Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-29 / 35. szám

„H R T I S Z E M L E“ (35 ik szám) A vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur 1878. márczius hó 31-ón 7180. szám alatt kelt leiratában tudatja, hogy csak azok te­kinthetők tanköteleseknek, kik 6 ik életévö- ket a polgári év szeptember haváig betöltik. Ugyanazért minden, az első osztályba be­írandó tanulótól megkivántatik, hogy élet­korát születési bizonylattal igazolja. E szü­letési igazolványok a plébániai hivatalban kí­vánatra díjmentesen állíttatnak ki. Behatási dijul minden r. kath. növendék 4 korona 30 fillért, más vallásuak és a vidéki szülők gyermekei 8 korona 30 fillért fizetnek. Sze­gényebb sorsú szülők gyermekeit az iskola igazgatója a beiratási dij fizetése alul felment­heti. A 30 fillér dijat azonban az ilyeneknek is meg kell fizetniük. Az idegen iskolából jött tanulóknak végzett tanulmányaikról bi­zonyítványt kell felmutatniok, de haa tantes­tületnek ez iránt esetleg kételye volna, a miniszteri utasítás 50. szakasza értelmében felvételi vizsgálatnak kell magokat alávet­niük. A javító- és magánvizsgálatok a be­írás tartama alatt fognak megtartatni. Szat- már, 1900. augusztus hó 14-én. Az igazgatóság. léZUS Szive, a kegyelemnek napja a század fordulóján. A századforduló és XIII. Leo pápa azon rendeletének alkalmából, hogy az egész emberiséget Jézus szents. Szivének ajánlják fel, — irta Hagen Márton, Jézustársasági atya. Magyarra fordította és kiadja a Szatmári Növendékpapok Szt. Alajos Társulata. A mü, mely két részből, oktató és imakönyvi részből áll, 21 iv terjedelmű ; ára kötve 2 kor. A megrendelések Wolken­berg Alajos dr. czimóre Szatmárra (Szemi­nárium) küldendők. Az erdődi vár, Petőfi nászának és rövid boldogságának e regényes színhelye, a szat- már-erdődi vasút megnyitása óta folyton nagyobbodó vonzóerőt gyakorol városunk kiránduló közönségére. Annyian keresik föl e várat és árnyas kertjét, melyhez foghatót vidékünkön messzire nem találni, hogy érte­sülésünk szerint a vasút naponta fogja oda- jaratni délutáni vonatát, mihelyt a villamos vasút megnyíltával mozdonyának dolga apadni fog. Ha az uradalom a mostani előzékenysé­gével teszi hozzáférhetővé e szép helyet, úgy arra még nagy jövő vár. Honvédeink a nagy gyakorlaton. Honvéd­ségünk vasárnap reggel indult el városunk­ból a Felvidéken tartandó nagy hadgyakor latokra. Az ezred a zenekar hangjai mellett a székesegyház elé vonult fel, hol Schwent őrnagy imához vezényelte a legénységet. Ima után a Rákóczy-induló hangjai mellett a vasúti állomáshoz mentek, honnan egy külön katonai vonat szállította el őket Mis- kolcz felé. Kívánjuk, hogy a nehéz, sok fá­radalommal járó nagy gyakorlatról minden baj nélkül érkezzenek vissza derék hon­védeink. Könyöradmány-gyiijtők. A nagykikindai kir. törvényszék Szántó Mihály és Bencsik József név alatt szereplő ismeretlen egyéne- neket körözteti, kik hamisnak bizonyult könyöradomány-gyüjtósi engedély felhaszná­lásával másokat tévedésbe ejtettek, kik Bu­dapest, Kis-Körös, Szabadka, Nagy-Szent- Miklós, Nagy-Őszön, Varjason és Veszprém- megyében nem is létező Kazár községben építendő templom költségei beszerzésére kö- nyöradományokat gyűjtöttek s megszöktek. Ezek a jómadarak városunkban is megfor­dultak. Buthén tápintézet. A múlt héten Mára- maros-Szigeten szép számban összegyűlt ruthón papság és intelligentia Balogh Mihály vicarius elnöklete alatt tartott értekezleten kimondotta egy ruthén tápintézetnek a mega­lapítását. A tápintézet már ezen tanév elején megnyittatik. A jelen voltak nyomban 2400 korona alapítványt Írtak alá. A megalapitási módozatok megbeszélésére és megállapítására a gyűlés egy 12 tagból álló bizottságot küldött ki. A csendőrök öröme. A m. kir. csendőr- sógnél újabb rangfokozatot léptettek életbe. A m. kir. honvédség mintájára szervezték a csendőrségnél is a törzsőrmesteri rangfoko­zatot. Az erre vonatkozó szervezeti szabály­zatot a király már jóváhagyta s e hónap­ban már megtörténik az első csendőrtörzs­őrmesterek kinevezése. Egyelőre most csak azokat a csendőr-őrmestereket nevezik ki törzsőrmesterekké, akik már letették a számvivői vizsgát. A bikszádi vízzel már régibb idő óta csúf gscheftet űznek. Egy alkalommal már figyelmeztettük reá a közönséget és a tulaj­donost, úgy látsszik, volt is foganatja, mert azután ritkán találkoztunk ily hamisítások­kal. Most újabban több alkalommal tapasztal­tuk, hogy a régi módszert megismétlik. Arról van szó, hogy a bikszádi viz czégére alatt más vizet hoznak forgalomba. Az avasujvárosi savanyuviz ez, mely a bikszá- dinak nyomába sem léphet és üvegekbe huzva nem állja sokáig az idők viszontag­ságait. Az ily impertinens üzérkedésre a tu­lajdonos figyelmének ki kellene terjedni, mert ezzel a méltán jó hírnévre kapott bikszádi viz renuméját alaposan tünkreteszik. Az áreme­lés, melyről már szólottunk, szintén quali- fikálhatatlan eljárás, mely méltán hívta fel a közönség ellenállását. A nagy trafikok. Lapunkban nem rég megemlékeztünk arról, hogy az állam az összes nagy trafikokat megszünteti, illetve a dohányáruk nagybani eladását államosítani fogja. A pénzügyi kormány törekvése csak­ugyan a dohányáruk nagybani eladásának államosítása felé irányul, csakhogy ez a czél hosszú idő után s mindenesetre csak akkor valósul meg, ha a kormány a nagytrafikok kezelésére elégséges számú szakképzett tiszt­viselővel fog rendelkezni. De még ekkor sem fogják az összes nagy trafikokat be­szüntetni, hanem csakis azokat, melyek oly helyen állanak fenn, ahol a kezelés közvetlen, és állandó ellenőrzésére a pénzügyminisz­térium megfelelő közegekkel rendelkezik. Ott, ahol kincstári dohányáru-raktárak van­nak, vagy a jövőben ilyenek felállittatnak, a nagy trafikok kezelését is a kormány veszi át. így állami kezelésbe kerülnek a szegedi, temesvári, n-váradi, pécsi stb. nagy trafikok, összesen a 422 nagy trafik közöl egyelőre csak 20. A meggyalázott Szentsir. Ma is felforr még az emberek vére, ha alkalmuk nyílik azokat a felháborító eseményeket elolvasni, miket a középkor krónikásai följegyeztek azokról a minden kegyeletet kigunyoló ese­ményekről, miket a szaraczénok műveltek a Szentföldön, a mikor azt hatalmukba kerítet­ték. Meggyalázták több Ízben a Szentsirt és minden szent helyet, mely örökre szent marad a keresztény világ előtt s még a hi­tetlenek, a pogányok előtt is, mint világtör­ténelmi jelentőségű helyek, a tisztelet tárgyai. A VII. században, a mikor ez ese­ményeknek hire ment a müveit nyugaton, ellentállhatatlan vágy fogta el az emberisé­get, hogy a meggyalázott Szentsírt a török kezéből kivegye. Mesés hatással volt ez az emberekre. Rablólovagok megtértek s foga­dalmat tettek, hogy akár életük árán vissza­hódítják Jézus sírját a pogányoktól. — El­lenséges viszonyban álló királyok, egymást gyűlölő népek kibékültek, hogy együtt küzd­jenek a török ellen. Ebben a világmozgalom­ban nekünk magyaroknak vezetőrész jutott, holott alig száz éve vallottuk Krisztus val­lását és II. András a jeruzsálemi király czi- mét is megszerezte. Mindez fenkölt diszmű- ben, melyet Pálfy Ferencz budapesti ügyvéd szerkeszt és ad ki „Magyarország a XIX században, írásban és képekben“, mely első helyen áll az eddig megjelent összes magyar történelmi munkák közölt, úgy a rendkívüli szép és mesteri illusztrácziók, minta kiváló gonddal eszközölt szerkesztés s a mi a fő, a műben megnyilatkozó erkölcsi világnézet miatt, mely minden keresztény családnak kötelességévé teszi, hogy ezzel az eddig hasz­nált történetet a családi könyvtárból kiszo­rítsa. Nem csak a müvet és szerzőjét áldotta meg a pápa, de az olvasókat is. Épen ezért lehetővé tette a kiadó szerkesztő, hogy min­denki megszerezhesse a könyvet s füzetek­ben adja azt ki, melyeknek ára egy korona. Most jelent meg IV. és V. füzet negyvenöt, színben nyomott gyönyörű képpel s mint műmelléklet XIII. Leo pápa arczképe van csatolva. — Mutatványfüzetet minden érdek­lődőnek levélbeli megkeresésre szívesen küld: Pálfy Ferencz, Budapest, VII., Erzsó- het-körut 29. Ezt a diszmüvet a magunk ré­széről is a legmelegebben ajánljuk. Felsőbányái csipkeverési tanfolyam nyí­lik meg szeptember 1 én. A miniszter 1000 kor. segélyt helyezett reá kilátásba. A házi ipar fejlesztésére alakított bizottság Tersz- tyánszki Róza tanítónőt kérte fel ideiglenesen a tanfolyam vezetésére. A Nemzeti Zenedében a növendékek be­hatása f. évi augusztus hó 30-tól bezár. szép. hó 5-éig az intézet helyiségében (Budapest IV. Újvilág utcza 14. sz.) naponként d. e. 9—12 óráig történik. Ezen időn túl csakis külön igazgatói engedély alapján uaponként d. u. 3—5 óráig. Mindkét nembeli növendé­kek felvétetnek az ének, zongora, orgona, czimbalom, hárfa, az összes vonós- és fuvó- hang,szerek, továbbá az összhangzattani, ze­neszerzési, zenetörténeti és aesthetikai tan­szakokba, a vonósnégyes és zenekari isko­lába, valamint az egyházi zene- és lythur- giai tanszakokba is. Beiratási dij 12 korona. Budapest, 1900. évi aug. hó 20-án. Bartay Ede, kir. tanácsos, a „Nemzeti Zenede“ igaz­gatója. A sorszámrendszer, melyet a szatmár er­dődi vasúton most vasárnap próbáltak ki elő­ször, teljesen bevált. Mindenki biztos volt benne, hogy sorszámjegye a vonaton ülőhelyet és hozzátartozóival együttmaradást biztosit neki, ezért teljesen fölöslegessé is vált s el is maradt a délutáni vonatnak az a megroha- nása, mely a múltban egyszer-másszor már-már komoly balesetet okozott. Pályázatok. A budapesti „Mensa Aca- demica Egyesület“ az 1900—1901. tanév I. felére a következő pályázatot hirdeti. 1. Az egyesület választmánya által betöltendő mintegy 100 ingyenes, illetve féldijas ebéd­segélyre. E helyekre csak tudomány-egye­temi hallgatók pályázhatnak. A kérvény az elnökséghez czimzendő. 2. Bojári gr. Vi­gyázó Sándor cs. és kir. kamarás ur ő Méltósága által betöltendő három ingyenes ebéd- és vacsorasegélyre. A kérvények az alapitványozóhoz czimzendők. E helyekre csak keresztény, tudományegyetemi hallga­tók pályázhatnak. 3. Budapest székes fő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom