Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-28 / 48. szám

H E TI SZEMLE“ (48-ik. szám) tehát, hogy igy kószühe az ígért tiszta vá- lasztás, ha a ('ügyetlen polgárok gyülhelyót minden tnegokolás nélkül, karhatalommal bezárják? Nem hihetjük, hogy ilyen dolog a Nagyméltóságod tudiával, beleegyezésével és jóváhagyásával történhessenek. Azért a magyar sajtó utján hívjuk fel Nagymóltó- ságod magas figyelmét a csongrádi tartha­tatlan állapotokra, melyeknek kiküszöbölé­séért eddig még küldöttségek utján híjába esedeztünk. Ellenkezőleg ki kell jelentenünk, hogy a választásnál minden bekövetkezhető össze­ütközéséért és vérontásért a felelősséget Nagy méltóságodra hárítjuk. Hazafiui mély tisztelettel vagyunk Csongradon, 1900. nov. 18. alázatos szolgái : A csongrádi függetlenségi és 48 as népkör tagjai. A villamosság és az iszákos ember. Mióta a fizikai tudomány elrabolta az ég villámait s ezeket drótokban raktározza, azóta elég gyakran olvashatunk olyan sze­rencsétlenségről, ahol a villamos vezeték a hóhér szerepét játszsza és minden bírói Íté­let nélkül egyre-másra öldösi a szegény ár­tatlan embereket. Ez év első napjaiban is történt egy ily halálos kimenetelű szerencsétlenség Prága közelében egy hamuzsir és spiritusz gyár­ban.1) Egy gyári munkás volt az áldozat, aki szódalugot tartalmazó vaskád fedélzetén volt munkával elfoglalva. Ez a kád megle­hetős közel állott a falhoz, melyre a villam- világitási vezeték volt alkalmazva. Épen drótelágazás volt a falon, szemben a káddal s ez a drót hibás szerelés folytán csupasz volt, a villamosságot elszigetelő minden anyag bevonása nélkül. Ennek a hibás sze­relésnek az a káros következménye volt, hogy az egyik drótból — mely a nedves fal­lal érintkezett — kényelmesen áramlott le a villamosság a földbe, a másik dróthoz pe­dig nagyon könnyen hozzáérhetett valamely munkás, aki a kád tetején állva neki tá­maszkodott a falnak. így aztán bekapcsoló­dott a munkás teste a villamos áram körébe, mely kedvező esetben erős ütéssel járt, ked­vezőtlen esetben pedig bénulást vagy éppen halált okozott. Ez utóbbi következett be ab­ban a szerencsétlen pillanatban, midőn egy munkás neki támaszkodva a falnak, kis és negyedik ujjával megérintette a villamos vezeték csupasz drótját. Ott ragadt a sze gény ember balkezével a dróton és midőn úgy öt perez múlva egy gyári tisztviselő el­választotta a szerencsétlent a vezetéktől, akkor már hiába való volt az előhívott or­vosnak minden elosztási kisérlete, a szegény munkás meg volt halva. A rémület mellett még nagy feltűnést is okozott ez a szerencsétlenség, mert a tu­dósok eleinte el sem tudták képzelni, hogyan ölhette meg a vezeték villamos árama azt a munkást. Az árammérő ugyanis egyátalán nem mutatott maga3 feszültséget, mindössze 96 Volton állott a mutató. Valamint az aláhulló víznek annál na­gyobb az ütő ereje, minél magasabbról esik és minél nagyobb tömegben, úgy a villamos áram munkaképessége esetleg romboló ereje is, annál nagyobb, minél nagyobb az áram feszültsége — amit „Volt“okban fejeznek ki — és minél nagyobb a villamos áram ineny- nyisége, — amit Amperekkel jeleznek. A villamos feszültség tehát hasonló a magas­sághoz, melyről vizi müveknél a viz a hajtó 9 Elektrotechnischer Neuigkeits-Anzeiger