Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-19 / 38. szám

4 HETI SZEMLE“ (38-ik. szám) Tanítónő választás. A szatmári kath. ta- nitónőképző intézetnek a múlt isk. évben jelesen képesített két növendékét: Madzsar Mariska és Vargha Irén kisasszonyokat leg­közelebb tanitónőknekválasztották meg, előbb nevezettet Makóra, utóbbit Erzsébetfalvára. Templomünnep volta múlt vasárnap Bereg­szászban, mely az előző évek példájára szép lelki haszonnal végződött. A szent misét Szalag Sándor esperes plébános mondotta, mire dr. Fechtel János főgymn. tanár az ő gyönyörű nyelvén szivekig megható beszédet intézett a mindenünnen összesereglett hívek sokaságához. Délben a plébános vendégsze­rető házánál fényes ebéd volt, melyre a hely­beli előkelőségek közül számosán voltak hivatalosak. Jelen volt Beregszász polgármes­tere, Búzáik és Nedeczey orsz. képviselők. Városunkból is többen utaztak ez alkalomból Beregszászba: PerényiJános képezdei igazgató, Fásztusz Elek és dr. Fechtel János főgymn. ta­nárok, Vallon Lajos, Mondik Endre tanító és Ékkel Lajos segédlelkész. A két utóbbi szent mise alatt szebbnél szebb énekeket adott elő. Gyászhír. Probszt Jakab papnövendék e hó 16-án délután 1 órakor életének 19-ik évében Erdődön elhunyt. A megboldogult hült tetemei tegnap délután általános rész­vét mellett tétettek örök nyugalomra. Tö­rekvő, derék ifjú volt, kit az iskola falain és szülőfaluján Erdődön kivül alig ismertek, a ki nyolcz éven át a helybeli kir. kath. főgimnáziumnak s két éven át a papnövel­dének volt szorgalmas, példás viseletű, sze­líd lelkű tanulója, a kit tanárai s tanulótár­sai egyaránt szerettek és becsültek. Evek óta rágódott tüdején a halál férge s már csak a lélek ereje tartotta a törékeny testet, lelkében a reményt, akaratában a kitartást, hogy ez év júniusában jeles érettségi bizo­nyítványt szerezzen, hogy azt most hült feje alá halotti vánkosul tegyék. A boldogok ha­zájában találja meg törekvéseinek és szen­vedéseinek gazdag jutalmát, rövid élte után az el nem enyésző, örök életet. — Meliorisz Miklósné úrnő, szül. Hlatky Olga e hó 14-én életének 52ük, boldog házasságának 25 ik évében hosszas szenvedés után Beregszász- Végardóban elhunyt. — Fehér Ákos, ungme- gyei II. aljegyző neje, szül. Tabakovics Juli­ánná e hó 13-án életének 33-ik, boldog há­zasságának 8 ik évében elhunyt. — Oerzon Elemér e hó 11-én életének 38-ik évében hosszas szenvedés után Király-Daróczon el­hunyt. Földi maradványai az ottani családi sírboltban tétettek örök nyugalomra. Hálás tanítványok. A tanitónőképző intézet negyedik osztályú növendékei egy gyönyörű élővirágokból készült csokorral lepték meg volt kedves tanárukat, Perényi János képezdei igazgatót, mely egy általuk művészileg készí­tett vázában van elhelyezve. Az emléket, mely minden bizonynyal becses leend, me­leg s őszinte gyermeki szívből fakadó hangú levél kíséretében juttatták volt tanárukhoz, melyben köszönetét mondottak fáradozásai­ért s magukat jó emlékébe ajánlották. Kegyes alapítványok. Az egyhm. ható­sághoz az elmúlt hót folyamán a következő alapitványok érkeztek be: özv. Masztilla Györgyné, szül Podhorin Anna, berői lakos sz. mise alapítványa 110 kor.,Lendeczki János, felsőbányái lakos sz. mise alapítványa 190 kor., Kilnák György és neje tibai lakosok keresztalapitványa 55 kor. Tanító választás. Tóth Rudolf mezőpetrii tanító