Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-21 / 8. szám
,.J 1 K T I SZEMLE“ (8-ik szám) 5 gyeltnezni is tud, minden árnyalatában hű kifejezője volt azon érzelmeknek, melyeket a zeneszerzők a dallamokban kifejezésre juttatni kívántak. Meghatottságszerü áhitat szállta meg a közönséget az ének alatt, hogy annál nagyobb erővel törjön ki a tetszés zaja az ének elhangzása után. A lelkes tapsokból méltó rész jutott R. Nagy Ilonka kisasszonynak is, ki az énekszámokat zongorán kisirte biztos tudással. Ezután Vida Sándor dr. ült a felolvasó asztalhoz, hogy szellemes s „Párisi apróságok“ czimü felolvasásával a hallgatóságot gyönyörködtesse. A vonzó irály, melylyel párisi élményeit előadta, oly hűen tükrözte vissza a világváros társadalmi életét, hogy kevés phantásia kellett hozzá, hogy mi is ott képzeljük magunkat abban a nyüzsgő emberáradatban. A fiatal tanárt, ki először jelent meg felolvasásával városunk közönsége előtt, lelkes tapsokkal és óljenekkel jutalmazta meg a közönség. Most ismét egy ének következett, a Harasztkó Ilona úrnőé, ki Ékkel Lajos zon- gorakisérete mellett a „Porticii néma“ ez. dalműből énekelt egy részletet üde, csengő hangon, melyre orkanszerü tapsvihar zúgott fel, mely csak akkor ért véget, mikor énekszámát még egy magyar dal eléneklésével megtoldotta. A hatás most is olyan volt mint előbb s gyönyörű énekét a közönség lelkesen tapsolta. Az utolsó szám az Ékkel Lajosé volt, a ki oly sokfóleképen tudja ma gat érvényesíteni. Ha kell: tűzzel, lelkesülten énekel ;ha kell: zongorán játszik ; majd felolvas „Kaján és Fürge“ eztmű kedves, egészséges humorra] fűszerezett felolvasása mindvégig derültségben tartotta a közönséget, mely nem volt fukar a felolvasót a rokonszenv külső jeleivel : a tapsokkal és éljenekkel megjutalmazni. A felolvasó estély után a kaszinó helyiségeiben társas szórakozásra gyűlt össze a közönség. A vidámság, a jókedv a késő éjjeli órákig együtt tartotta a vendégeket. Míg az öregek a fehér asztal mellett szórakoztak, addig a fiatalság táuczra perdült s jó későre járt az idő, mikor Oláh Feri el- hallgatlatta hegedűjét. Az estély jövedelme 125 korona s 20 fillért tesz ki. A belépő jegyes felolvasó estélyek után eddig 223 k. 70 fillér vagyona van a kaszinó üvegterem- alapjának. A munkácsi ruthéngyülés nagy érdeklődés közt folyt le Ftrczák Gyula püspök elnöklete alatt. Jelen voltak gróf Török és Hagara főispánok, Bereg és Ugocsamegyák szine- java. Egán Ede miniszteri biztos, ki pár éve tanulmányozza már a ruthón ügyet, terjedelmes és kimerítő jelentést tett a nép nyomorának okairól, s fejtegette azon módozatokat, melyek által a bajon segíteni lehetne. Olcsó földbérlethez kell a népet juttatni, fejleszteni az állattenyésztést, hitel és fogyasztási szövetkezeteket állítani. Beszólt a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a törvények rosszaságáról, melyek sok tekintetben revízióra szorulnak, s a nyomor főokául a bevándor- lott zsidóságot tüntette fel, kik rettentő uzsorával a népet kiszipolyozták, s követelte a bevándorlóit uzsorások kiutasítását. Sokan antisemita törekvéseket láttak Egan beszédében — természetesen a zsidók — mások ujjongva fogadták bátor és férfias fellépéséért. Eskütétel. Szalag Sándor beregszászi plébános tegnap reggel 7 órakor tette le az esperesi esküt püspök ur Ő méltósága kezeibe a püspöki palota bázt kápolnájában. A sxatmármegyei Irodalmi-Kör, melynek működése csendes, zajtalan, de intensiv s egyházmegyénk kulturális életére valóban áldásos, folyó hó 14-én tartotta évi rendes közgyűlését a kath. kaszinóban. A vidéklés helybeli tagok nagy számban voltak már jelen, midőn pontban Vall órakor a püspök Öméltósága megtisztelte megjelenésével a kört s buzdító szavakkal megnyitotta a gyűlést. Ezután dr. Steinberger Ferencz kanonok, a kör egyházi alelnöke emelkedett fel, megkö szönte Öméltóságának a kört felette megtisztelő figyelmét, majd felolvasta elnöki megnyitó beszédét. Az érvelésében meggyőző s az akaratra hatásnál, — hol a tagokat további lelkes munkára buzdítja — költői lendületű beszédet lapunk más helyén egész terjedelmében hozzuk. Azonban bármily szép is volt a beszéd, úgy tűnt föl, mint az alelnök hattyú dala s fájdalmas érzést keltett az elválás gondolata. Püspök ur Öméltósága bölcs tapintata enyhítette a fajdalmát. Gondoskodunk — igy szólt — kanonok ur oly állásról, mely állandóan hozzánk fűzze; majd ő maga és a közgyűlés jegyzőkönyvileg elösmerő köszönetét fejezi kt dr. Steinberger Ferencznek a megtartott szép szónoklatért s azt az évi „Értesitő“-ben és a Heti Szemlében közölni határozza. Dr. Steinberger Ferencz a meghatottság szavaival megígéri, hogy bár távozik, de a körtől nem válik el soha. Dr. Lengyel Géza törzsorvos, a kör világi alelnöke a meggyőződés lelkes hangján egy tartalmilag és alakilag magas színvonalon álló beszédben méltatja dr. Steinberger Ferencz tevékenységét, ki az Irodalmi-kör nemes törekvéseinek irányítója s szellemi életének a megalapítástól napjainkig úgyszólván fokusa volt. Utána Ékkel Lajos s. lelkész tartott Jandrisics János apat-plebános, a kör választmányi tagja felett emlékbeszédet. A műgonddal készült, tanulságos beszéd teljes világításban feltün- lette Jandrisics János nagy arányú életét s érdekesen csoportosította a megboldogultnak minden téren kifejtett működését. Ezután az Irodalmi-kör és a Pázmány-sajtó közötti függő ügy lebonyolítása intóztetett el a kivánalmaknak megfelelőleg. Lengyel József h. titkár beszámolt a kör egész évi működéséről, megemlékezett az elhunyt tagokról, majd az előfordult felemelő momentumokról. Mint a jelentésből kitűnik, a kör tagjai nagyon szép számban dolgoztak a napi sajtóban s az önálló irodalom terén is egyik-másik munka országszerte elösmerést vívott ki. Végül megválasztatott a tisztikar: egyházi alelnökké: Perényi János képezdei tanárt, világi alelnökké: dr. Lengyel Géza törzsorvost, titkárnak: Lengyel József képezdei tanárt, pénztárosnak : Ékkel Lajos h. segédlelkészt és uj választmányi tagokká: Orosz Alajos főgymn. tanárt, Szabó István püspöki titkárt, Zahóránszky Istvánt, az alapítványi pénztár könyvvezetőjét és Mondik Endre r. k. tanítót tette meg a kör osztatlan bizalma. Ezután püspök ur Öméltósága a kör tagjainak lelkes működése felett elösmerőleg nyilatkozva s reményi nyújtva a jövőben is anyagi és erkölcsi hathatós támogatására, a gyűlést bezárja. Az Ezre* bálja a jövő szombaton este lesz megtartva a Vigadóban. Lázas tevékenységgel folynak az előkészületek. A rendező- bizottság mindent elkövet, hogy az est szellem és kellőmben felülmúlja minden elődjét és a farsangnak legsikerültebb mulatsága legyen. A múlt évek fellépései elég biztosítékot nyújtanak, hogy úgy is lesz. A szellemes meghívók már szét vannak küldve, szövegük pedig betűről betűre hangzik ekópen : A Szatmári Ezredévi Asztaltársaság bankot alapított, vagyis adja a bankot. Első dolga, hogy osztalékot ád 1000000, azaz egy millió korona erejéig, vagyis azon kezdi működését a min más bankok nem is végzik. Ez itt az Osztrák magyar monárkiában az első ezer korona értékű bankó, a melyet régóta hiaba várunk az államtól. A bankrészvényeket a Vigadó pénztáránál lehet kiváltam szetné- iyenkint 2, családonkint 5 koronáért az 1900. évi február hó 24.-én este 8 órától tartandó közgyűlésen. Részvénye erejénél fogva kiki bejuthat a bank belső helyiségeibe, a hol a kor igényeinek megfelelően kedvére sikkaszthat abból a tömérdek kincsből, a mi ott csengő jó kedvben és pattogó tréfában elhelyezve van. Ebből aztán csaphat az ember olyan finom estélyt, hogy a jövő században is megemlegeti. A bank már azért is különb a többinél, mert nem emelgeti a kamatlábakat, ellenben a részvényesei emelgethetik a magukét. Jaskovics Ferencz főrendező, Tanódy főtanácsos, dr, Fechtel János elnök, dr. Fodor Gyula igazgató. A ki ezen bankónak igazival való hamisítását kisérlené meg, azzal az Ezres büntető törvénykönyve maga sem tudja mit csinál örömében. Valódi ötösökkel és tízesekkel való hamisításra az 5. §. 22. versét (1. Büntetések és Tüntetések) alkalmazza. Hogy a jó kedv és bor hamisítatlan legyen, arról a felügyelő bizottság és ivásszakértök gondoskodnak. A meghívó hátlapján a tánezrend és a következő ver- secske olvasható: Lapunk, az „Ezres és Vidéke“ Bálunkról el most sem marad; A „Finom estély“ disze, éke Hiszszük, ma is sikert arat, Hasábjain sok érdekes czikk, Apró hir s hirdetés leszen. Tudjuk mi jól, s mi jó s mi tetszik Lapunkban: hogyha eleven. Lesz benne báj, mint ifjú hölgyben, Sikk, üde szin, fris hangulat, Hamis mosoly, mely játszva röppen. Cse, gő hang, kedves mozdulat. Ki látja, hallja is lapunkat, Mert hölgyek ajkán éltei ölt, Papírra festett szó kit untat, Most élő lapban lel gyönyört. Az élő újság már magában véve a mágnes vonzó erejével bír, ilyet az Ezres előtt más testület még nem tudott produkálni. A dalegyesület mgnap este tariotta meg szokásos ismerkedési estélyét a kath. kaszinóban. Az estély pompásán sikerült s a feher asztaloknál minden hely el volt foglalva az egyleti tagok, a dalművészet pártolói és a meghívott vendégek által. Jókedv, vidámság töltötte be mindenütt a termeket, melyet, a dalárda éneke olykor-olykor a lelkesedés legmagasabb fokára emelt gyújtó dalaival. Adóhivatal Halmiban. Ugocsavármegve közigazgatási bizottsága legközelebb tartott ülésében azon egyhangú határozatot hozta, hogy Halmiban adóhivatal felállítása kérel- meztessék a pénzügyi kormánytól. Ifjúsági előadás lesz ma este a városi színházban. A „Trónkereső“ fog színre ke rülni. Az összes jegyek a középiskolák tanulói számára tartattuk fenn. Támlásszók 40 kr., körszók 25 kr., zártszók 20 kr, a többi hely felára, a páholyok is. Elismeréssel kell lennünk az igazgatóság iránt, hogy felszólalásunkat figyelembe véve a vasarnap délután épen templomi időre tett ifjúsági előadásokat alkalmas módon áthelyezte. Hiszszük, hogy e dicséretreméltó intézkedésnek meg lesz a kívánt eredménye. A Szamos múlt vasárnapi vezérczikkó- ben ultramontánnak nevez bennünket. Miért? . . . Mert Ugrón Gábor nagyszabású beszó-
