Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-15 / 20. szám
3 _________ _ ___„HE ve i. Az épület faanyagának szállítását eddig is egy helybeli fakereskedőcég eszközli. Ezt az Írásbeli jelentést elnök fel is olvastatta, mielőtt a gyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette volna. A közkórházi bizottság előterjesztésére és a közigazgatási bizottság ajánlatára elhatározta a közgyűlés, hogy a helybeli közkórháznál az apáczák és ápolók által nem végezhető dolgok elvégzésére egy nőcselédet fogad fel havi 16—18 korona fizetésért. A szolgálati összeget nem a városi pénztár, hanem a közkórház pénztára fogja fedezni. Bradács Kálmánt, ki, a székesfőváros polgármesterének' átirata szerint, a honpolgári esküt előtte letette, a törvényhatóság negyven korona dij lefizetése mellett a város községi kötelékébe felvette. A városi közkórház pénztárának megvizsgálása alkalmával a bizottság mindent rendben talált. Makay Sándor rendőrtisztet az ellene megindított fegyelmi vizsgálat alapján a polgármester dorgálásra Ítélte. Ezen Ítéletet a közgyűlés tudomásul vette. Az 1887—1890 évi közpénztári számadások mellékleteit — mert azokat a szabályzat értelmében csak tiz évig kell megőrizni, — megsemmisiteni rendelte a közgyűlés. Az erdei termékek termelésének befejezéséről és számbavételéről beterjesztett előterjesztéshez a közgyűlés hozzájárult. A házi pénztár és függelékét képező alapok 1900-ik évi számadásait, valamint az árvapénztár 1900. évi számadásait és mérlegét Novák főszámvevő referálása után elfogadták s a felmentvényt megadták. A közkórház 1901. évi számadására és az 1902. évi költségvetésére vonatkozó tanácsi javaslatok elfogadtattak azzal, hogy az ápolási nap költsége 1 kor. 40 fillérben lesz megállapítva. Hatvani Péter és neje az iránt keresték meg a közgyűlést, hogy a városi ovoda-egye- sület által a város kezelésére bízott 4000 k. nyugdíj alapot, melynek kamatait ők élvezik s élvezni fogják nyugdíjaztatásuk után is, köl- csönképpen adja ki nekik a város, oly feltétellel, hogy azt 800 koronás évi részletekben fogják visszafizetni. Tisztifőügyész javasolja az alapítvány kikölcsönzését, mert annak fedezését biztosítva látja a kérelmezők vagyonában, mely becslés szerint 12182 koronát ér meg. Cholnoki bizottsági tag kérdi: közvagyont képez-e az alapítvány vagy nem? Ha közvagyon, akkor annak kikölcsönzésébe csak a törvényes, háromszori fedezet mellett egyezik bele. Szavazás alá kerülvén a dolog, 28 igennel 27 nem ellenében megadták a kórt összeg kiadását. Wallon Ede hegyközségi elnök által beterjesztett 1900. évi számadás elfogadtatott. A hegyközségi rendtartásba uj, módosító szakaszok vétettek fel. így a 11. szakasz oly kóppen módosittatik, hogy a választmányba 20 tagot választanak be 40 helyett. Azon választmányi tag, ki három ülésen meg nem jelent, elveszti tagsági jogát. A szőlőbetegsógek elleni védekezésre a hernyóirtásokra a hegyközség választmánya ügyel fel. A ki a védekezést elhanyagolja annak terhére a hegybíró fogja a védekezés j munkálatokat végrehajtatni. A hegybíró fizetését évről-óvre a választmány állapítja meg, mely azonban 600 írtnál magasabb nem leht. Hat havi felmondás mellett a hegybíró elbocsátható. A hegyőrök a választmány által fogadtatnak s osztatnak be az egyes területekre. A hegyen a kutyák Dónáth naptól kötve TI SZEMLE“ (20-ik szám.) tartandók. A módositásökhoz a közgyűlés hozzájárult. Ezek után bejelentette elnöklő főjegyző a