Gyertyánkutra, (Veszprém megye) Von- ház István zajtai tanító pedig Mező-Petribe választattak meg tanítónak. Hazatért katonák Galicziában szomba­ton éjjel ért véget a nagy katonai hadgya­korlat, melyen jelen volt a legfőbb hadúr, a király is. Hovnédségünk a határszélig vé- geszte gyakorlatait, mig a közöshadsereg zászlóalja Galiczia földjén hadtestbe be­osztva végezte a fárasztó csatározásokat. A honvédek tegnag este külön katonai vonat­tal érkeztek meg városunkba s a honvéd zenekar hangjai mellett vonultak be elha­gyott otthonukba, a József Főherczeg lakta­nyába. A közös hadsereg legénysége ugyan­csak külön vonattal ma este fog meg­érkezni. BncSU A nkárolyi róni. kath. hivek Tietz Sándor kegyesr. áldozöpap vezetése mellett — mintegy 700-an — vettek részt a Mária-napi búcsún Mári-Pócson. Útközben az ájtatos hiveket ünnepélyesen fogadták a faluk népei, a vezető lelkészt pedig üdvözlő beszédekkel és virágcsokrokkal lepték meg. Hazajövet a városból is nagy néptömeg ment elibük s a több ezer főre menő tömeg ha­rangzúgás között tért be a városba. Villamos vasntunk karói ellen sok a pa­nasz. Mint értesülünk, ezek jórészt nem a vasúton múlnak, a mely még azzal is túl tesz villamvilágitási oszlopainkon, hogy be­festeti és székesegyházunk tornyával egyező diszitési kúpokkal láttatta el. Persze, ha ház- tulajdonosaink előbb ébredtek volna arra a jó belátásra, mit újabban követnek, hogy t. i. az oszlopok helyett inkább a ház falára erősittetik a vezetéket, úgy a város az osz­lopok felét megtakaríthatta volna, Mert hát az oszlopokat a város adja s a vasút olyan oszlopokat állít-, a minőt kap, kérte is a háztulajdonosokat, hogy mint a világon min­denütt, nálunk is oszlop helyett a házakra erősíthesse a vezetéket. Szatmár persze min­dig extra akar lenni s nem engedték. Most aztán igén sokan inkább megfizetik az oszlop eltávolításával s a vezetéknek a házra erősí­tésével járó költségtöbbletet, csakhogy me­neküljenek az oszloptól. Érthetetlen is, hogy mig a világitó vezeték nagyrészt a házakra van erősítve, a vasúti vezetéktől annyira hú­zódoztak. Persze, ha a vezeték egyszer ki leszen feszítve, s a vasút járni fo?, úgy az oszlopok eltávolítása már a vasút forglamát akasztja meg, s már nem csak költségkérdós, de forgalmi akadály lesz az. Azért a ki te­heti, kérje még most az oszlop eltávolítását, mert később aligha remélhet sikert. Nagy asztal. Az „Ezres“ f. hó 22-ón szombaton este V28 órakor hivatalos helyi­ségében nagy asztalt rendez, melyre a jog­társakat ez úttal is tisztelettel meghívja az elnökség. Dalárdahír. Dalegyesületünk a tegnapi nappal ismét hozzá fogott a komoly munkához. Minden kedden a tenorok, csütörtökön a bas- susok gyakorolnak, szombaton pedig összpróba tartatik. Most egy legközelebb tartandó dalestélyre készülnek. A skapulárét, azaz a bold, szűz Mária vállszalagját kegyelettel s azon gyermeki biza­lommal viselik Mária tisztelői, hogy az égi Szűz közbenjárására Isten őket boldog halálban rószesiti, nem engedvén, hogy lelki megtisz­tulás nélkül múljanak ki a világból. Nem rég az ulolsó kenet szentségéről prédikálván a helyettes lelkész, fölemlité ezt beszédében s mivel csakhamar a hivek közöl többen óhaj­tották a skapulárét fölvenni, ennek ünnepé­lyes föladását Kisaszony napj mák délután­jára hirdető. A kedves alkalomra a közönség megtöltötte a székesegyházat, hol Binder András tb. kanonok, a karmelita rend szatmári meghatalmazottja, 150 hívőnek adta fel a skapulárét, remek beszédben fejtegetvén annak jelentőségét. De több száz jelentkezőnek ezúttal nem jutott vállszalag. A plébánia most kóii azokat, kik még fölvenni óhajtják, hogy október hó első vasárnapján (okt. 7.) délután V2 4 órakor jöjjenek össze a székesegyházba, amikorismét ünnepélyesskapulare osztás leend. A katonai főéilenőrzósi szemle folyó évi október hó 17., 18., és 19-ón lesz. Utó­ellenőrzési szemle pedig folyó évi november hó 19-ón a Ferenc József laktanyában. —b., A honvédségi főellenőrzési szemle folyó évi október 22. 23. és 24.-én, az utóellenőr­zési szemle pedig folyó évi nov. 9 ón a „József főherczeg“ laktanyájában. —c. Nópfelkelési ellenőrzési szemle folyó évi október hó 10., és 11-én a városházánál a katona ügy osztályának hivatalos helyiségé­ben. —Jelentkezésnél a tartalékosok birto­kában lévő katonai-, honvédségi-, illetve nópfelkelési- igazolványi- könyvekben fog­lalt Útmutatások ellenőrzési szemlére vo­natkozó pontjai mérvadók, melyek szigorúan betartandók. Hangversenyt és tánezvigalmat készül rendezni a helybeli tanítói kar a „Tanítók háza“ javára. A részletek még megállapítva nincsenek, épen azért előlegesen kívánjuk felhívni a figyelmet a jótókonyczélu mulat­ságra, melynek tiszta jövedelme igen szép czélra fordittatik. Épen azért reményünk van hozzá, hogy a közönség pártolásban fogja részesíteni. A programmot majd an­nak idején közölni fogjuk. Köszönetnyilvánítás. Tűzben ismerhető fel az igazi arany; a megpróbáltatások és a sors nehéz csapásai között tűnnek ki az áldozatkész, nemes szivek. Ily áldozatkész és nemes szivüeknek ismerte Fehér Gyarmaton mindenki mindig a Mártonffy-család tagjait, kik az Isten sújtó karja által reánk neheze­dett, gyászos napokban ezen áldozatkészsé­güknek és nemes szivüsógüknek még foko zottabb mértékben adtak fényes és nagy hálára kötelező kifejezést; főkép Mártonffy Lajos ur, ki fáradságot nem ismerő buzgó- ságot fejtett ki mind abban, a mi a leégett róm. kath. templom helyreállítására és szebbé tételére vonatkozctt. Az ő lankadat­lan fáradozásának és a család nagyrabe- csült tagjai hozzájárulásának köszönhető, hogy az uj torony czinkezett vasbádogból készült, pompás kivitelű zsalukkal diszes- kedik. Ezen nagy jótéteményért úgy a tisz­teletreméltó család egyes tagjainak, mint főkóp Mártonffy Lajos urnák ez utón is a legnagyobb elismerését, köszönetét és hálá­ját nyilvánítja a hitközség nevében az egy­házi előjáróság. übrezsen ismét tűz volt. Gyufával ját­szadozó kis gyermekek egy kazal szénát gyújtottak fel f. évi szept. 12-én d. u., melytől 4 ház, — melléképületeivel együtt leégett. Leégett a kántoriak is teljesen és a gör. kath. templom. — Hogy a harangok megmaradtak, csak egy pár rendkívüli merészósügyes ember­nek köszönhető, és annak, hogy nappal volt a tűz. A gyújtogató gyermekek közül egy (4 éves) összeégve meghalt; a másik (5 éves) összesült, — talán életben marad; — egy harmadik 7 éves megszabadult. Előleges színházi jelentés. Van szeren­csém Szatmárnémeti sz. kir. város n. é. kö­zönségének becses tudomására hozni, hogy a közönség müigónyeinek megfelelően szer­vezett színtársulatommal előadásaim soroza­tát f. évi szeptember 29-ón megkezdem. A színházi idényre a zenét a helyben álló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom