Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-25 / 17. szám
2 ..H E T I SZEMLE“ (17-ik szám.) emelésén fáradoznak. Ezért tüntette ki éppen a napokban oly kiváló módon, a kezén levő gyűrű ajándékozásával Baudin franczia püspököt, a ki socialis téren oly áldásos tevékenységet fejtett ki. A németországi katholieizmusnak mondhatni döntő politikai befolyását is az egyházi férfiak a gazdaság és népjólét felkarolásával és a népnek ily szövetkezetekben egyesítése által vívták ki. E téren fog teremni a legtöbb babér hazánkban is a kath. papság tevékenységének. * Es a papság, midőn ezt teszi, nem csak az újkort mozgató eszmékhez alkalmazkodik a lelkek és az egyház javára, hanem isteni mintaképének nyomdokait követi, a ki az ige hirdetése mellett betegeket gyógyított, szánván a sereget szegényeket táplált, s mindenütt jöttévé járt körül. Pertransiit benefaciendo. Hogy hazai viszonyaink között mik e téren a legszükségesebb teendők és módok, azt a sajtó kiváló feladata megbeszélni. És készen is állnak rá. Azonban e nagy feladat minél sikeresebb megoldása csak úgy lehet sikeres, ha mindenkihozzá járul helyi tapasztalataival és bölcs tauácsaival. A lelkészkedő papság hivatva erre első sorban, mert ott él a nép között, ismeri ennek bajait s legalkalmasabb a gyógyszerek megállapítására is. Jelen czikkünk czélja e fontos kérdésre terelni a figyelmet, irányítani a munkásságot s nagy örömünkre szolgálna, ha buzgó papságunk körében nem egy viszhangot keltene. Tegyük komoly tanulmányozás tárgyává a nép elszegényedésének okait plébániánként. Közöljük erre vonatkozó tapasztalatainkat, a megfelelő gyógyszereket lapunkban mások okulására is s lépjünk mi pél- daadólag a tettek mezejére is. Egy ily hírlapi alapos és sok oldalú eszmecserének, az ebből kipattanó praktikus indítványoknak kiszámíthatatlan haszna és jó következménye lehet és könnyen vezethetne egy oly egységes eljárásra és esetleg intézményekre, a melyek amellett, hogy a nép elszegényedésének gátot vethetnek s jólétét emelhetik, — a jótékonyság újabb közeledtével foghatják kapcsolni a gondos anyjukhoz, a kath. egyházhoz. A Széchenyi Társulat köréből. A Szatmármegyei Széchenyi Társulat igazgatóságának elnöksége : Szuhányi Ödön igazgató Majos Károly aligazgató, s Nagy Károly jegyző — Kovács Béla kir. tanácsos tanfelügyelő véleményének kikérése mellett e hó 17 én tartott ülésén — a társulati költségvetés alapján megállapította a nyári gyer- mekmenhelyek létszámát, elhelyezését, költségeit és a menhelyvezető nőket, akik állásaikat május hó elsején kötelesek elfoglalni, állomás-helyeikre kirendelte. A társulat 1899 ben 76 menhelyet tartott fenn, ez évben a régiek közül látogatottság hiánya miatt a törökfalusit megszüntetve, még nyolcz községben és igy összesen 83 községben fog menhelyet fentartani. Az ez évi fentartasi költség kerek összegben 32000 korona, amelyből 18 ezeret a községek és 14 ezeret a társulat visel ; 67 községben maradnak a múlt évi óvónők, 18 községben részint személyi csere történik, részint öt, ez úttal kinevezett menhelyvezetőnő lesz beosztva és pedig : I. Változatlanul maradnak régi helyeiken: Angyalos Bodi Irma, — Alsó Fernezely Gébéi Ilona, — Alsó Homoród Szűcs Anna, — Avas-Felsőfalu Pálinkás Mária, — Atya Ruszka Borbála, — Bot-Palád Moldován Lászlóné, — Csenger Bohutinszky Irma, — Csegöld