Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-10 / 41. szám

„H E T I S Z E M L E “(41-ik szám) 3 és irásszabadságról mondott el megszívlelni való dolgokat. A szólás- és irásszabadság — monda — sokban hasonlit a tűzhöz, mely nagy áldás; de lehet nagy veszedelem elő­idézője is, ha nem tudnak vele okosan bánni. A közügyek vezetésére hivatott egyéneknek a nyilvánosság előtt való megkissebitése nem vezet czélhoz. A szólás- és Írásmódnak egyet­len helyes módját abban találja, hogy: szól­junk és Írjunk úgy, hogy az a hallgatóság­nak kellemes legyen; hogy az mindenkire nézve a maga tárgyilagos argumentumaival meggyőző legyen. Ezt tartja szóló egyedül irányadónak a nyilvánosság terén, az ezzel ellenkező eljárást csak kárhoztatni tudja. Kováts Leo bizottsági tag megbotrán­kozással utasítja vissza a vádakat, mintha ő egy klikkhez tartoznék. Mig külföldön tartózkodtam, úgymond, azok közé tartoztam, a kik a hazáért harczoltak s a kiknek jel­szavuk volt: mindent a hazáért! Mióta Szat- máron lakom, pártolom azok nézeteit, akik a város fejlődését tűzték ki maguk elé őzé­iül. A gyűlés tanácstermében történt dol­goknak a nyilvánosság elé vitelét oly for­mában, mint Mátray képviselő tette, továbbá a képviselők kisebbítését elítélendő eljárásnak tartja, mert az anarchiára vezet. Ép ezért indítványozza, hogy Mátray L. képviselő ellen, mint a „Szatmár-Németi“ szerkesztője ellen, a közgyűlés fejezze ki roszalását. Fel­szólaltak még ez ügyben Hérmán polgármes­ter, Kelemen és Fejes képviselők. Kelemen lecsendesiteni kívánta beszédjével a felkorbá- csolthullámokat, midőn úgy nyilatkozott, hogy Mátray képviselőtélónk temperamentumának heve ragadhatta el czikkei megírásában. A helyes utat, mely ezután vezessen mindnyá­junkat, megrajzolta Farkas Antal dr. oszlo­pos beszédjében, miért is indítványozza, hogy az egész terjedelmében vétessék be a jegyző­könyvbe s ezzel az ominosus ügy felett tér­jenek napirendre a Kovács Leo indítványá­nak mellőzésével. Mátray képviselő állott fel szólásra ezután s azt bizonyítgatta, hogy őt a kifogásolt czikkekben egyedül a polgárság érdeke vezette. Azokkal sérteni senkit sem akart, azokba sértési szán dókot belemagyarázni nem is lehet. Azon indítványt, melyet Ko­vács Leo ellene tett, a szólás-ós irásszabad- ságba ütközőnek és meg nem engedhetőnek tartja. Csomay Imre, ki nem volt jelen a pol­gármesteri jelentés felolvasásokon a gyűlé­sen utólagosan értesült arról, hogy ő reá is 100 korona bírságot rótt ki a polgármester. Felszólalásában a birság oka felől kérdezős­ködött. Miért e birság? kérdező. Azért, hogy a fellebbezés alá oda Írtam a nevem, vagy hogy megbízóim nevében itt a gyűlésen szólni bátorkodom? Ha ezt nem szabad ten­nem, mi akkor a szólás-szabadság ? Hol a törvény, jog és igazság ? Vagy a szómeg­vonás és bírságolás által akarnak bennünket visszatartani attól, hogy illetékes helyen ke­ressük igazainkat ? A volt főispán is meg­vonta tőlem aszót, bírságot is kaptam. Most kijelentem, ha elvonatik tőlem a szó : kor­mánybiztost kérek. Végre is lecsendesedtek a kedélyek, a sötét fellegek eloszlottak s a közgyűlés elfogadta Kelemen képviselő azon indítványát, hogy dr. Farkas Antalnak ez inczidensre vonatkozó beszédét egész terje­delmében jegyzőkönyvben örökítsék meg. A főszámvevő által összeállított s a tanács ál­tal letárgyalt jövő évi költségvetést a köz­gyűlés minden vita nélkül elfogadta. Eszerint a jövő évi bevétel 688971 kor. 60 fillért, a kiadás 902871 k. 60 fillért tesz ki. A hiányzó 213900 koronát 230000 egy. adó után kivetendő 93% os pótadóval fogja a város fedezni. A pótadó igy jövőre 5%-al kevesebb lesz. A jövő évi közúti költségve­tés 28317 k. 26 fillérben irányoztatott elő, még pedig az egyenes adó után 10°/o-ban, igás napszám után 6 koronában, kézi nap­szám után 3 koronában. Hogy a közúti adó redukáltassék, közgyűlés felir a miniszterhez, hogy a nagykároly — batizi országutat vegye állami kezelés alá. A városház előtt elvonuló vízlevezető folyókának fedett beton csatornával való kicserélésére utólagosan 3376 k-t engedélye­zett a közgyűlés. Keresztszegi bizottsági tag hibáztatja a mérnöki hivatal eljárását, hogy e csatornát a költs ^előirányzatkor kihagyta a számí­tásból. Az esküdt bíróság megalakítása czél- jából bizalmi férfiakul megválasztotta a köz­gyűlés Antal I)., Jákó M., Gyulai L., és Korányi János bizottsági tagokat, kik már a múlt évben mint ilyenek szerepeltek. A folyó évi julius havi adó elő- és lei­ratokat tudomásul vették. A kereskedő ta- noncziskolai és ipariskolai számadásokról beterjesztett jelentések tudomásul vétettek, azon kijelentéssel, hogy feliratot küldenek a közoktatási kormányhoz, a debreczeni ke­reskedelmi és iparkamarához, hogy az ed- digi évi segélyt, mely elégtelennek bizonyul, nagyobb összegre emelje fel. A szept. 29.-én váratlanul eszközölt árva- és közpénztár megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyveket helyeslő tudomásul vették. A Kölcsey-ünnepély alkalmából befolyt 512 k. 04 fillér tiszta jövedelmet a közgyűlés a városunkban működő Kölcsey-egylet múze­uma javára Ítélte oda. A csererdei raktárban levő hasáb tű­zifa tömeges eladásához hozzájárult a köz­gyűlés, illetve az ott raktározott fát 10 fillér árleengedés mellett a hegyi elöljárónak eladja, azon feltétellel, hogy az összeg 14 nap alatt fizetendő és hogy vevő a vásárolt famennyi­séget 3 hónap alatt tartozik elszállittatni. A tárgysorozat ki lévén merítve, a köz­gyűlés 5 órakor véget ért. Hírek. Olvasó Boldogasszony. A kath. egyház vasárnap ülte meg a szentolvasó vasárnap­ját. A törökök ellen kivivott nagy győzel­mek közül kettőt köszön különösen a ke­reszténység az imádság erejének, a Boldog- ságos Szűz közbenjárásának: a lepantói győzelmet és a zentai diadalt. E kettő em­lékére rendelte az apostoli szentszék Ol­vasó Boldogasszony ünnepét s október első vasárnapjára tette azt. XIII Leó pápa pe­dig korunk tömérdek bajai között ismétel­ten felhívta a keresztények figyelmét az olvasóimádság hathatós voltára s külön áj- tatoságot rendelt el egész október hónapra. A szatmári hívek is, engedve az anyaszent- egyház óhajának, az idén is majd a kálvá­ria templomban reggel 6 órakor, majd a zárda templomban reggel V* 8 órakor, majd ismét a nagytemplomban esti 5 órakor se- regesen egybogyülnek és az anyaszentegy- ház szándékára közös erővel elimádkozzák a szent olvasót. A király névnapja. Nagy kegyelettel ül­te meg ezt a napot az idén is városunk kö­zönsége, áldást esdve szeretett királyunkra, kinek bölcs uralkodása jótékonyan hat ki a jogara alatt élő népek boldogságára. A szé­kesegyházban ünnepélyes szent mise volt, melyet Szabó Norbert apát-kananok mondott. Részt vett azon városunk társadalmának minden rétege. Jelen volt a tisztikar teljes díszben, ott láttuk a városi hatóságot és a kir. törvényszéket a polgármester és tör­vényszéki elnök vezetése alatt, kik disz- magyarban jelentek meg. Ott voltak a többi hivatalos testületek képviselői is, va­lamint a kath. intézetek növendékei tanára­ik és tanárnőikkel. Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Perenyi János képezdei igazgatót a szatmár­németi állami óvoda felügyelő bizottságába rendes tagnak nevezte ki. — Az igazság­ügyminiszter dr. Paál István helybeli kir. törvényszéki aljegyzőt taoácsjegyzővé ne­vezte ki s szolgálattételre a debreczeni kir. Ítélőtáblához rendelte be. — A vallás és közoktatásögyi miniszter Kovács Jolán oki. tanítónőt a hodosáni állami elemi népisko­lához tanítónővé nevezte ki. A vértanuk napja. Az aradi 13 tábornok kivégeztésének szomorú évfordulója alkal­mából városunk közönsége is letette az em­lékezet oltárára kegyeletének adóját. A székes- egyházban ünnepélyes gyászmise volt, melyet Tóth József helyettes lelkész végzett, Orosz Alajos és Ékkel Lajos megható gyászdalo­kat énekeltek. A 48-as honvédek testületi­leg vettek részt a gyászmisén. A kir. kath. főgymn. ifjúsága a gymn. házi kápolnájá­ban szintén gyászmisét hallgatott, hol a tanári kar is megjelent. A ref. templomban az istentisztelet alatt Biky Károly esperes mondott szivhezszóló imát. A ref. főgymn. ifjúsága ünnepélyt rendezett. Bege'czy Sán­dor tanár megrázó szavakkal idézte fel a múlt emlékeit s a jelenvoltak szemeiben könyeket fakasztott. Ferencz estélyén a dalegyesület fáklyás­menetet és serenádot rendezett alelnökének, Jaskovics Ferencznek tiszteletére. Az ablak alatt elhangzott üdvözlő dal után Ékkel La­jos lendületes beszédben éltette a közélet minden terén rendkívül tevékeny férfiút, ki az óvátióért meleg hangon mondott köszö­netét s megvendégelte a tiszteletére egybe- gyült dalosokat. Uj közjegyző. A debreczeni közjegyzői kamara az elhalálozás folytán megüresedett huszti és técsői közjegyzőség vezetésével idéglenesen dr. Juszth Dezső felsővissói köz­jegyzőhelyettest bízta meg. Esküvő. Máthé József margittai kir. já- rásbirósági albiró e hó 6-án esküdött örök hűséget özv. Danes Oyörgyné beregszászi földbirtokosnő leányának Erzsiké kisaszsony nak. — Sereghy Béla dr. felsőbányái tiszti­ügyész, kit a napokban választottak meg ezen állásra, tegnap esküdött örök hűséget özv. Csomós Imréné szül. Bagossy Erzsébet kaplonyi földbirtokosnő leányának, Anna kis­asszonynak. — Klimkó Sándor kát. mérnök a napokban vezette oltárhoz Pap István f.- bányai gör. kath. esperes leányát, Anna kis­asszonyt. — Duliskovics Elek Oreszt pálya- végzett munkácsegyházmegyei papjelölt a napokban vezette oltárhoz Ungváron Ka- minszky Géza ungvári tanitóképzőintézeti igazgató leányát, Irma kisasszonyt. — Bábái Bay Bertalan honvéd huszár főhadnagy ma esküszik örök hűséget Debreczenben kölesei Kölcsey Sándor kir. Ítélőtáblái biró leányá­nak, Helén kisasszonynak. üj rendőrkapitány. Vármegyénk főis­pánja Felső-Bánya város rendőrkapitányá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom