Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-28 / 9. szám

6 „HETI SZEM L E“ (9-ik szám.) kesegyház északi tornya volna e czélra leg­inkább megfelelő. • Igazságos SZámitáS. Tudvalevőleg az egye­seken és ketteseken alapuló uj pénz váltása sok fejtörést okoz és nem egy tévedésnek képezheti alapját. Hogy a dolog igazságo­san legyen elintézve, Kóbi szerződésre lépett falusi vevőjével oly módon, hogy egyszer ő adott egyeseket a vevőnek, a ketteseket magának tartván, máskor ketteseket adott, megelégedvén az egyesekkel. Az igazságos csere ekképen történt. Ő a következő egye­seket adta : egy krajczárt kétkoronáért, egy fillért két forintért, egy krajczart két forint­ért, egy fillért két koronáért, egy fillért két krajczárért,, egy koronát két forintért. És eze két a ketteseket adta:' két krajczárt egy forintért, két fillért egy forintért, két krajczárt egy forintért, két fiillért egy koronáért. A vevő is adott egyeseket és ketteseket cserébe még pedig adott: egy forintot két fillérért egy koronát két krajczárért, egy forintot két krajczárért, egy koronát két fillérért. De Kóbi viszont, hogy ne károsodjék, ketteseket is kivánt a vevőtől, aki aztán adott: két forintot egy fillérért, két koronát egy kraj- czárért, két forintot egy krajczárért, két koronát egy fillérért, két krajczárt egy fillérért és két forintot egy koronáért. Azóta nincs hiba a kréta körül. Emlékeztető. A Széchenyi-Társulat ma szerdán d. e. 11 órakor tartja a város­ház tanácstermében évi rendes közgyűlését. A gyűlésen, mint értesülünk, Nagy László alispán fog elnökölni. A tornyos ház nem műemlék A napok­ban időzött városunkban Schulek Frigyes műegyetemi tanár, a műemlékekre felügyelő országos bizottság építésze és szaktanács- adója, hogy megvizsgálja a régi törvényszéki palotát, vájjon érdemes-e mint műemléket fentartani. Szakvéleménye a tornyos házra balul ütött ki. Schulek kimondotta, hogy műemléknek nem lehet minősíteni, mübecse nem áll arányban azzal a költséggel, melybe restaurálása kerülne. Most bizonyára örven­denek, akik Vigadót szeretnének építeni a helyére, mert az ellenpárt elesett egy érvtől, mely annak idején fegyver volt kezében. Városunk erszénye azonban szerintünk for­dított arányosságban áll a vigadó építési községeivel, igy aligha lesz tanácsos keresz­tül vinni az ideális tervet. Az „Eötvös“-alap ösztöndíjait kezelő biz. néhány kétszáz- és több százkoronás segély, illetve ösztöndíjra hirdet pályázatot. Az ösz- töndijért csak azok a tanulók folyamodhat­nak, kik a középiskola, vagy polgári isk. 4. osztályát jó sikerrel végezték s magasabb iskolába járnak. E pályázatban csak azok gyermekei vagy árvái vehetnek részt, akik az egyesületnek tagjai. — A Tanitók-Házába való felvételért a jövő tanévre, szintén pá­lyázatot hirdetnek. Pályázhatnak ingyenes, félingyenes, vagy alapítványi helyre a tan­ügy terén működő egyének kiváló szorgalmú gyermekei, kiknek szülői szintén az Eötvös- alapnak tagjai. — Ugyancsak pályázatot hirdet a bpesti szállodások, vendéglősök ipar- testülete is, melyben 79 vendéglős ingyen ebédet igér egy-egy kiváló szorgalmú felsőbb iskolai tanulónak. Bővebb felvilágosítással, az Eötvös-alap kezelő bizotsága (Bpest, VIII. Szentkirályi-utcza 47) szolgál. Köszönet nyilvánítás. Mindazon ismerő­seimnek és jó embereimnek, kik feledhetetlen nőm temetésén megjelenni s ez által fájdal­mamat enyhíteni szivesek voltak, ezúton is hálás köszönetét mondok. Sikolya József. Irtványaink benépesítése. A Körtvélyes-, Darvas- és Mocsár-erdő nevű városi terüle­tek benépesítése, tanyákkal való betelepítése ügyében a szatmárnémeti Ipari Hitelszövet­kezet elnökségének kezdeményezésére a város intéző embereinek részvételével e hó 26-án szükebbkörü értekezlet volt a városházán, a mikor is a városhoz benyújtandó emlékiratot a szövetkezet által előterjesztett alapon tár­gyalták s általában figyelembe vehetőnek találták. Ha a telepítés sikerül, iparosaink egyszerre 200—250 tanya és melléképületei előállításának nagy munkájához jutnak ; s 1200—1500 fogyasztó lakossal városunk mos­tani lakosságának V2o-ad részével szaporodik a vevő közönség. Az ügynek ezen nagy fon­tosságánál fogva az emlékiratot lapunk egész terjedelmében közölni fogja. A női nevek. A mi női neveink a kü­lönböző nyelvek tarka vegyülékét képezik : különösen a héber, görög és latin nyelvből vettek át neveket. A görög nyelvből például a következő nevek származnak : Dorottya (Isten ajándéka), Doris (a tehetséges), Eleo­nóra és Laura (a résztvevő), Heléna (a vi­lágító), Katalin (a szemérmes), Melánia (a sötét) stb. A latin nyelvből a következők : Beata (a szent), Benedikta (az áldott), De- sideria (a megkívánt), Esperanza (a remény), Angelika (az angyal), Auguszta (a magasz­tos), Auróra (hajnalpir), Klára (a tiszta), Klementina (a szende), Emilia (az illedelmes), Francziska (a szabad), Leona (a bátor), Lu- czia (fölvilágosult), Margit (a gyöngy), Na­tália (az életvidám), Paula (a megelégedett), Róza (a rózsavirág), Feliczia (a boldog), stb. A keleti nyelvekből a héberből átvett nevek, például : Anna (a kedves), Er­zsébet (az istendicsérő), Gábriella (isteni), Jo­hanna (kegyelmi gyermek)-. Márta (a ki erős), Rebeka (jól táplált), Eszter (csillogó), Zsu­zsanna (liliom tiszta). Végül az ó-német nyelv­ből származnak : Albertin (a nemes), Berta (fénylő), Brigitta (tündöklő), Emma (házias). Frida (békeszerető) Gertrud (a lándzsás szűz), Hedvig (a harczias), Matild (a hős nő), Zelma (a gazdag), Wilhelmina (a vadásznő), Hen­riette (a gazdálkodó). Ezek közé soroztainak még a szintén ó-németből származó : Hilde­gard (a ház oltalma), Luitgard az emberek oltalmazója), Edelgard (a nemesek védel­mezője). Irmengard (az istenek oltalmazója) stb. Közcsend háborítok ellen. A ki Szatmár- Németi szab. kir. város területén az utakon, utczákon, köztereken és általában a szabad­ban akár éjjel, akár nappal szándékosan és ok nélkül a közönség nyugalmát háborító lármát idéz elő és azzal a közcsendet zavar­ja vagy egyes személyeket botrányt oko- zólag megsért, — amennyiben cselekménye súlyosabb beszámitás alá nem esik, — dur­ván káromkodik, — a ki korcsmákban, ven­déglőkben, kávéházakban, czukrászdákban, kávémérésekben s egyáltalában bárminő nyilvános helyiségekben viselkedésével köz­botrányt okoz, hangversenyek, színházi vagy egyébb nyilvános előadásokon megbotrán­kozást keltő viselkedést tanúsít: kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető, s a városi szegény alap javára fordítandó pénz­büntetéssel, ennek behajthatlansága esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. Kiváló szerencse. Az osztálysorsjáték V. osztályú húzásánál a szerencse által ki­válóan kegyelt Török A. és Társa bankhá­zánál, Budapest, Váczi-körut 4. egy 5000 