Sepsy Ferenczné, — Cseke Reményi Erzsébet, — Cseóger-Bagos Gulden Erzsébet, — Csengerujf'alu Tar Róza, — Dobra Bre- zsák Jánosné, — Ér Endréd özv. Kántor Károlyné, — Fábjánháza Molnár Teréz, — ' Genes Mangu Irma, — Géres Boné Istvánná, I Gyöngy Tivadar Emma, — Hagymás-Lapos Fazekas Ágnes, — Hirip Eszenyi Erzsébet, — Hodász Szabó Erzsébet, — Homok Bugyi Andrásné, — Hosszufalu Kerekes Mária, — Iriny Kelemen Teréz, — Jánk Beniczky Zsigmondné, — Jármi : Ántal Ilona, — Józsefháza: Heinrich Juliánná —Kis-Ar Cséke Jolán, — Kocsord Mező Amália, — Kölese Koós Berta, — Kömörő Makiári Zsófi, — Kraszna Szent Miklós özv. Kató Károlyné, — Madarász Pap Árpádné, — Mikola Cser- nus Viktoria, — Nagy-Ar Hajdú Gizella,— Nagy-Dobos Mihálkáné Pap Írén, — Nagy- Ecsed Pápay Róza, — Nagy-Gécz Szilágyi Zsuzsánna, — Nagy-Nyires Benyák Mária, — Nántü Iván Kálmánná, —Nyir Megyes He- nyei Gyuláné, — Olcsva Katona Katalin,— Olcsva-Apáti Kovács Amália. — Ó Pályi Ferenczy Erzsébet, — Óvári Péresi Klára, — Panyola SalIai Ilona, — Papos Firnstaí Jolán, — Parasznya Léhmán Julia, — Pató háza Marosánné Bodor Margit, — Pátyod Váraljai Izabella, —- Remetemező Czinczás Mártonná, — Réztelek Babucz Vilma, — Rozsály Szerdahelyi Julia, —- Pályi Bereczky Róza, — Sárköz Brunner Teréz, Sárköz Újlak Marosán Beatrix, — Sáros Nagy Ber- kész: Morvay Verőn, — Sonkád Dobrosi Róza, — Számos-Szeg Zetye Julia, — Tőke- terebes Ditrich Ilona, — Tunyog özv. Szin- tay Istvánná, — Udvari Kádas Ida, — Vámfalu Stréber Ilona, — Vetés Atyim Mihályné, — Vezend Szekeresi Piroska, — Vitka Jászai Zsuzsa; II. Áthelyeztettek és illetve újonnan kineveztettek a múlt évben is fennállott menhelyek- hez: Barlafalu Tolvaj Julia, — Dengeieg Száva Regina, — Ér-Körtvólyes Szlávik Róza, — Gebe Katona Emma, — Győrtelelt Komoróczy Katalin (uj — ideiglenesen), — Istvándi Ferenczi Karolina, — Misztótfalu Keresztes Erzsi, — Nagy-Szokond Inglót Jánosné, — Porcsalma Kölcsey Matild (uj), — Sándorfalu Bene Kálmánná ; III. Áthelyeztettek illetve újonnan kineveztettek a folyó évben felállított uj menhelyekhez Batiz Makay Éva (uj), — Keér Bányai Ziza, — Lázári Zolnay Éleknó, — Nagy-Peleske Varga Vilma, - Nyir-Vasvári Nagy Ida, — Penészlek Bartlia Emma, Reszege Marky Ida, — és Szinfalu Gebei Róza ; IV. Régi kinevezésük és szolgálatok alapján maradnak a társulat segélyére már nem szorult községekben: Apa Szoboszlai Szeréna, — Börvely Molnár Gizella, — Csorna- köz Stampf Vilma, — és Kaplony Kruppa Teréz. Az igazgatóság megbeszélte azt is, hogy ez évben a társaság a vidéken egy saját pénztára javára rendezendő tánczmulatság- gal egybekötött diszgyülóst is fog tartani a vidéken és 4>ödig amennyiben erre nézve az ottani irányadó egyének támogatása felől biztatást nyer, a nyáron kirándulás tekintetében legalkalmasabb Nagy-Bánya városban. Az igazgatóság rövid időn összeállítja azon küldöttség névsorát, mely a közgyűlés által megszavazott emléktárgyat dr. Schlauch Lőrincz bibornok püspök urnák legközelebb Nagy-Váradon át fogja nyújtani. Telepítés. (Folytatás és vége.) Meg is mondhatjuk, hogy e pénz honnan kapható. Tudvalevőleg az 1898. XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet (Budapest IV. Kaplony-u. 9.), mint a múlt hóban tartott telepítési ankéten a földmivelési miniszter elismeréssel emelte ki, ily telepítésekkel hivatásszerűen