Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-14 / 11. szám
3 don erősségére nézve ez egyáltalán nem gyakorolhatna gyengítő visszahatást. Vissza fogok még térni a nemzeti közvagyonból történt adományozás elméletére, mert ez az elmélet a mi egész jogfejlődésünkkel ellentétben áll. Most csak annak egyszerű konstatálására szorítkozom, hogy az egyházalapitások java része az első királyok alatt annak az óriási, bár a művelés eszközeinek hiánya folytán akkor szinte értéktelen földterületnek adományozása utján történt, mely az első foglaláskor eszközölt felosztás jogc imén magántulajdonul a vezérek, királyok és ősnemesekre, valamint ezek utódaira jutott. Ugyanaz ment tehát végbe nálunk is, a mit Angliában a katholikus egyház megalapításáról és javakkal ellátása módjáról az angol Írók megállapítanak. „A mi pedig azt az ellátást illeti, mondja John H. Blunt, mely által az egyh z papsága fentartatott és isteni szolgálatokról gondoskodás történt, ez az ellátás nem az állam által a közkincstárból történt, hanem legnagyobb részben az e czólra uralkodók, nemesek és más egyének által magánminőségben és magánvagyonokból felajánlott pénz és föld képezte annak alapját.“ Lesz különben alkalmam kifejteni azt a frappáns hasonlóságot, mely az angol és a magyar vagyonjogi rendszer között az egyház vagyonát illetőleg az uralkodó successori jogczimének jelentőségére nézve is létezik. Ennek a jogczimnek meg nem értéséből született meg az az egész érvelési rendszer, mely nálunk a katholikus egyházi vagyon tulajdoni erőssége ellen régóta szervezte és folyton folytatja a támadó háborút. Egyelőre csak azt akartam bebizonyítani, hogy a katholikus egyház vagyona Magyarországon ép oly tulajdonul adatott és ép oly tulajdont képez ma is, mint a minő volt kezdetben az „ősi, igazi és első nemesek“, később valamennyi világi nemes tulajdona. Bármelyiket vonják ezek közül kétségbe, ezzel az egész magyar vagyoni jogrendszer tulajdoni erősségét támadják meg. Günther Antal fővárosi ügyvéd„H VárOSi közgyűlés. 1900. márcz. 12. Városunk törvényhatósága hétfő délután a szokásos időben tartotta meg márczius havi rendes közgyűlését gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A gyűlésen a képviselők csaknem teljes számban jelentek meg, a mi máskor csak akkor szokott előfordulni, ha valami választás van napirendre tűzve. A gyűlést a polgármesteri havi jelentés felolvasása vezette be. A jelentés szerint az elmúlt hónapban semmi olyan dolog nem fordult elő a törvényhatóságnál, a mi az ügyek kezelését megnehezítette vagy megakadályozta volna. A fogyasztási adók kárpótlása fejében a pénzügyminiszter a múlt és folyó évre 40000 koronát utalványozott ki a városnak. A Kossuth-kertben tervezett gőzfürdő építésére az árlejtés kihirdettetek s már eddig is több vállalkozó adta be ajánlatát. A közvágóhidi hütő berendezések végleges elkészítése folyamatban van s remélhető, hogy rövid idő alatt átfog adatni rendeltetésének. Majd Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternek városunkba érkezését tudatta a jelentés a közgyűléssel. Hegedűs miniszter az ev. ref. főgymnásium ÉTI SZEMLE“ (Il ik szám.) fentartó testületének folyó hó 16 an tariandó közgyűlésén fog elnökölni. Ugyanaz nap délelőtt 9—10 óra között fogadja a jelentkező küldöttségeket. Gyűlés man a varos nevezetesebb ipartelepeit tekinti meg s este a rendes személyvonattal visszauiazik Budapestre. A városi hatóság intézkedett, hogy itt tartózkodása minél kellemesebb legyen a miniszternek. Csomag Imre képviselőnek a polgármesteri jelentésre megjegyzése volt, még pedig az, hogy a tervezett Vigadó bérlőjének, Markus Mártonnak, a bérlettől való visszalépése nincs benne a jelentésben. O e tárgyban indítványt is nyújtott be, de az meg nincs fölvéve a tárgysorozatba.'Indítványozza azért, határozza el a közgyűlés, hogy e fontos körülményt egy felterjesztésben hozza a mi niszter tudomására s kérje fel, hogy a nála levő s a Vigadó épitéséte vonatkozó aktákat érdemleges elintézés nélkül küldje vissza a városnak. Ezen indítványt azonban a főispán nem bocsátotta tárgyalás alá azért, mert nincs a tárgysorozatba felvéve. Hozzászólt a dologhoz Papp Oéza főjegyző is. Az indítvány fölött való disputát nem tartja helyén valónak. Nem azért, mert egy elintézés alatt álló ügyben a törvényhatóság nem intézkedhetik. Várjuk be — úgymond — a döntést s akkor módjában lesz a közgyűlésnek Márkus bérlőt az elfogadott kötelezettségek alól föl, vagy föl nem menteni. Hogy az indítvány nincs benne a tárgy- sorozatban, arra az a megjegyzése, hogy nincs azért fölvéve, mert későn nyujtatott be s a tanács tárgyalás alá sem vehette. Már pedig a közgyűlési tárgyaknak előbb tanácsi tárgyaláson kell keresztül menniök. Ezek után az elhangzott