ko­ronás és még több kisebb nyereményen kivül a 30,000 koronás főnyereményt a 38928. számú sorsjegyre, részben vidéki, részben fővárosi vevők nyerték Vs és 2/s részekben. A magyar korona országai egyesitett czi- merét és az ország külön czimerét magáno­sok és magánjellegű testületek vállalatok és intézetek gyári vagy ipari czikkeiken, áru­kon, üzleti helyiségeiken czimtábláikon, czim- lapjatkon üzleti nyomtatványaikon csak akkor használhatják, ha arra a miniszterelnöktől engedélyt nyernek. E törvényes rendelkezés akként értelmezendő, hogy a czimert hasz­náló alany személyével vagy czégével össze­köttetésben álló, az egyén vagy czég minő­ségének jelzésére szolgáló engedély nélküli czirner használat tilos, tehát oly használat, mely azt a vélelmet, keltené, hogy az illető vagy hivatalos személy vagy hogy az állam­mal, vagy az állam kormányával valamely érdekviszonyokban áll, vagy pedig, hogy a czimert használó e jogositványt megkülön­böztetés vagy kitüntetésképen kapta az állam- hatalomtól gyárának, ipari és kereskedési üzletének kiválósága vagy pedig a készített vagy elárusított gyári vagy ipari czikkeknek, áruknak kiváló minősége elismeréséül. Ha ellenben valaki csak a czimert magát készíti vagy elárusítja, vagy pedig ha a czimer puszta ékítményt képez valamely ipari czik- ken minden vonatkozás nélkül az előállító vagy elárusító személyére vagy czégére: az ily czimer-használat a törvény szempont­jából korlátozás alá nem esik. Iparosok figyelmébe Mindazon iparosok­nak, kik a párisi kiállítás tanulmányozása végett Párisba utazni szándékoznak, most a legjobb alkalom kínálkozik arra, hogy czél- jukat megvalósíthassák. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter közlése szerint ugyanis a következő budapesti czégek u. m. : Mahunka Imre és Thék Endre mübutor asztalosok, Steinschneider Jakab berendezési vállalkozó, Gelb M. és fia kárpitos és diszitő, az építő és dekoratio szobrász munkálatokat végző Langer lgnácz, az installátiónális szobrász munkákat végző Oppenheimer J., a retros- pectiv pavilion díszítésén dolgozó Glaser Já­nos, valamint ennek diszüvegezését végző Forgó és Társa műintézete, a villamos be­rendezések egy részét készítő Ganz és Társa czég, mint az installationális munkálatokkal megbízott vállalkozók ezen munkálatoknál hazai erőket alkalmaznak. Felhívjuk ennél fogva az ez iránt érdeklődő iparosokat, hogy esetleges alkalmaztatásuk iránt forduljanak közvetlenül a felsorolt vállalkozókhoz. Nyakláncz ember szemekből. A párizsi kiállítás csodái közzé tartozik ez is. Nyakláncz — ember szemekből. Nem egészen uj, mert már a chikagói világkiállításon is megbámul­ták. Akkor az egyik Illionis állambeli dus- gadag disznókereskdő volt a tulajdonosa. A különös nyakláncz kitünően konzervált, nagy művészettel csiszolt,gyönyörűen aranyba foglalt három sor emberszem. A „disznóná- bób“-tól egy angol lady vásárolta, ettől meg egy gazdag orosz kezére került. Származik pedig az Inka-korabeli perui síremlékből. Arica chilei kikötő város nagy kiterjedésű temetőjében most is száz meg száz múmia látható s ezektől vehették a nyakláncz sze­meit. Csiszolatlan állapotban az emberszem színes barnássárga és nem átlátszó ; csiszo­lás utón a legszebben áttetsző, narancsszínűvé válik. A Dedek féle szentek életéből megjelent a 4-ik füzet is, mely a január 18—23-ika

Next

/
Oldalképek
Tartalom