foglalkozik. Elnökünknek az országos központi szövetkezet igazgatóival folytatott megbeszélései szerint, a mint azt különben az Országos Központi Hitelszövetkezet elnökünknek az 1900. február hó 7-én 1840 sz. a. kelt levelében meg is irta, e telepítéshez szükséges pénz beszerzése iránt a várossal közvetlenül tárgyalni kész. De kijelentette az Országos központi Hitelszövetkezet elnöke azt is, hogy hajlandó tágyalni oly alapon is, hogy a szükséges összeget ne a város vegye föl, nehogy a város terhei bár csak papíron, ezzel is szaporodjanak, hanem vegye föl a telepesekből alakítandó gazdasági szövetkezet, mindenesetre a város kezessége mellett. így a városra csak akkor származhatnék veszély: 1) . ha a telepesek az évi 400 koronát födözni halasztások után sem bírnák; 2) . ha a telepesek szövetkezete összes üzletrészjegyzéseit s addig szerzett összes vagyonát elvesztette; 3) . ha a telepesek a fizetésképtelenség bekövetkeztéig semmit sem szereztek; ). ha a telepeseknek a településkor kimutatott összes ingó 03 ingatlan vagyonuk annyira megfogyott, hogy a fizetésképtelenség bekövetkeztekor még lörieszthetet- Ien hitelmaradvány födözósére sem elegendő; 5) . ha a kész és részben törlesztett terhű tanyákban a régiek helyébe uj tanyások a régi terhek maradványaira sem akadnának ; 6) . ha addigra a fölvállalt terhek con- vertálására s a terheknek ez utón csökken- téséie s ekként a telepesek megtartására alkalom nem nyílnék ; 7) . ha az élet-és balesetbiztosítás egy- átalán nem volna érvényesíthető. Emberi számítás szerint ez esetek valamennyijének együttes bekövetkezése teljességgel kizártnak tekinthető. Á város tehát úgyszólván semmi terhet nem vállal akkor, ha a telepesek egyetemleges szövetkezetéért a kezességet elvállalná; pusztán csak is erkölcsi súlya felelősséget vesz magára, a melynél olcsóbb, kedvezőbb, kevésbé koczkázatos és kevesebb teherrel járó módja e telepítésnek tudtunkal föl nem merült; miért is bízva bizunk abban, hogy a város ezt a kínálkozó alkalmat meg fogja ragadni, s a mikor most úgy szólván ingyen teheti ; ezt a város iparára, kereskedelmére egész lakosságára oly nagy fontosságú dolgot mielőbb dűlőre fogja juttatni. Mi a magunk részéről alapszabályszerü közreműködésünket úgy mint eddig, ezentúl is rendelkezésére bocsátjuk s ha szabad javaslatot tennünk, úgy ez ügy előkészítésén meg tárgyalását egy vegyes bizottsághoz javasolnék ütasitani, a mely vegyes bizottságban a város szervezet-szerű kiküldöttein kívül tán a földművelésügyi m. kir. ministerium szakközegei, eset eg szövetkezetünknek 1—2 képviselője s a pénzt fölajánló Országos Központi- Hitelszövetkezet kiküldöttje vehetne részt. Hogy a összes érdekelt hatóságok és intézetek képviselőiből alakult ilyen vegyes bizottság minden bürokratikus alakiság mellőzésével a kölcsönös megértés és megbeszélés utján mily gyorsan érhet el eredményeket, mutatják pl. a fővárosban a földalatti vasutat létesítő, vagy a közúti vasút átalakítását vezető stb. vegyes bizottságok köztudomású sikerei. Az előadottak alapján bizunk is a nemes város kedvező határozatában, melyről mielőbbi szives értesítést kérve, maradiunk Szatmártt, 1900. február havában. Kiváló tisztelettel Szatmár-Németl-l ipari Hitelszövetkezet mint az Orsz. Központi Hitelszövetkezet tagja Rózsa s, k. Bakó s. k. elnök. elnökhelyettes.