elbe­szélése szerint. kerékre esik, az Amperek pedig hasonlíta­nak az aláhulló viz mennyiségéhez. A vil­lamos feszültség különböző gépeknél na­gyon is különböző szokott lenni. így például a villamvilágitásnál 110 Volt, a villamos va­sútnál 550 Volt. A leirt szerencsétlenség alkalmával a vezeték villamos feszültsége éppen nem volt nagy, mert az árammérő mindössze 90—96 Voltot mutatott és mégis végzetessé vált a vezeték megérintése. Meg kell itt jegyeznünk, hogy általában kétféle szerkezetű gép ter­meli a villamos áramot. Az egyik fajta gép egyenlő irányú áramot hoz létre, az az olyat, mely mindig egy irányban folyik a vezető drótban. A másik fajta gép pedig váltó ára­mot fejleszt, az az olyat, mely pillanatonkint nagyon sokszor változtatja az irányát, vagyis egy bizonyos ponttól hol jobbra, hol balra kering. Az egyenlő irányú áramnak sokkal csekélyebb hatása van a testi szervezetre, mint a váltó áramnak. Az a gép, melynek árama azt a szegény munkást agyonsujtolta, váltó áramot termelt és igy sokkal rombo­lóbb volt a hatása a szervezetre, mint pél­dául ezeknek a gépeknek, melyek itt Szat- máron működnek, mert ezek mind egyenlő irányú áramot fejlesztenek; hanem azért mégis nagyon feltűnő volt, hogy oly csekély feszültségű áram — ha minjárt váltó áram is — embert öljön. Az emberi test ugyanis rendes körülmények között oly nagy ellen­állást fejt ki a villamos árammal szemben, hogy az emberen keresztül nem megy na­gyobb mennyiségű áram, mint 0.02 Amper. Egy ilyen mennyiséget — még váltó áram­ból is — veszély nélkül képes egy egészséges ember elviselni. Ha azonba n már 0.1 Amper megy keresztül az emberi testen, akkor ez megbónitja a tüdő és szív működését és ha ideje-korán nem jő segítség, úgy bele hal az ember. Hogy a villamos áramból minő mennyi­ség menjen keresztül az emberi testen, az először attól függ, minő a helyiség, száraz e vagy nedves ? másodszor minő a munkás bőre száraz e vagy izzadt? harmadszor, minő az ember, erős-e vagy gyenge, nyugodt-e vagy izgatott ? Minél szárazabb a helyiség, és az ember bőre, minél erősebb és nyugodtabb az em­ber, annál nagyobb a test ellenáló képessége, annál csekélyebb mennyiségű villamosság mehet az emberi testen keresztül és igy an­nál kisebb a vezeték megérintésénél a halál veszedelme. Ellenben, minél nedvesebb a helyiség, minél izzadtabb a bőr, minél gyen­gébb és izgatottabb az ember, annál kisebb a test ellenálló képessége, tehát annál na­gyobb mennyiségű villamosság megy keresz­tül a testen és igy nagyobb a vezeték meg­érintésénél a halál veszedelme. Az a szegény munkás — a kit a villa­mos áram agyousujtott — iszákos ember volt és csak kevéssel a szerencsétlenség előtt jól felöntött a garatra. A szeszes italtól szár­mazó izgatottság gyengítette meg testének ellenálló képességét, ezért ment az aránylag csekély feszültségű áram oly erővel testén keresztül, hogy halálát okozta. Megfoghatta volna száz más józan életű ember azt a vil­lamos vezetéket és távolról sem kapott volna tőle halálos ütést. Az alkohol, a pálinka rend kívül csökkenti a test ellenálló képességét a villamos árammal szemben. Van olyan cse­kély erősségű áram, melyet józan ember alig érez, és iszákos ember, — főleg, ha előbb bepálinkázott — ugyanazt az áramot elvisel­hetetlennek