Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-07 / 32. szám

„H K T I 8 Z E M L E“ (32-ik szám.') 5 gyümölcstermelőkké] a gyümölcsórtékesitési és gyümölcsfeldolgozási módokat gyakorla­tilag megismertessék. A tanfolyamon férfiak és nők egyaránt részt vehetnek, s akik a hallgatók közzé felvétetni kívánnak, jelent­kezzenek egyszerű levélben ez évi augusztus 10-ig a nevezett tanintézet igazgatóságánál (Budapest, I. kerület, Gellérthegy, Ménesi-ut). A tanfolyam ingyenes. Á honvédelmi miniszter és a kisiparosok. Fejérvári Géza báró honvédelmi miniszter leiratot küldött a kereskedelmi és iparkama­rához, a melyben fölhívja a testületeket, hogy szólítsák föl a területükön lakó szabóiparo­sokat, kik katonai egyenruhák készítésével is foglalkoznak, hogy a menyiben hajlandók a katonai kincstár részére szükséges ruhák szállításánál részt venni, tegyék meg aján­lataikat. A miniszter az egyenruhák szállí­tásánál módot kiván nyújtani a kisiparksok- nak is a versenyben való részvételre,1eltérő- leg az eddigi szokástól, a mely szerint az egész szükségletet néhány nagyobb gyáros monopolizálta. Lótenyésztési jntalomdijkiosztás lesz szep­tember hó 1-én d. e 10 órakor Mátészalkán a Sarkadi-féle vendéglő előtti téren Pályáz­hat minden szatmármegyei tenyésztő, de pénz­jutalomban csak kisgazdák részesülnek. A pályázók kötelesek a kitűzött nap reggelén a mátészalkai községi elüljáróságnál jelent­kezni. Postahivatalok a községekben. Hegedűs Sándor dr. kereskedelemügyi miniszter el­határozta, hogy az ország minden olyan helyén, a hol legalább 300 lélek lakik, pos­tahivatalt állít fel. Az igy keletkező uj pos­tahivatalok száma a miniszter előtt fekvő javaslat szerint 28000-et tesz ki. Ezeket a helyeket eddig az úgynevezett póstakörzelek feloszlatásával postahivatalokkal és úgyne­vezett, póstaügynöksóggel népesíti be, az or­szág legeldugottabb helységeit is. A fogyasztási adók jogának megvásár­lása a községek által. Érdekes hir szivárgott ki a pénzügyminisztérium falai közül. Nem kisebb dologról van szó, mint hogy a pénz­ügyminisztériumban tárgyalások folynak az iránt, vájjon nem lehetne-e az állami bori- laladó és husfogyasztási adó beszedési jogát a városok tulajdonába bocsátani oly módon, hogy a városok, illetve községek egy bizo­nyos fix összeget fizessenek, a mely e jog­nak örökbe átengedése alkalmával egyszer s mindenkorra akként állapíttatnék meg, hogy az a városok és községek által 30 év alatt évi egyenlő részletekben lenne törlesztendő. Szilágyi Dezső gorombasága Érdekes annak a kinevezésnek története, amit Bar- csay Domokos közvetített a nagy államfér­fimnál, mint igazságügyminiszternél. Ez mint. képviselő fölkérte ugyanis, hogy nevezze ki egy erdélyi jó ismerősét ügyésznek. — Informáltatom magamat róla — hang­zott a felelet. Pár nap múlva aztán megszólította Barcsayt a Ház folyosóján : — Nem lehet az emberedet, kineveznem, — mondá. — Miért? — Mert informáltattam magamat róla. Sokat iszik és nagyon goromba. Barcsay félig tréfásan, félig komolyan viszonzá: — Biztosítalak róla, kegyelmes uram, hogy többet nem iszik mint én, és nem go­rombább mint te. Szilágyi Dezső ránézett a képviselőre az ő szúrós, á'ható szemével: — Jól van. Kifogom nevezni! És kinevezte. A földadó módosítása. Lukács László pénzügyminiszter körrendeletét intézett a tör­vényhatóságokhoz, melynek lényege az, hogy mivel az egyenes adók módosítását tervezi s ezzel kapcsolatosan a földadó inódositását is megakarja ejteni, ennek foganatosithatása célj ából kellő tájékozást, akar szerezni azok­ról a körülményekről, melyek a jelenlegi adóziatásnál észlelhető aránytalanságokat okozták. E végből megfelelő adatok beszer- zését határozta el s az előtanulmányok si­kere érdekében közreműködését kéri a tör­vényhatóságoknak is. A miniszter egyben intézkedett, hogy közeg-i az egyes törvény­hatóságok területén tanulmányozzák a föld­adó észrevehető aránytalanságait. A budapesti m. kir. állami felső építő ipariskolában (VII. kér. Csömöri-ut 84—86. sz. a.) a rendes tanfolyamra a behatásokat szeptember hó 1-től 5-ig tartják. A rendes tanfolyamon a tanítás tartama három óv. Az intézetben nyert végbizonyítvány a) legalább három évi utólagos gyakorlat, igazolása mellett jogot ad a kőmives-, a kőfaragó, vagy az ácsmesterség önálló tízesére; b.) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad az építőmesteri képzettség megvizs­gálására szervezett bizottság előtt az építő­mesteri vizsgálatra való jelentkezésre. A ta­nulók a végbizonyítvány alapján az illeté­kes iparhatóság részéről munkakönyv kiadá­sát igényelhetik. Azok a tanulók, akik vala­mely középiskola négy alsó osztályának si keres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három évi tanfolyamot sikeresen elvég­zik, a katonai szolgálatnál az egyéves önkén­tesség kedvezményében részesülnek. Az in­tézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15 életévet betöltött, ép testi szervezetű, egészséges ifjak, a kik a polgárt iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályát elvégezték, továbbá, a kik az épitő ipari szak­iskolák két első osztályát jeles eredmóny- nyel végezték a jelentkezésnél az illetékes elsőfokú iparhatóság által hitelesített bizonyit- ványnyal kell igazolni, hogy a tanuló az épitő ipar terén már foglalkozott s legalább egy nyári szünidőnek megfelelő két hónapot az épitő ipar terén gyakorlati foglalkozásban töltött. A jelentkezésnél szükséges iratok : 1) KeresziLvél, vagy születési bizonyítvány. 2.) A tsnuló által elvégzett összes középis­kolai osztályokról szóló bizonyítványok. 3.) Az elsőfokú iparhatóság által hitelesített gyakorlati bizonyitváuy. 4.) Községi, városi, vagy megyei orvos hivatalos bizonyítványa arról, hogy a jelentkező védhimlővel másod­szor is be van oltva. A lefizetendő dijjak : felvételi vizsgálat dija 6 korona, behatási dij 4 korona, szertári biztosíték 6 korona. — A tandíj fólévenkint 20 korona. Jézus szent Szivének képei szerkesztő­ségünkben kaphatók. Igen szép kivitelűek. Az egyik keresztalaku pléhlemez, a másik vörös posztóból készült. Ajánljuk a lelkész- kedő papság és a hitoktatók figyelmébe. Az előbbinek ára 60 fillér, az utóbbié 24 fillér. Tömegesen is rendelhető. Igen alkalmas aján­déktárgynak is úgy felnőttek, mint gyerme­kek számára. Irodalom. Irodalmi esemény van készülőben. Ar­ról van ugyanis szó, hogy nem éti irodalmunk öszszeselhunyt nagyjainak munkái egyöntetű, díszes kiadásban kerüljenek a magyar nem­zet kezébe; egyöntetűen, díszesen és olcsón, 55 csinosan kötött, könnyen kezelhető kő­iéiben. Balassitól és Zrínyitől Arany Jánosig mindent magába foglal ez a kiadás, a mit költői irodalmunk maradandó becsűt fölmu­tathat. De nemcsak költőink munkait: Szé­chenyi István, Deák Ferencz, Kossuth Lajos, Kemény Zsigmond munkáinak legjavát is. A „Magyar Remekírók''' tehát nagy költőink és Íróink olyan kiadása lesz, a milyenre év­tizedek óta vár a magyar nemzet és arra való, hogy olvassák, mert elhagyja azt, a mi másod- vagy harmadrangú, avagy a mi csu­pán a tudós kutatót érdekli. A régibb irók műveit irodalmi értékeihez és irodalomtörté­neti jelentőségűkhez mért megválogatásban, az újkori irók (nevezetesen Arany, Vörös­marty, Petőfi, Tompa, Garay, Bajza, Czuczor, Vajda, Arany László, Szigligeti, Madách, Reviczky, Csiky) müveit lehetőleg teljessé­gükben, mindenesetre főműveikkel fogja fel­ölelni. A Franklin Társulat, mint e korsza­kos irodalmi vállalat kiadója, ezzel a válla­latával nagy meglepetést, szerez a nemzet­nek. Evek óta készül rá; egymás után sze­rezte meg terve kiviteléhez jeles Íróink munkáinak kiadói jogát, s most, hogy Arany János művei is tulajdonává lettek, siet an­nak megvalósításával s 55 tekintélyes szép kötetben egyesíti nemzetünk szellemi mun­kássága legjavának summáját, azzal a nagy gondossággal, melyet az ilyen tekintélyes vállalat megkövetel. Ezért az egyes irók munkáit leghivatottabbjaink rendezik sajtó alá s látják el életrajzzal. Elükön Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Kossuth Ferencz, Eötvös Károly, Rákosi Jenő, Lévay József, Vadnay Károly, Heinrich Gusztáv, Riedl Frigyes, Badics Ferencz, stb. Az eszme, mely a kiadó társulatot e nagyjelen­tőségű vállalat közrebocsátásánál vezérli, az, hogy lehetővé tegye minden családnak a ma­gyar nemzet jeles és remek Íróinak meg­szerzését, ép úgy, a hogy a müveit külföl­dön is a legszegénymbb jövedelmű család is legelső sorban a nemzeti classikusok birto­kába jut. A kiadó Franklin-Társulat e nagy- vállalat részletes programinját őszszel fogja közzétenni és ugyanakkor a kiadást megin­dítani. Kötelességének tartja azonban már most, — a közönség saját érdekében, — a figyelmet e korszakos vállalatra felhívni, hogy megtévesztések elleti megóvja. A hír­lapokban ugyanis néhány nap óta “Képes remekírók könyvtára“ czim alatt egy válla­lat hirdettetik, melynek czime félreértésekre adhat alkalmat. Ily fótreérlések vagy meg­tévesztések kikerülése végett ha igsulyozni szükséges, hojy a magyar remekírók gyűjte­ménye kizárólag és csakis a Fraukltn-Tár- sulat kiadásában jelenhetik meg, mivel ez a társu'at ez idő szerint a nagy magyar irók kiadási jogainak kizárólagos tulajdonosa. Termény árai. zatmáron Termény métermázsanként frt jkr frt kr Tiszta búza — — — 6 80 7 _ Kétszeres — — — 6 — 6 30 Rozs — — — 5 80 6 10 Árpa — — — 5 1­5 10 Zab — — — 5 80 6 — Tengeri — — — 4 180 5 — Kása — — — 8 140 8 80 Fehér paszuly — — 5 170 5 80 Tarka „ — — — 4 !80 — — Szilva — — — 18 j— 19 — „ füstölt — — — j 22 — Repcze Krumpli zsákja — — 1 160 1 70 Szalonna — — — 60 í­— —

Next

/
Oldalképek
Tartalom