polgármesteri jelentést tudomásul vették. A Lövelde és Papp János-fóle telek végében levő ingatlanok kisajátítására vonatkozó közgyűlési határozatot a miniszter jóváhagyta. A közgyűlés megbízza a tiszti főügyészt,hogy az érdekeltekkel a tárgyalásokat újból vegye fel. Ha egyezség ismételten sem jönne létre, a kártalanítási eljárást az említett ingatlanokra az ide vonatkozó törvények értelmében megindittatja. A róm. kath. lelkószi állás ügyében leérkezett a vallásügyi miniszter döntése. Az ismeretes ügyben a miniszter a város álláspontjára helyezkedett s a városnak, mint kegyurnak, továbbra is meghagyta plébános választási jogát. A tanács átiratban fogja kérni ő méltóságát, hogy a plébániai java dalomra a pályázatot kihirdetni s a beérkezett kérvényeket a választás megejtóse czól- jából a városhoz áttenni szíveskedjék. Melles Emil gör. kath. főesperes az iránt, kereste meg a közgyűlést, hogy a haszonélvezetében levő földbirtokból eladott részlet után a város kezelése alatt levő 663 korona kisajátítási tőke neki építkezési czélokra adassák ki. Közgyűlés a kérelemnek helyt adott s a kisajátítási tőkét az egyházi főhatóság engedélyének felmutatása után, rendelkezésére bocsátja. Faricas Béla volt villamvilágitási igazgatónak — ki felmondása után egy évi fizetését kérte végkielégítésül — de a mit a város megtagadott — a közigazgatási bíróság 3000 koronát Ítélt meg kárpótlásul. A deczember havi adó elő és leírások, valamint az építkezési szabályrendelet megállapítására vonatkozó tanácsi határozatok tudomásul vétettek. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvosnak fizetés felemelési kérvényét vették most tárgyalás ala. A fizetésemelést a beterjesztett indokoknál fogva, megadta a közgyűlés s a tiszti főorvosi fizetést 1600 koronáról 2600 korona törzsfizetésre s 400 korona lakpénzre emelie fel. A határozatot jóváhagyás végett felküldik a belügyminiszterhez. A gazdasági tanácsos mellé az ügyforgalom felszaporodása miatt egy állandó kisegítő dijnokot adott a közgyűlés, hogy igv a gazd. tanácsos a város fontosabb vagyoni ügyeinek gondozására annál nagyobb gondot fordíthasson. 1898. évben a közgyűlés egy bizottságot küldött ki annak megállapítására, hogy mi módon lehetne a város nagyobb forgalmú u'czáit alkalmas kőburkolattal ellátni. A bizottság akcziójának meg lett az eredménye, mert eddig a városhoz két mű-kő (keramit) gyár adta be ajánlatát. Ez a két gyár : A Magyar Kerámiái Gyár Részvénytársaság, s a Kőszénbanya Részvénytársaság. Az első a keramit burkolatnak négyzet méterét 7 frt 50 krért, az utóbbi 13 kor. 40 fillérért hajlandó volna elvállalni. Az ajánlatoknak felolvasása után a közgyűlés elvben kimondotta, hogy szakit a régi kövezési rendszerrel s a város főbb utczáit keramittal fogja burkoltatni, mely burkolat — a mérnöki vélemény szerint — a gránittal versenyez s annál 20%-al olcsóbb. Keramit, burkolattal látnák el Rá- kóczy-, Attila-, Széchenyi-, Hám János-ut- czákat ; továbbá a városháza előtti területet és a Deák-tért. A két gyár között mielőbb versenytárgyalást tartatnak s a végleges szerződést csak uzután fogja megkötni a város, úgy azonban, hogy a burkolási munkálatok a város megterheltetóse nélkül, a vámjövedelem keretében lennének évről-évre végrehajtandók. A felszedettköveket a kisebb utczák kikövezósóre használják majd fel. Hatósági átiratok : Heves vármegye közönségének átiratát a boritaladó leszállítása s az olasz borvám felemelése tárgyában tudomásul vették. — Ugyancsak tudomásul vették Szatmár vármegyének azon átiratát, melyben egy kultúrmérnöki hivatalnak városunkban való felállítását kéri a minisztertől. Irodalmi gyűlés. A Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör a múlt vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, melyen dr. Steinberger Ferencz nagyváradi kanonokot, a kör volt alelnökét nagy lelkesedéssel diszelnökének választotta meg. A jegyzőkönyvnek erre vonatkozó kivonatát Perényi János alelnök szép beszédével együtt, mely- lyel az indítványt megtette, egy küldöttség fogja átadni a diszelnök urnák. Ezután dr. Lengyel Géza világi alelnök üdvözölte az uj egyházi elnököt Perényi Jánost egy gyönyörű beszéddel, melyet szépségeiért egész terjedelmében közlünk : Fötisztelendö Alelnök ur! Mélyen tisztelt Uraim! A történelem igazolja, hogy a franczia királyok alig hunyták le szemeiket az örök álomra, már is harsogó tárogató és kürt-jelek tudatták Párizs — e nagy világvárosnak — utczáin a hirt, hogy: le roi est mórt, vive le roi! Ezt a jelszót — a hirdetésnek ezt a módozatát a szokás sanctionálta azóta a mindennapi életnek egyes idevágó mozzanataiban; maga a jelszó pedig szállóigévé vált. Ezzel üdvözlöm ón is most Főtisztelendősó- gedet, hirdetvén, hogy: a Szatmár-egyház-