közgyűlésnek, hogy az árvaszóki ügykezelésre vonatkozó módosítások folyamatban vannak s azok legközelebb a közgyűlés elé kerülnek. Ezt azért tartja szükséges bejelenteni, mert a közgyűlés korábban úgy határozott, hogy e módosításokról a májusi közgyűlésen tegyen a tanács javaslatot. A városi szálloda építésére kijelölt alapból más czélra lett felhasználva 86 ezer korona, miért is a közgyűlés különböző alapokat jelölt ki, melyből az elköltött összeg kölcsönvehető. A Deák-téri piacz rendezésére vonatkozólag a gazd. szakbizottság s a tanács javasolja, hogy a piaczot régi helyén továbbra is hagyja meg a törvényhatóság, azon módosítással, hogy azon árucikkek elhelyezésére, melyek a Deák-téren el nem férnek, a Széchenyi-utcza két oldalát jelölje ki ; de ide csak csak azon árukat lehet elhelyezni, melyek nagyobb helyet nem foglalnak el és fuvarozással nem járnak. A búza, fenyődézsa, nyirágseprü, fakanál, kasza és kapanyól árulása az Arpád- utczára, a káposztaárulás, ócska tárgyak eladása a Batlhyány-utczára helyeztessék át. A Deák-tér és a piaczul kijelölt helyek téglatörmelékkel töltessék fel. Kovács Leo bizottsági tagnak a Deák-tér parkírozása iránt beadott indítványát pedig, mivel az a piacz rendezéssel összefüggésben van, mellőzze és térjen fölötte napirendre. A javaslathoz, meg az indítványhoz, többen szóllottak hozzá. Itt szélesedett ki a vita, mely IV2 óráig tartotta izgatottságban a kedélyeket. A németi részi bizottsági tagok a mellett érveltek, hogy németinek is juttassanak valamit, mely nem édes testvére, de mostoha gyermeke a szatmári résznek. Kelemen a piacz középső részének parkírozását nem ellenzi, de a költséges parkírozáshoz, mivel a Kossuth-kert parkírozása 160000 koronát emésztett fel, hozzá nem járul, mert ehhez a városnak nincs meg az anyagi ereje. A parkírozást, a csatornázástól eltekintve, a jövő század regényének tartja. Cholnoki szerint a parkírozás válságos helyzetbe sodorná a várost. Losonczy luxusnak tartja s a napirendről való levételt ajánlja. Uray Gr. és Páskuj Imre szerint az ipar és kereskedelem szenvedne a parkírozás által, márpedig a város rohamos fejlődését az ipar és kereskedelem mozdította elő. Páskuj azt javasolja, hogy Németi is ki legyen elégítve, engedjük meg, hogy a régi szombati kis vásár ott tartassák meg. Szavazzunk, szavazzunk ! — hangzott minden oldalon. A nagy zajba élesen vegyült az elnöki csengő hangja. Mikor az elnök felteszi a kérdést, a mi fölött a szavazás lesz, a képviselők nagy része nem volt tisztában a feltett kérdéssel. — Ezalatt Kovács Leo visszavonja indítványát s 36 igennel 16 ellenében a tanács javaslatát elfogadták. A szatmári határrósz tagositási érdekeltségnek 10000 korona előleget utaltak ki a felmerülő költségek fedezésére. A cs. és kir. 15. huszárezred elhelyezésére szükséges laktanya és mellékhelyiségek általános és részletes terveinek elkészítéséért Dittler Ferencz építésznek 1000 kor. tiszteletdijat szavaztak meg. A tüzér ütegosztály részére szükséges területeket, a nyitott lovaglótért és jártató iskolát a város megszerzi s azt holdankint 100, illetve 50 korona évi haszonbér mellett átengedi. Erről a kassai 6. sz. hadtestparancsnokságot értesítik. A városi mérnöki hivatalhoz Vargha János oki. kőmivest aug. 1-ig havi 170 kor. fizetés mellett felfogadták, hogy a mérnöki hivatal a nagyszabású építkezéseknél a szükséges felügyeletet gyakorolhassa. Jakab Antal hivatalszolgát 272 korona nyugdíjjal máj. 1 tői nyugdíjazta a törvényhatóság. Oláh András kórházi gondnokot pedig, — mivel a kezelő személyzethez tartozik, a tiszti nyugdíjintézetbe felvette. Pinczés István fizetéses tűzoltót, ki a tűzoltói teendők végzésére kora és nagyfokú elhízása miatt képtelenné vált, szolgai állásra alkalmazzák. Pécs város átiratát az 1899. VI. t. c. bizonytalan időre való érvényben tartása iránt pártolólag tudomásul vették. Pozsony sz. kir. város átiratát az összefórhetlenségi törvény revíziója iránt mellőzik, mert, a felirat küldésének nem látja szükségét a törvényhatóság, mivel az országgyűlés most foglalkozik a revízióval. Hármán Mihály polgármesternek 6 heti, Jókey Károlynak 6 heti, Horváth Ágostonnak 1 havi, Fürszt Viktornak egy havi szabadságot engedélyezett a közgyűlés. Vármegyei közgyűlés. A f. hó 14 én tartott rendes tavaszi közgyűlés a bizottsági tagok szokatlan nagy számát vonzotta a vármegye székhelyére, Nagy- Károlyba. Adó, utadóemelésről volt szó, s a magyar ember adót pláne nem szívesen fizet. — Körülbelül 300 ra tehető az összegyűlt bizottsági tagok száma. A vármegye szine-javát láttuk képviselve. — Dél felé járt már az idő, midőn az elnöklő főispán megnyitotta a közgyűlést s örömét fejezte ki a bizottsági tagok nagy érdeklődése felett. Kezdődött a tárgysorozat. Egy kis eszmecserére adott okot, midőn Luby Géza meginterpellálta az alispánt, van-e tudomása róla, hogy a csenged főszolgabíró Budapesten, a miniszternél járt, s Mező-Csenger részére járás- bíróságot, dohánybeváltó hivatalt és csendőrséget kérelmező küldöttségnek költségei czimén községenkint 60 koronát rótt ki. Szokatlannak találja, hogy épen a választások előtt kérelmeznek csendőrséget. Egyben felemlíti, hogy midőn a küldöttség Budapesten járt, a kerület országgyűlési képviselője sehol nem volt található. — Az alispán szokott szónoki ügyességével válaszolt; a főszolgabíró eljárását túlbuzgóságnak minősítve. Melyet az interpellált tudomásul vett, miután szerinte az alispán válasza a főszolgabíró eljárását helytelenítette. — Majd Domahidy képviselő személyes kérdésben emelt szót. Ezután ismét Luby Géza közig, bizotts. tag megteszi indítványát Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök arczképének megfestetése tárgyában. Hosszabb beszédben méltatja Batthyány nagyságát. A magyar szabadságharcz és megújulás 4 nagy alakját említi Széchenyit, Kossuthot, Batthyányi és Deákot, mint akik iránt a nemzet — a függetlenségi eszmék híveit kivéve — nem viseltetnek elég hálával. A vármegye székházának nagy terme csak Batthyány képét nélkülözi s épen azért kéri a közgyűlést, fogadja el az indítványt. — Az alispán néhány helyreigazító szava után — mintha csak a függetlenségi párt méltányolná a nemzet nemzeti nagyjait, a közgyűlés nagy lelkesedéssel magáévá teszi az indítványt, melyet a főispán, mint elnök, határozatiig kimond. Következett a közgyűlés legfontosabb tárgya, az 1901. és 1902. évi közúti költségelőirányzat és ezzel kapcsolatosan közlekedési czélokra 3% pótadó kivetése. Sokat köszönhet az alispánnak már eddig is a vármegye, de ha ezen nagy lélekzetü tervét tényleg megvalósítja, úgy nagy alkotásával valóban hálára kötelezi le a vármegyét. Nem kövesebbről van ugyanis szó, minthogy a vármegye legszükségesehb törvényhatósági utjai egy csapásra kiépülnének. Igaz, hogy a költségek az 50 évre lekötött 13% útadó folytán körülbelül 2 millió koronára rúgnának, de erre okvetetlenül szükség van, ha ut miseriáinkon