tartja. Midőn egy alkalommal villamos csengő vezetéket szereltettem, a munkásom — meg­érintve a csupasz vezetéket — arról panasz­kodott, hogy a „villany“ összeégeti a kezét, pedig oly gyenge volt az áram, hogy más alig érezte. Különös állapotban lehetett ez is. Ebből magyarázható meg az a jelenség —- amint a villámnál szeszélynek neveznek — hogy a villám egy és ugyanazon alka­lommal egyik embert megöli, a másikat csupán megijeszti. Az iszákos embereknek több okuk van félni úgy a villamos veze­téktől, valamint a villámcsapástól, mert egyik úgy, mint a másik az iszákost hama­rabb meggyilkolja, mint más józan embert. Nagyon veszedelmes iszákos embereket al­kalmazni olyan vezetékek kezelésénél, ahol váltó áramú villamos gép működik. P. Hírek. Advent kezdődik a következő vasárnap­pal. A karácsony ünnepét ugyanis előkészítő idő előzi meg, mely alatt töredelemmel s böjttel készítjük elő sziveinket a Megváltó eljövetelére. Az eljövetel (adventus) szótól ezen időszak neve advent. Az advent 4 vasár­napot ölel fel azon 4 ezred év emlékére, a meddig az emberiség a Messiást várta. A buskomor téli időszak, a kihalt természet, a hosszú, sötét éjszakák méltó kifejezői a bűn sötétjében tévelygő s a világosságért epedő emberiség lelki állapotának. Az egy­ház e négy hót alatt szerda és péntek na­pon szigorú böjtöt rendel, a zajos mulatsá­gokat, ünnepélyes menyegzőket tiltja, bün- bánatra hiv fel mindenkit s töredelem jeléül a templomban violaszinü egyházi ruhákat használ. Advent hétköznapjain a bold, szűz Mária tiszteletére kora hajnalban ünnepélyes sz. mise tartatik, melyet rorafe-nak nevezzünk, mert e szavakkal kezdődik: Rorate coeli Harmatozzatok, egek, felülről s a felhők csepegjék az igazat). E hajnali mise szin­tén azon lelki sötétre emlékeztet minket, melyben az emberiség a Messiást várta. A rorate után az Ur angyala imádságot mondja el a pap, melytől a mise „angyali misének“ is hivatik. A szatmári plébánia ősi szokás szerint vasárnap reggel 6 órakor tartja az első roratót s ettől kezdve j mindén hétköz­nap ugyanazon időben. A miniszter nálunk. Hegedűs Sándor ke­reskedelmi miniszter, városunk díszpolgára, a ref. főgymn. fentartó testületének elnöke szombaton este városunkba érkezett dr. Chorin Ferencz képviselő és Hugonnai Béla gróf főispán társaságában. A miniszter a püspök ur ő méltóságához szállott. Rövid pihenés után megjelent a nőegyletnek épen akkor tartott mulatságán, hol igen jól találta magát. Másnap reggel díszközgyűlés volt, hol a polgármester a minisztert, kit a legutóbbi városi közgyűlés választott díszpolgárának, lelkes szavakkal üdvözölte. Ezután a szabad­elvű párt, majd a kereskedők és iparosok küldöttségét fogadta. A kitűzött időben meg­jelent a ref. főgymn. fentartó testületének gyűlésén. Délben a miniszter tiszteletére ä püspök ur O méltósága 40 teritékü diszebó- det adott, melyen városunk előkelőségei kö­zül számosán voltak jelen. A miniszter az esteli vonattal utazott el. Hymen. Gellert Endre, Nagy-Bánya vá­ros polgármestere, holnap esküszik örök hűsé­get Mátészalkán Ilosvay Endre főszolgabiró leányának, Blanka kisasszonynak. — Nagy- bölöni Bakó Adorján, nagykükűllőmegyei köz- igazgatási tisztviselő szombaton vezette ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom