jegyesek lettek. Martinó nagy beteg lett s jegyesével, Onicza Máriával, halálos ágyán kötötte meg a házasságot. A házasság meg­kötése után Martinó rövid idő múlva meg­halt. Felesége e házasság által olaszhonpol- gárnő lett. Ezt csak akkor tudta meg, mi­kor cselédkönyvet akart váltani, hogy szol­gálatba álljon. Mint olasz honpolgárnőnek a könyvet nem adhatja ki a hatóság, csak akkor ha visszahonositja magát. Ezért kérte özv. Martinónó a város kötelékébe való felvételét, hogy a visszahonositást mielőbb megnyer­hesse. Tankóczi Gyula tűzoltó főparancsnok tiszti képesítő bizonyítványának bemutatását éljenzéssel vették tudomásul. A transversalis közút költségéhez hoz­zájárulás czimen 7500 koronát szavaztak meg. A városi állatorvos, támogatva az ille tékes hatóságok által, azt a javaslatot ter­jesztette a közgyűlés elé, hogy a sertésvész terjedésének megakadályozása czéljából kár­talanítási eljárás léptettessék életbe, melylyel a gyanús vagy sertésvészben szenvedő állal azonnal kisajátítható volna. Ez eljárásból a várost semmi kár nem érné, mert a kisajá­tításra szánt összeg a vásárdíjakból megté­rülne, mivel igy a sertósvásárokat nem kel­lene betiltani. Nagyobb városok ez eljárást már régebben életbeléptének. Ez által azt érték el, hogy a sertósvészt csirájában el- folytották és a sertésvásárokat is megtarthat­ták. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, kisa­játítási alapul pedig 1000 koronát megszava­zott. A tiszti főügyész a szabályzat öszeálli- tásával, a főszámvevő a költségnek a jövő évi költségvetésbe való beillesztésével meg- bizattak. A napdijasok több pontban terjesztették a közgyűlés elé kívánságaikat. Főbb kívánsá­gaik : az egy óv óta alkalmazásban levő dij- nokok állandósittassanak ; mivel esküt tesz­nek, csak fegyelmi utón legyenek elbocsátha­tók ; napdijaik a szolgálati idő arányában nö- növekedják egész 3 koronáig; vétessenek fel E csoportok képezték a kiállítás lénye­gét, és a ki figyelemmel vizsgálta az egyes csoportokat, meggyőződött azon általánosan ismert tényről, hogy az ország fentartó alapja a földművelés, és az ipar. S a ki tudja, mit jelent egy nemzet életében a gazdasági füg­getlenség, az miden törekvését arra irányítja, hogy hangya szorgalommal, kitartással és a mivelődós eszközeivel elősegítse a földműve­lés és ipar fejlődését. Mi természetesebb te­hát., mintha egy vidék minden telhetőt meg­tesz, és eredményesen hordja össze azon kö­veket, melyeken az ország fejlődési alapja biztosan pihen ; akkor a vezető elemek kész­séggel nyújtanak segédkezet a megkezdett és szép reményekre jogosító munka tovább folytatásához és fejlesztéséhez. Ezen segít­séget helyezte kilátásba Hegedűs miniszter és br. Rosner főispán, midőn szeptember el­sején a kiállítást bezárta. Ez alkalommal a a kiállítás védnöknője, br. Rosner Ervinné, Forgach Klotild grófnő szives szavakkal mondott köszönetét a pártfogásért és lelkes éljenzések között szólt azon szerétéiről, mely őt Máramaros megyéhez fűzi. A kiállítás rendezése körül az elismerés koszorúja Lator Sándor országgyűlési képviselőt illeti. Károlyi. t a tiszti nyugdij kötelékébe s tiz évi szolgála után nyugdijigónynyel bírjanak ; óvenkint 14 napi szabadságot nyerhessenek ; a kato­nai szolgálat idejére is kapják fizetésüket. A közpénztár állapotára való tekintet­tel a közgyűlés ezen kívánságok nagyrészét nem teljesítette. Valamit azonban mégis len­dített sorsukon, mert elfogadta a tanács azon javaslatát, hogy betegség esetén a betegség első hónapjára napdijukat megkapják; ka­tonai szolgálati ideje alatt is — 35 napon belül — kapják fizetésüket és óvenkint két heti szabadságot nyerjenek. Kolozsváry Károly Rákóczy-uíczai 20 sz. telkét megvételre 34000 koronáért fela­jánlotta a városnak. A városnak azonban a telekre nincs szüksége s igy a közgyűlés az ajánlatot nem vette figyelembe. Márkus Mártonnak, a városi „Pannónia“ szálloda bérlőjének, a villám áram diját ki­lovat óránként 6 fillér mérsékelt árban en­gedélyezte a közgyűlés. E kedvezményes ár megadását többen ellenezték s a javaslat csak 10 szótöbbséggel lett elfogadva. Pancsova városának átiratát az állami tisztviselők fizetósjavitása ügyében tudomá­sul vették. Ferenczy János ellenőrnek 4 heti, Dr. Kölcsey Ferencz közkórházi igazgató főorvos­nak 5 heti szabadságidőt engedélyeztek. Hírek. Királynénk tragikus halálának gyászos emlékű évfordulóján, tegnap délelőtt ünne­pélyes gyászmise volt a székesegyházban, melyet maga a püspök ur O méltósága mon­dott. Ott láttuk a hadsereg, a városi ható­ság, a kir. törvényszék, adóhivatal, felmé­rési felügyelőség képviselőit, a kath. intéze­tek növendékeit tanáraik és tanárnőikkel. A nőegylet hölgyei azÖrökimádás templomára gyűjtést rendeztek. Adjon az Isten boldog- emlékű királynénk lelkének örök nyugo­dalmat ! Tisztelgés a tanfelügyelőnél. Csak nem­rég neveztetett ki dr. Lessenyey Ferencz szé­kesegyházi kanonok egyházmegyei tanfelü­gyelőnek. Ez alkalomból kifoly lag a múlt csütörtökön tette nála tiszteletét a kir. kath. tanítóképző tanári kara, hogy a nevelés és tanítás vállain felemelkedett jeles tanférfiu előtt elismerésének kifejezést adjon. Perény János igazgató szép beszédben fejtegette az uj tanfelügyelő érdemeit, reményét fejezve ki, hogy a gondjaira bízott intézetek bölc3 vezetése alatt úgy szellemi, mint anyagi te­kintetben erősödni fognak. A tanfelügyelő válaszában megköszönte a kitüntető figyelmet, melyben ez alkalommal részesült, s kijelen­tette, hogy minden erejével közre fog mű­ködni, hogy a nevelés és tanítás ügye minél magasabb színvonalra emeltessék. Róza napján, e hó 4-én, tisztelegtek a nőegylet választmánya és az árvaház növen­dékei az egyesület tevékeny és áldozatkész elnöknőjénól, Hermán Mihálynó úrnőnél, hogy őt névnapja alkalmából üdvözöljék. Dr. Fechtel János titkár intézett hozzá hatásos beszédet a nála szokásos szép nyelven és lelkesedéssel. Ekkor az árvák közül lépett egy elő, s a gyermekek nevében köszöntötte a szeretett elnöknőt, végül egy szép virág csokrot nyújtott át neki. Az elnöknő köszö­netét mondott a kedves megtiszteltetésért, délután pedig saját otthonukban gazdagon megvendégelte az árva gyermekeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom