Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-11 / 15. szám

4 ” (15-ik J4 hívásra az szolgáltatott, hogy Szálkái a me­gyei függetlenségi párt gyűlésén gúnyos megjegyzést tett, hogy Barthos, dnczára ta­valyi bukásának, most is ragaszkodik a má­tészalkai kerülethez. Az első összecsapás után Barthos a fején könnyebb vágást ka­pott, mire a párbaj véget ért. A felek ki­békültek. á postahivatal, tekintettel a nemzeti ün­nepre, ma délután zárva lesz. Húsvéti vásár. Mégis skandalózus dolog az, ama a kereszténység ilyen nagy ünne­pein mint a husvét -is, elkövetnek büntet­lenül a zsidó vásárbérlők. Nincs az ilyenhez szava sem az alispánnak, sem a főszolgabí­rónak, sem a községi képviseletnek. Arról van szó, hogy Szinér-Varalján az országos vásári husvét másodnapján csinálták meg. Tisztelet az olyan közigazgatási hatóságnak, mely az ilyen arczátlanságokkal szemben tehetetlenül áll. Ha egy nagyvásár valahol zsidó ünnepre esik, az feltétlenül áthelyezést nyer. Nincs szavunk ellene. Tegyék. De kö­veteljük, hogy a kereszténység ünnepeit is részesítsék a megillető tiszteletben. Miért van az alispán ur oda állítva a vármegye élére, ha az ilyen botrányokhoz semmi szava sincsen. Tüzérség városunkban. Jeleztük már ré­gebben, hogy a hadtestparancsnokságnak szándéka van egy üteg tüzérségei elhelyezni városunkban, ha a város a szükséges terű letet (104 hold) hajlandó átengedni és lak­tanyát épít. A parancsnokság megkeresése folytán a gazdasági szakbizottság a napok­ban foglalkozott, ez ügygyei és a polgár- mester előterjesztésére abban állapodott meg, hogy a tüzérség a városra nézve előnyös leend és amenyiben a város megterheltetó- sóvel nem fog járni, hajlandó a kérést telje­síteni. Ha a megállapodás létrejön és a mi­nisztérium helyben hagyja, jövő év tavaszán az építkezést mar meg lehet kezdeni. Djabb választási hírek. Arról értesülünk, hogy a fehérgyarmati kerüleiben a mostani függetlenségi képviselő, Luby Géza megvá lasztása bizonyos. A kormánypárt ott jelöl­tet sem mer állítani, mert a kerület erősen függetlenségi érzelmű. Téves egyes fővárosi lapokban azon híresztelés, hogy Isaák Dezső fellépne Lubyval szemben. Az erdődi kerü­letben a múlt hót óla változott a helyzet, akkor Böszörményi Sándor jelöltsége volt szó­ban kormánypárti programmal, most azonban már bizonyos, hogy a jelenlegi képviselő, Szuhányi Ferencz isméi fellép, így a kormány­párt más jelöltet nem állít. A Magyarország­ban Szatmár városára vonatkozólag azt ol­vassuk, hogy miután 200 iparos lett felvéve a névjegyzékbe, kik a függetlenségiek tábo­rát szaporiiouák, egy neves ellenzéki képvi­selő a siker teljes reményében veheti fel a választási harczot. Ne ámítsuk magunkat minden igaz ok nélkül. Tessék jól megnézni azt a választási lisztát, meggyőződhetik a Magyarország tudósitója, hogy abban 300 uj zsidó választó polgár is szerepel. Ezek le fogják nyomni a mérleget. Talán épen azért akarják némelyek Mezei Ernőt felléptetni, mert azt gondolják, hogyha már egy alka lommal lehetett Szatmárnak zsidó képvise­lője, mért ne lehetne most ismét egy másik. Némelyek azt rebesgetik, hogy Chorin Ferencz dr. nem kiván Szatmáron mondátumot vál­lalni. Nem csudálkoznánk rajta, megelégel­hette a múltkori választással, mikor fenékig be kellett nyúlni a zsebbe. Most is el lehet reá készülve, hogy meg fogják fejni keményen. Műkedvelő előadás lesz e hó 13 án a színházban a ref- felsőbbleányiskola javára. Gabi villa czimü vigjáiék fog színre kerülni. A szereplők: Maróthi Mariska, Hermán Mar­git, Lengei Angela, Domokos Mariska kis­asszonyok és Mihálovics Miklósné úrnő. Glück Ferencz, Kürthy József, Godán András, Karap Géza, Teresztónyi Jenő és Beke Béla. Kezdete V2 8 órakor. Előadás után tánc.- mulalság lesz a polgári társaskörben. Helyreigazítás Mező Petribe óvónőnek nem Zelema Mária, hanem Kelemen Mária neveztetett ki. Csaknem hihetetlen. Mi sem hinnők, ha nem volna oly közvetlen a forrás, melyből merítettük. Arról értesítenek, hogy a mára- marosszigeti lyeeum igazgatója kicsapás terhe a!a;t megállotta az ifjaknak, hogy a kereszt védőit üdvözöljék. Ugyan mit érdemel ez a direktor ? . . Köszöneinyüvánitás. Mindazon jó bará­tainknak, kedves ismerőseinknek, és a részt­vevőknek, a kik feledhetetlen férjem, illetve atyám temetésén megjelenni, s fájdalmunkat őszinte szivvol enyhíteni szívesek voltak, hálás köszönetünket ez utón is.nyilvánitjuk. Ozv. Papp Lászlóné és fia. Tisztújító gyűlés. A pinczóregyesület a napokban tartott tisztújító gyűlésén elnö­kének Kalocsai Zsigmondot, alelnökónek Pong- rácz Lajo-t, pénztárosnak Szatmári Györgyöt, titkárnak Márkus Jenőt választotta. A szociáldemokraták gyűlése. Mónus Jó­zsef, foglalkozásra nézve suszter mester, az itteni szociáldemokraták bőbeszédű elnöke, husvét. vasárnap délutánjára az Isiván-térre pártgyülósre hivta össze elvtársait. Az elv- társak kisded számmal, a kiváncsiak azon ban jó-ko a tömegben gyűltek össze a szabad téren, hogy meghallgassák az elmondandó beszédeket. Az elsővel az elnök, Mónus ruk­kolt ki. Azt fejtegette, hogy minő magatar­tást tanúsítsanak a jövendő képviselőválasz­tás alkalmával. Majd a titkos szavazás be­hozatala mellett emelte fel szavát. Max Már­ton egy költeménynyel kedveskedett, mely­nek ez volt a cime: Mi vagyunk mi ! Beszél­tek még Sándor Endre és Nyisztor György, hangoztatván szükségét a titkos szavazatijog behozatalának. Mónus záró szavai után az elvtársak csendben oszlottak szét. Haladás kezd mutatkozni Tisza Újlakon is egyben-másban. így behozatott az éjjeli lámpavilágitás az utczákon. Eddig sürjen dalolták estenkint a legények : „Este van nem latok" stb. — Mostantól más nólát kell kifundálniok. — Két év óta vajúdik mar az uj városház helyiségének megállapítása is. Ez is dűlőre jut f. hó 18-áu. A városi főbírónak a főutczán fekvő háza van kiszemelve e czólra. Vannak ugyan egyesek, kik sokalják érte a 12 ezer forintot. De hát a többség megunta már a huzavonát. A régi városház óvodának van szánva. Csanáloson nagypénteken este ValO-kor eddig még ki nem derített okból egy csűr gyuladt ki és mert a lakosok jó része aludt, más része a templomban az Ur koporsójá­nál imádkozott, széltől táplálva hirtelen lán­got kapott még két szomszédos csűr is. Az oltás óriási erővel folyt —ennek köszönhető, hogy az egész u cza végig nem égett. Azon­ban szerencsétlenség is történt. Két férfi ol­tás közben megsebesült ; egy fiatal gazdá­nak pedig gerenda hullott fejére, koponya csontja megrepedt, eszméletlen állapotban vitték a szomszédos épületbe. A megrémült apa lólekszakadva rohant Károlyba orvosért, hatnál zörgetett, és csak a hatodik volt haj­landó kijönni. A nép nagy megbotránkozás­sal hallgatta a szegény apa ezen panaszát. Legjobban felháborodott Dr. Gzukor járásor­vos ellen, ki hidegleléssel mentette magát, holott úgy előző nap, mint másnap a legjobb egészségnek örvendett és mint járásorvosnak ily esetben egészségének koczkáztatásával is kötelessége lett volna megjelenni. Jézus szent Szivének képei szerkesztősé­günkben kaphatók. Igen szép kivitelűek. Az egyik keresztalaku pléhlemez, a másik vö­rös posztóból készült. Ajánljuk a lelkészkedő papság és a hitoktatók figyelmébe. Az előbbi­nek ára 60 fillér, az utóbbié 24 fillér. Tö­megesen is rendelhető. Igen alkalmas aján­dék tárgy is úgy felnőttek, mint gyermekek számára. Jótékony adományok. A tisza-ujlaki róm. kath. egyház szükségleteire újabban a kö­vetkező jótékony adakozások történtek : 1.) Devics István, m. kir. sóhivatali tárnok egy aranyozott oltárkehelyre 20 frtot, — viasz gyertyákra 5 frtot.. 2.) Tímár Zsigmond, m. E T 1 S Z E M L kir. sóhivatali ellenőr öröklámpába olajra egész övre és viaszgyergyákra 20 frtot. — 3.) Walkovics János, takarékpénztári elnök egy aranyozott, szép templom csillárt. 4.) Ozv. Roth Ignáczné, szül. Yankay Mária úrnő temető-kápolna kijavítására 32 frtot s templomi gyertyákra 30 db. művirágot. — 5.) Pál János, nyugd. m. kir. honvéd száza­dos, városi pénztáros egy templomi alamizs- nagyüjtő, ékes perselyt. — 6.) N. N. . egy feszületet. — A hivek nevében is hálás kö­szönetét fejezi ki a nagylelkű adakozóknak Búza Sándor plébános. Buthén munkások az álföldön. Egén Ede kormánybiztos most a jobb idők beálltával megkezdi a mezei munkások szállítását az Alföld és a Dunámul ama részeibe, a hol munkáshiány észlelhető. A ruthén munkások ugyanis az elmúlt esztendő aratásánál is olyan használhatóknak bizonyultak, hogy a gazdák maguk kérik fel minden oldalról Egánt, hogy küldjön embereket részükre. Az ara­tásra pedig már most számos előjegyzést tettek a birtokosok. Figyelmeztetjük ezennel t. olvasóinkat a lapunk mai számában megjelent Bihari Ede tele osziálysorsjáiék hirdetésére. Photoplasztikon. A párisi kiállítás még csak péntekig, azaz április 12-ikig lesz lát­ható, ezután lesznek minden nap más mu­tatványok, melyek a t„ közönségnek újabb és újabb élvezetes szórakozást nyújtanak. Bemutatásra kerül pénteken, április 12-én Fraucziaország. Részletek a német franczia háborúból és Spanyolország. Szombaton, áp­rilis 13 án, Bajorország : Lajos bajor király diszkastélyai, Linderhof, Berg és Neuserans- tein. Vasárnap, április 14-én és hétfőn, áp­rilis 15 én a chcágói világkiállítás 1893-ban, a melynek látványossága minden művésze­tet felülmúl. Különös kedvezmény az, melyet a hir­detési rovatban foglalt könyvhirde;óseink- ben tisztelt olvasóinknak nyújtunk. A leg­értékesebb és igazán becses tartalmú művek oly mélyen leszállított áron kaphatók kiadó- hivatalunkban, hogy módjában van szegény­nek gazdagnak egyaránt, alig számbavehető összegért, pompás értékes könyvek, sőt egész könyvtár birtokába jutni. Minden hirdetett mű uj és felvágatlan állapotban van. Komoly irány, könnyed szellem, hatá­rozott. nemzeti törekvés jellemzi a „Magyar- ország“ politikai napilapot. Nem hajlong ide- oda, nem üzérkedik politikai meggyőződéssel egyenesen és nyiltan, mint a magyar ember lelke, azért fórt annyira közel a magyar nemzet szivéhez. A „Magyarország“ a ma­gyar hírlapirodalomban paratlan előhaladást tett. A müveit magyar társadalom befogadta, megkedvelte és nagyra nevelte, úgy hogy ma már a „Magyarország“ a legelterjedtebb és legolvasottabb lapja a magyar közönség­nek. A „Magyarország“ valósággal irányt szab és egyesíti maga köré a müveit magyar társadalmat. Bartha Miklós az ő páratlanul ragyogó tollával megragadta az elméket, úgy hogy politikai és társadalmi különbség nél­kül mindenki meghajlik az ő tollának szép­sége és varázsereje előtt. A „Magyarország“ minden sorában komoly és emelkedett, nem hódol a modern léhaságoknak, de eleven, gyors és szórakoztató. Azért kedvelt lapja a magyar családoknak. A „Magyarország“ fő- szerkesztője Holló Lajos országgy. képviselő, felelős szerkesztője Lovászy Márton, a köz- gazdasági rész szerkesztője Lázár Pál mű­egyetemi tanár, kivülők közéletünk is Íróink kitűnőségeinek egész sorozata tartozik a „Magyarország“ kötelékéhez. így Dr. Baross János, Móra István, ifj. Lónyay Sándorné, Oöm- bösné Galamb Margit, Vértessy Arnold és a régi és uj irói nemzedék sok más jeles tagja. A „Magyarország“ előállítási módra a modern technikai haladásnak igazi példaképe. Bécs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom