Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-29 / 35. szám
„H R T I S Z E M L E“ (35 ik szám) A vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur 1878. márczius hó 31-ón 7180. szám alatt kelt leiratában tudatja, hogy csak azok tekinthetők tanköteleseknek, kik 6 ik életévö- ket a polgári év szeptember haváig betöltik. Ugyanazért minden, az első osztályba beírandó tanulótól megkivántatik, hogy életkorát születési bizonylattal igazolja. E születési igazolványok a plébániai hivatalban kívánatra díjmentesen állíttatnak ki. Behatási dijul minden r. kath. növendék 4 korona 30 fillért, más vallásuak és a vidéki szülők gyermekei 8 korona 30 fillért fizetnek. Szegényebb sorsú szülők gyermekeit az iskola igazgatója a beiratási dij fizetése alul felmentheti. A 30 fillér dijat azonban az ilyeneknek is meg kell fizetniük. Az idegen iskolából jött tanulóknak végzett tanulmányaikról bizonyítványt kell felmutatniok, de haa tantestületnek ez iránt esetleg kételye volna, a miniszteri utasítás 50. szakasza értelmében felvételi vizsgálatnak kell magokat alávetniük. A javító- és magánvizsgálatok a beírás tartama alatt fognak megtartatni. Szat- már, 1900. augusztus hó 14-én. Az igazgatóság. léZUS Szive, a kegyelemnek napja a század fordulóján. A századforduló és XIII. Leo pápa azon rendeletének alkalmából, hogy az egész emberiséget Jézus szents. Szivének ajánlják fel, — irta Hagen Márton, Jézustársasági atya. Magyarra fordította és kiadja a Szatmári Növendékpapok Szt. Alajos Társulata. A mü, mely két részből, oktató és imakönyvi részből áll, 21 iv terjedelmű ; ára kötve 2 kor. A megrendelések Wolkenberg Alajos dr. czimóre Szatmárra (Szeminárium) küldendők. Az erdődi vár, Petőfi nászának és rövid boldogságának e regényes színhelye, a szat- már-erdődi vasút megnyitása óta folyton nagyobbodó vonzóerőt gyakorol városunk kiránduló közönségére. Annyian keresik föl e várat és árnyas kertjét, melyhez foghatót vidékünkön messzire nem találni, hogy értesülésünk szerint a vasút naponta fogja oda- jaratni délutáni vonatát, mihelyt a villamos vasút megnyíltával mozdonyának dolga apadni fog. Ha az uradalom a mostani előzékenységével teszi hozzáférhetővé e szép helyet, úgy arra még nagy jövő vár. Honvédeink a nagy gyakorlaton. Honvédségünk vasárnap reggel indult el városunkból a Felvidéken tartandó nagy hadgyakor latokra. Az ezred a zenekar hangjai mellett a székesegyház elé vonult fel, hol Schwent őrnagy imához vezényelte a legénységet. Ima után a Rákóczy-induló hangjai mellett a vasúti állomáshoz mentek, honnan egy külön katonai vonat szállította el őket Mis- kolcz felé. Kívánjuk, hogy a nehéz, sok fáradalommal járó nagy gyakorlatról minden baj nélkül érkezzenek vissza derék honvédeink. Könyöradmány-gyiijtők. A nagykikindai kir. törvényszék Szántó Mihály és Bencsik József név alatt szereplő ismeretlen egyéne- neket körözteti, kik hamisnak bizonyult könyöradomány-gyüjtósi engedély felhasználásával másokat tévedésbe ejtettek, kik Budapest, Kis-Körös, Szabadka, Nagy-Szent- Miklós, Nagy-Őszön, Varjason és Veszprém- megyében nem is létező Kazár községben építendő templom költségei beszerzésére kö- nyöradományokat gyűjtöttek s megszöktek. Ezek a jómadarak városunkban is megfordultak. Buthén tápintézet. A múlt héten Mára- maros-Szigeten szép számban összegyűlt ruthón papság és intelligentia Balogh Mihály vicarius elnöklete alatt tartott értekezleten kimondotta egy ruthén tápintézetnek a megalapítását. A tápintézet már ezen tanév elején megnyittatik. A jelen voltak nyomban 2400 korona alapítványt Írtak alá. A megalapitási módozatok megbeszélésére és megállapítására a gyűlés egy 12 tagból álló bizottságot küldött ki. A csendőrök öröme. A m. kir. csendőr- sógnél újabb rangfokozatot léptettek életbe. A m. kir. honvédség mintájára szervezték a csendőrségnél is a törzsőrmesteri rangfokozatot. Az erre vonatkozó szervezeti szabályzatot a király már jóváhagyta s e hónapban már megtörténik az első csendőrtörzsőrmesterek kinevezése. Egyelőre most csak azokat a csendőr-őrmestereket nevezik ki törzsőrmesterekké, akik már letették a számvivői vizsgát. A bikszádi vízzel már régibb idő óta csúf gscheftet űznek. Egy alkalommal már figyelmeztettük reá a közönséget és a tulajdonost, úgy látsszik, volt is foganatja, mert azután ritkán találkoztunk ily hamisításokkal. Most újabban több alkalommal tapasztaltuk, hogy a régi módszert megismétlik. Arról van szó, hogy a bikszádi viz czégére alatt más vizet hoznak forgalomba. Az avasujvárosi savanyuviz ez, mely a bikszá- dinak nyomába sem léphet és üvegekbe huzva nem állja sokáig az idők viszontagságait. Az ily impertinens üzérkedésre a tulajdonos figyelmének ki kellene terjedni, mert ezzel a méltán jó hírnévre kapott bikszádi viz renuméját alaposan tünkreteszik. Az áremelés, melyről már szólottunk, szintén quali- fikálhatatlan eljárás, mely méltán hívta fel a közönség ellenállását. A nagy trafikok. Lapunkban nem rég megemlékeztünk arról, hogy az állam az összes nagy trafikokat megszünteti, illetve a dohányáruk nagybani eladását államosítani fogja. A pénzügyi kormány törekvése csakugyan a dohányáruk nagybani eladásának államosítása felé irányul, csakhogy ez a czél hosszú idő után s mindenesetre csak akkor valósul meg, ha a kormány a nagytrafikok kezelésére elégséges számú szakképzett tisztviselővel fog rendelkezni. De még ekkor sem fogják az összes nagy trafikokat beszüntetni, hanem csakis azokat, melyek oly helyen állanak fenn, ahol a kezelés közvetlen, és állandó ellenőrzésére a pénzügyminisztérium megfelelő közegekkel rendelkezik. Ott, ahol kincstári dohányáru-raktárak vannak, vagy a jövőben ilyenek felállittatnak, a nagy trafikok kezelését is a kormány veszi át. így állami kezelésbe kerülnek a szegedi, temesvári, n-váradi, pécsi stb. nagy trafikok, összesen a 422 nagy trafik közöl egyelőre csak 20. A meggyalázott Szentsir. Ma is felforr még az emberek vére, ha alkalmuk nyílik azokat a felháborító eseményeket elolvasni, miket a középkor krónikásai följegyeztek azokról a minden kegyeletet kigunyoló eseményekről, miket a szaraczénok műveltek a Szentföldön, a mikor azt hatalmukba kerítették. Meggyalázták több Ízben a Szentsirt és minden szent helyet, mely örökre szent marad a keresztény világ előtt s még a hitetlenek, a pogányok előtt is, mint világtörténelmi jelentőségű helyek, a tisztelet tárgyai. A VII. században, a mikor ez eseményeknek hire ment a müveit nyugaton, ellentállhatatlan vágy fogta el az emberiséget, hogy a meggyalázott Szentsírt a török kezéből kivegye. Mesés hatással volt ez az emberekre. Rablólovagok megtértek s fogadalmat tettek, hogy akár életük árán visszahódítják Jézus sírját a pogányoktól. — Ellenséges viszonyban álló királyok, egymást gyűlölő népek kibékültek, hogy együtt küzdjenek a török ellen. Ebben a világmozgalomban nekünk magyaroknak vezetőrész jutott, holott alig száz éve vallottuk Krisztus vallását és II. András a jeruzsálemi király czi- mét is megszerezte. Mindez fenkölt diszmű- ben, melyet Pálfy Ferencz budapesti ügyvéd szerkeszt és ad ki „Magyarország a XIX században, írásban és képekben“, mely első helyen áll az eddig megjelent összes magyar történelmi munkák közölt, úgy a rendkívüli szép és mesteri illusztrácziók, minta kiváló gonddal eszközölt szerkesztés s a mi a fő, a műben megnyilatkozó erkölcsi világnézet miatt, mely minden keresztény családnak kötelességévé teszi, hogy ezzel az eddig használt történetet a családi könyvtárból kiszorítsa. Nem csak a müvet és szerzőjét áldotta meg a pápa, de az olvasókat is. Épen ezért lehetővé tette a kiadó szerkesztő, hogy mindenki megszerezhesse a könyvet s füzetekben adja azt ki, melyeknek ára egy korona. Most jelent meg IV. és V. füzet negyvenöt, színben nyomott gyönyörű képpel s mint műmelléklet XIII. Leo pápa arczképe van csatolva. — Mutatványfüzetet minden érdeklődőnek levélbeli megkeresésre szívesen küld: Pálfy Ferencz, Budapest, VII., Erzsó- het-körut 29. Ezt a diszmüvet a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk. Felsőbányái csipkeverési tanfolyam nyílik meg szeptember 1 én. A miniszter 1000 kor. segélyt helyezett reá kilátásba. A házi ipar fejlesztésére alakított bizottság Tersz- tyánszki Róza tanítónőt kérte fel ideiglenesen a tanfolyam vezetésére. A Nemzeti Zenedében a növendékek behatása f. évi augusztus hó 30-tól bezár. szép. hó 5-éig az intézet helyiségében (Budapest IV. Újvilág utcza 14. sz.) naponként d. e. 9—12 óráig történik. Ezen időn túl csakis külön igazgatói engedély alapján uaponként d. u. 3—5 óráig. Mindkét nembeli növendékek felvétetnek az ének, zongora, orgona, czimbalom, hárfa, az összes vonós- és fuvó- hang,szerek, továbbá az összhangzattani, zeneszerzési, zenetörténeti és aesthetikai tanszakokba, a vonósnégyes és zenekari iskolába, valamint az egyházi zene- és lythur- giai tanszakokba is. Beiratási dij 12 korona. Budapest, 1900. évi aug. hó 20-án. Bartay Ede, kir. tanácsos, a „Nemzeti Zenede“ igazgatója. A sorszámrendszer, melyet a szatmár erdődi vasúton most vasárnap próbáltak ki először, teljesen bevált. Mindenki biztos volt benne, hogy sorszámjegye a vonaton ülőhelyet és hozzátartozóival együttmaradást biztosit neki, ezért teljesen fölöslegessé is vált s el is maradt a délutáni vonatnak az a megroha- nása, mely a múltban egyszer-másszor már-már komoly balesetet okozott. Pályázatok. A budapesti „Mensa Aca- demica Egyesület“ az 1900—1901. tanév I. felére a következő pályázatot hirdeti. 1. Az egyesület választmánya által betöltendő mintegy 100 ingyenes, illetve féldijas ebédsegélyre. E helyekre csak tudomány-egyetemi hallgatók pályázhatnak. A kérvény az elnökséghez czimzendő. 2. Bojári gr. Vigyázó Sándor cs. és kir. kamarás ur ő Méltósága által betöltendő három ingyenes ebéd- és vacsorasegélyre. A kérvények az alapitványozóhoz czimzendők. E helyekre csak keresztény, tudományegyetemi hallgatók pályázhatnak. 3. Budapest székes fő.