Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-15 / 33. szám
H E TI SZEMLE “(33 -ik szám) 5 Uj körjegyzőség A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye ,azon határozatát, hogy Vámfaluban körjegyzőség állíttassák fel. Ennek folytán az avasi 12 község, mely eddig 3 körjegyzőséghezjtartozott, uj beosztást nyer. A bikszádi körjegyzőséghez Bikszád, Terep és Bujánháza, az avasfelsőfalusihoz Avas-Felsőfalu, Újfalu és Mózesfalu, a kányaházihoz Kányaháza, Kőszegremete és Lekencze, a vámfalusihoz Vámfalu, Turvó- konya és Rózsapallag fognak tartozni. Templomünnepek a vidéken Múlt vasárnapon tartották a hegyi Dónát kápolnában az évi templomünnepet, melynek alkalmából a szent misét Reiter Endre, erdődi segédlelkész végezte, a szentbeszédet pedig Hirly József, erdődi plébános mondotta. Ma több helyen van templomünnep, melyet a 900 éves jubileum alkalmából a szokottnál is nagyobb fénynyel ünnepelnek meg. Nagy- Majtényban Fölkel Béla, főgymn. tanár mondja az ünnepélyes misét és Ékkel Lajos szatmári segédlelkész mond sz. beszédet, Erdődön Fásztusz Elek. főgimn. tanár misézik, Tur-Terebesen pedig Govrik János, esperes plébános misézik és Wolkenberg Alajos dr. theol. tanár mond szentbeszédet. Szt. István napján a székesegyházban a 9 órai ünnepélyes nagy mise után Bagossy Bertalan, képzőint. tanár tartja a szentbeszédet. 200 éves jubileum. A gör. kath. románok Balázsfalván e hó 18 án nagy ünnepet ülnek. Kétszázados évfordulóját azon magasztos ténynek, hogy Rómával az egyesülés létrejött. A zsinaton Mihályi Viktor dr. érsek fog elnökölni. Sok nagyfontosságu ügy kerül tárgyalás alá, többek közt a naptáregyosités kérdése is. A nagyváradi megyét Laurán Ágoston dr. püspöki helynök, Kőváry Tivadar nagyprépost és Brán Feliczián nagykárolyi főesperes fogják képviselni. A vármegye közgyűlése Vármegyénk törvényhatósága aug. hó 9. és 10-én rendes közgyűlést — az első évnegyedes gyűlést — tartott N.-Károlyban, melyen a bizottsági tagok — tekintve a nagy dologidőt — szép számmal jelentek meg. Hugonnai Béla gróf főispán indítványára egyhangú lelkesedéssel kimondotta a közgyűlés, hogy ő Felségét 70. születésnapja alkalmából hódoló feliratban üdvözlik. Jékey Mór bizottsági tag inditvápéldányképül állítás, a hátsó padokból előre ültetés, iskolai tisztségekre — pl. vigyázó- ság stb. — való felhatalmazás. Nagyon vigyázzon azonban a tanító, nehogy ezek gyakori vagy helytelen alkalmazásával a gyermekekben a dicsvágyat, a haszonlesést a lulságig kifejleszsze. Azért nem szabad a jutalmat csupa kegyből, önkényből ajándékkép osztogatni, mert akkor elveszti vonzerejét s czélt tévesztünk vele. Kiváló és a legapróbb lelkiismeretességig menő tapintatot kíván azonban főleg a büntetések alkalmazása ; mert mint Eötvös mondja : „Gyermekeknél és ifjaknál a meg nem érdemlett dicséret is többnyire jobb hatást tesz a meg nem érdemlett dorgálásnál, mely e korban a szilárdabb egyéniségeket csak elkeseríti, a gyengébbeket pedig önbizalmuktól fosztja meg.“ Igaz, hogy az apróbb hibák elnézése, semmibevevése sehol sem boszulja meg magát inkább, mint az iskolában, de azért a tanitó a büntetést csak ott használja, ahol a szelidebb eszközökkel már czélt nem érhet. Törekedjék azonban helyes nevelve-oktatás által a büntetéseket lehetőleg elkerülhetőkké tenni; s ha mégis büntetnie kell, tartson a nyára Darányi földművelésügyi minisztert — tekintettel a vármegyében szerzett bokros érdemeire, szintén feliratban üdvözli a közgyűlés. A napirendnek legfontosabb része a vármegyei pénztárosi és egy szolgabirói állás betöltése volt. Pénztárossá Madarassy Gyulát, szolgabiróvá Bába László ny. főszolgabírót választotta meg a közgyűlés. A főispán ináncsi Papp Kálmán ny. törvényszéki bírót tiszteletbeli főügyészszé nevezte ki. Beszüntetett szigorlat. Lapunk közelebbi számában megemlékeztünk arról, hogy az utolsó községjegyzői vizsgálaté hó 27. 28 án fog a vármegyénél megtartani. A belügyminiszter most rendeletet küldött a vármegyéhez, melyben kijelenti, hogy a kitűzött határnapokon csak azon jegyző-jelöltek vizsgázhatnak, kik kérvényüket junius hó 23. előtt nyújtották be. Ra ilyen jelöltek nem volnának, úgy az augusztus 27. és 28. napjaira kitűzött községjegyzői szigorlatot be szünteti. Égiháboru, jégverés. Vármegyénk nyugati részében fekvő M.-Szalka, O-Pályi, Nagy- Dobos és Olcsva községekben rettenetes égiháboru dühöngött e hó 6-án. Legnagyobb volt a vihar ereje Nagy-Dobos és Olcsva községekben, hol az orkánszerü szél fákat tördelt ketté, majd gyökerestül kiemelte a földből. A mikor a vihar alábbhagyott, a nevezett községek határaiban olyan jégverés volt, milyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Az ökölnagyságu jégdarabok a határban levő terményeket mind megsemi- sitették. A kereszt és gomb feltétel. A jó Isten, ki egyik kezével sújt, a másikkal áld, meghallgatta hiveinek imádságát s megengedte, hogy május 23.án dühöngő tűzvész alkalmával leégett fehér-gyarmati róm. kath. templom hamvaiból és romjaiból lassankint kiemelkedve, sugár tornyával és ragyogó keresztjével szebben és büszkébben törjön s mutasson az Istenhez az ég felé, a honnan jő minden csapás, minden áldás. E tündöklő kereszt feltételei ünnepsége folyt le egyszerűen és csendben e hó 7-én délelőtt 10. órakor a róm. kath. hívek és más vallásuak szép számú részvétele mellett. Az egyszerű ünnepélyt Gáspárdy Rudolf t. kanonok, espereslelkész nyitotta meg, rövid szavakban ecsebüntetések nemeinél fokozatot. Az első fokon pl. alkalmazza a néma-, a másodikon a szóbeli- és csak a harmadik fokon a megszégyenítő büntetést. Az elsőt alkalmazhatja azonnal, még a második és harmadikat, amennyiben velük az előadás folyamát is meg kellene zavarnunk, mindig az óra után. Néma büntetések lehetnek : komoly pillantás, roszaló tekintet, ujjal való fenyegetés, gyenge ütés az asztalra, rövid szünet oktatás vagy feleltetós közben. Szóbeli büntetések : barátságos megin- tós, szelid dorgálás, rövid szemrehányás, szigorú feddés. Megszégyenítők : felállítás a padban, kiállítás, az első padokból a hátsókba vagy különűltetés, kitérdeltetés rövid időre, s végre testi fenyíték. Sokan vannak, kik a térdeltetést vallás ellenesnek és az egészségre károsnak tartják, mert, mint mondják, a gyermek izmait megerőlteti. Úgy, de hát ne menjük vele a tulságba, tartson az csak rövid ideig. Vallásellenes meg éppen nem lehet; mert igaz ugyan, hogy „a térdeltetés megaláztatás, mondja Lubrich; de hát mikor imádkotelve az emberek sorsát intéző Istennek kifürkószhetlen és áldó gondviselését, a melynek hatása allatt az elmúlt, megrendítő katasztrófa alkalmával fájdalomtól zokogó hívek szemeiből az öröm ragyogó könyei csillám- lottak elő. Ezután az elmúlt, gyászos és jelen örvendetes eseményt megörökitő, az egyház az ország, az egyházmegye, a hitközség, a közigazgatás ügyeit intéző nagy férfiak, nemkülönben a templomot építő vállalkozók neveit tartalmazó ivre megörökítésül az utókor számára sokan aláírták neveiket s aztán az iv a torony gombjában elhelyeztetett. A gomb és kereszt elhelyezése minden baj nélkül megtörténvén, a föltevő ácsmester lelkes pohárköszöntőt mondott a torony tetejéről, éltetve XIII Leo O Szentségét, apostoli királyunkat, nagylelkű, áldozatkész püspökünket, a hitközség nemes szivü és emberbaráti szemetéről messze tájon ismeretes lelkipásztorát, a hitközség tanácsosait, a vállalkozókat és a munkásokat. Befejező szavai valának: Álljon e ragyogó kereszt a mostoha idő és természet minden viszontagságai közt, daczolva minden vészszel, viharral, Jézus igaz hiveinek örömére, ellenségeinek megszégyenítésére, hirdetve a hatalmas Isten dicsőségét és sziklára épült egyházának meg- dönthetetlenségót az elmúló századokon át az idők végéig I Ezután a közönség lelkes éljenzés közben eltávozott. Délben a vendég- szerető kanonok-esperes ur a vállalkozókat és munkásokat gazdagon megvendégelte. Dónáth búcsúnk az idén a Szatmárhegyre joggal korszakalkotónak tekinthető. Hisz ez volt az első ilyen nagyobb szabású kiránduló alkalom a Szatmárhegyre vivő vasút megnyitása óta. Joggal is kiváncsi lehetett mindenki, hogy milyen tömeget hoz föl a vasút, s hogy fogja ezt a nagy forgalmat a mi kis viczinálisunk győzni. Készült is hozzá erősen. Már a múlt héten megjelentek hirdetményei, hogy 15 vonatot fog e napon járatni. Meg is felelt neki emberül. Több mint 2200 utasa volt s ha az előtte való nap nem lett volna esős, ki tudja, mennyivel többen lettek volna. S e rengeteg tömeg baj nélkül ért ki, baj nélkül jött vissza, az utolsó vonatnál befelé már meg se teltek a kocsik. Csak nagy köszönettel tartozunk e vasút tervezőinek, hogy a vasút intéző hatóságát zunk, nem azért térdelünk-e, hogy magunkat Isten előtt megalázzuk, mivel érezzük bűnös voltunkat ?“ Nagyobb és fontosabb aggályaink merülhetnek fel már a testi büntetés alkalmazásánál. Sokféle is erre vonatkozólag a nézet egyének és országok szerint. Az általános megállapodás pedig az, hogy elvben elvetendő a vessző, az iskolai törvények el is tiltják; de a gyakorlatban bizony még is csak nélkülözhetlen fenyitő eszköz. Niemayer szerint is: „szükség esetén nem árthat a gyermeknek a testi fenyíték, hogy igy a jövő roszat megelőzzük és a gyermek erőnyilatkozatainak oly irányt adjunk, melyet azoknak egész jövőjökben meg kell tartaniok, ha önmagukat szétrombolni nem akarják.“ Csakhogy természetesen oly ritkán kell vele élnünk, mint a gyógyításban a méreggel, a legvégső esetben és csak oly gyermeknél, ki már azt odahaza is megkapta, vagy a kinél a büntetések minden nemét kipróbáltuk eredmény nélkül. De még ez esetben is úgy itt, mint a büntetések kiszabásánál általában irányítsanak bennünket Gyertyánffy következő szavai: „Óvakodjunk növendékeinkkel szemben a rögtöni bíráskodástól.“
