Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-08 / 32. szám
6 J{ E T I SZEM L E“ (32 ik szám.) TŰZ volt szombaton éjjé! Csengerben. Egy istálló gyuladt ki, melyről csakhamar átcsapott a szomszéd telekre, hol a lakóház, istálló és kocsiszín szintén elhamvadt. Hogy nagyobb veszedelem nem következett be, csak a csendes időnek lehet köszönni, mert bizony Csengernek tűzoltósága nincs, mely kritikus pillanatokban lendíthetne valamit a közönség vagyonának megmentésére. Pedig mily közel a példa, — tanulhatnának Fehér- Gyarmattól. Föltételes megálló helyek a szatmár- erdődi vasúton. E vasútnak régóta tervezett Méntelep, Amac, Fölsö-Körtvélyes, Elöcser és Erdöd-fötér nevű megállóhelyei a szemóly- és podgyászforgalomra megnyíltak. A vonatok csak föltételesen vagyis csak akkor állanak meg, ha utas föl- vagy leszállani kíván. Méntelepre szatmári, Amaczra és Fölső-Icörtvé- lyesre a csonkási, Előcserre a kis-lippai és Erdöd-fötérre az erdődvári dijakat szedik. Meghívó. Szatmár-Németi szab. kir. városi hegj'közsóg f. évi szeptember hó 2 ik napján d, e. 10 órakor Szatmáron a városháza nagy termében „Il-ik rendes közgyűlést“ tart, melyre a t. szőlőbirtokos urak tisztelettel meghivatnak. Szatmárit, 1900. auguszt. 1. Vallon Ede, elnök. Tárgyak : 1) Az 1901. évi költségvetés megállapítása. 2) Az Írásban beadott netaláni indítványok feletti tárgyalás. A nagykárolyi dalegyesület a zilahi dalkör meghívása folytán f. hó 6-án részt vett a zilahi dalárda zászló-szentelési ünnepélyén. Lángban álló asztagok. Két helyen volt szombaton óriási tűz a vidéken, melyet elrémülve láttak a debreczen-püspökladányi és a budapest-nagyváradi délutáni vonatok utasai. Egyik tűz Debreczentől nem messze, Szoboszló és Ebes puszta közt ütött ki. Hatalmas asztagokból óriási lángoszlopok csaptak az ég felé, melyeket az összesietett munkások hiába igyekeztek eloltani. A pusztító elemnek nem volt elég egy napra ennyi. Püspök- Ladány és Báránd közt szintén két nagy kazal gyuladt ki s minden oltási kísérlet daczára hamuvá égett. landrisics lános apát plébános síremlékére adakoztak: (folytatás) 1402 kor. 50 fill. Makay Lajos, Szatmár 1 „ — „ Kínál Géza, „ 1 „ — „ Láday József, „ 1 „ — „ Wagner Mihály, „ 1 „ — „ Nuricsán Gerő, „ 2 „ — „ Márton Lázár, „ 1 „ — „ özv. Ruprecht A.-né „ 4 „ — „ Komka Alajos „ 4 „ — „ Orosz Antal, Bustyaháza 5 „ — „ Szalánczy Bertalan, Komoró 2 „ — „ Kende Zsigmond, Istvándi 50 „ — „ Buttkay Sámuel, Szatmár 4 „ — „ Ékkel Lajos, „ 10 „ — „ Szilágyi József, M.-Sziget 5 „ — „ Kökényesdy Mihály „ 5 „ — „ Domahidy Sándor, Szatmár 10 „ — „ Kor. 1508 „ — 50 Az Ügyvédek nyugdíjintézete. Az igazságügyminiszter leiratot intézett legközelebb a budapesti ügyvédi kamarához, melyben kijelenti, hogy az ügyvédi nyugdijintézet eszméjét felkarolja és Ígéretet tesz, hogy azt bensőbb megfontolás tárgyává teszi. Ebből az okból most felhívta az ügyvédi kamarákat hogy ez ügyben részletes jelentést tegyenek, akkor aztán a minisztériumban az összes ügyvédi kamarák jelentéseit beható tárgyalás alá veszi és a tárgyalás befejeztével az eredményt tudatni fogja a kamarákkal. A jogi oktatás decentralizácziója. Wlnsics Gyula közokt. miniszter hir szerint törv. javaslatot dolgoztatott ki a jogi oktatás és vizsgálati rendszer reformjáról. Ez a törvény- javaslat nagyfontosságu, mert hivatva volna a jogi oktatást deczentralizálni, oly módon, hogy több vidéki város is kapna jogi akadémiát, részint azok, a melyeknek már volt. a múltban, részint azok, a melyek népességüknél és kulturájoknál fogva arra igényt tarthatnak. Ezzel megszűnik a bpesti jogi egyetem túlzsúfoltsága s egyes városok élete uj lendületet nyer az oda sereglő ifjúság által. Több város már mozgolódik is jogi akadémia elnyeréséért. A zugirász honoráriuma. Pár nap eiőtt az ungvári nagy megyeház előtt egy Szob- ráncz-vidéki szegény paraszt álldogált. Amerikába készült kivándorolni, de nem tudta a módját. A mint mélyen gondolatokba merülve ácsorog, ott terem, mint egy ölyv, a város általánosan ismert zugirásza, ki már valami szerződósjavitás miatt több ideig Beregszász város egy részének kötelékébe is felvétetett. Bizalmat keltő bátorsággal a paraszthoz lép s kérdi, miben jár? Én segítek rajtad. A paraszt elmondja baját, hogy Amerikába szándékozik, de nem tudja módját, pedig útja sürgős, mert hajó-jegye lejár. Öt frt 70 kr. az ára ; jöjj az irodámba, 8 nap alatt minden rendben lesz. A szegény vidéki madár lépre ment, lefizette az 5 frt 70 krt s várta, várja, várni fogja az útlevelet, de útlevél nincs, nem jön, nem is lesz. A paraszt három ízben kereste a fosztogatót, de nem találta. Végre negyedízben éppen ott találta, hol legelőbb, a nagy megyeháza előtt s tudakozódott útlevele iránt, mire fennhéjázó, daczos választ kapott: „Mit akarsz, nem ismerlek, talán tévedsz.“ A modor és válasz, a tolvaj gőg annyira kihozta sodrából az alázatos, békés tót parasztot., hogy egész lényében fellázadva, vivómesteri gyorsasággal kétszer egymásután oly ügyesen verte arczui a gőgös zugirászt, hogy a vér orrán, száján megeredt s két foga rögtön kiesett. Most már nem megyek Amerikába, nesze I ! — kiálta elégülten a paraszt. E tragédiának komikus vége volt. Alaposan ar- czulverve, két jó fogat elveszítve, megvérezve futott a firkoncz a kis hid felé, hol egy ismerőse utána kiáltott: az Istenért, mi lelte ? Két fogat huzattam egyszerre, azért futok hazafelé, — volt a válasz. De az ügyes orvos nevét nem emlitette. Az önbíráskodás törvénybe ütköző cselekmény. De az ily fosztogató zugirásznak feledhetlen emlék, leghathatósabb óvszer, megfelelő honorárium! Lesz-e folytatása ? Nem hiszem. A becsület elveszett, de az 5 frt 70 kr. megmaradt, az pedig a mai nehéz pénzügyi viszonyok között tiszta haszon . . . semmiért. Ma pedig a hol a pénz, ott a becsület. Ofen-Pesth A budapesti városi tanács, a mely tudvalevőleg elhatározta, hogy a bécsi tanácsnak Ofen Pest címzésű leveleit visszautasítja, egyúttal arra kérte a kereskedelmi minisztert, utasítsa a postahivatalt, hogy az Ofen Pestre címzett leveleket kézbeadás nélkül, azonnal küldje a feladó helyre. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a tanácsnak azt a választ küldte, hogy helyesli a tanács hazafias eljárását, mert a székesfővárosnak joga van követelni, hogy törvénybe iktatott nevén nevezzék. Azonban a kérelmet, hogy a magyar királyi postát az Ofen Pest czim- zésü leveleknek a kézbesítés megkísérlése nélkül, feladásuk helyére való visszaküldésére utasítsa, sajnálatára, nem teljesítheti, mert a posta szállítási gondjaira bízott küldeménnyel — szerinte a kézbesítésig csak a fe adó ren- kezik s a postának nincs joga arra, hogy valamely küldeményt, a kézbesítés megkísérlése nélkül, feladása helyére visszatereljen. Az érdekelt czimzett szabad választására kell tehát bizni, hogy a kérdéses czimü küldeményt elfogadja vagy visszautasítja. Hegedül miniszternek ez a válasza csak azért szól így, mert a magyar helységnevekről szóló, 1898 ik évben elfogadott törvény még ma sem lépett életbe. Fertőző betegségek ellen, melyek leginkább az egézsógtelen ivóvíz által terjesztetnek, biztos óvszer a tiszta egészséges ásványvíz. Felhívjuk tehát szives olvasóink figyelmét a „Kristály“ Szt. Lukácsfürdői hegyi forrás hirdetésére. üjitás a hírlap kézbesítés terén. A kereskedelmi minisztériumban jelenleg egy korszakalkotó reform keresztülvitelén fáradoznak, mely nemcsak az újság kiadókat és olvasó közönséget érdekli különösen, hanem a magyar közművelődés fejlesztésére is élénk befolyással lesz. A tervezet szerint a lapokat ezután czimszallagba húzás és bélyeg nélkül kézbesítik: minden posta hivatal nyilvántartást vezet a lapok helyi előfizetőiről és az odaérkező czimnélküli lapokat az előfizetőknek kézbesiti; az expediálandó példányok, mennyiségük szerint zsákba vagy szalag alá tétetnek, de zsák és szalagra csakis a község illetve város neve lesz ráirva, végül a hirlap bélyeget a lapok átalány összegben fogják fizetni. Csak helyeselni tudjuk ez üdvös újításnak tárgyalását, melynek minden pontja czélszerü s a hírlapi élet föllenditésére rendkívül nagy kihatással lesz. Ha a tárgyalás, mit remélünk és hiszünk, sikerre fog vezetni, a korszakalkotó újítás már jövő óv folyamán életbe fog léphetni. Agyonnyomta gyermekét, Károly nevű három hónapos fiát péntekre virradóra Vá- lóczi Eszter, férjétől külön élő asszony. Hogy véletlen szerencsétlenségről, vagy szándékos gonosz tettről van-e szó, a vizsgálat fogja kideríteni. Vége az Öt forintosoknak. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy az állami pénztárakba kerülő 5 ftos államjegyeket már ne bocsássák forgalomba, hanem azokat az öt koronás tallérokkal pótolják. Tehát ezen régi megszokott bankjegytől is maholnap végleges búcsút kell vennünk. Hirdetmény. Miután a folyó 1900. év harmadik negyed második havában léptünk, mindenki az 1883. évi 44. t. ez. 55. §-a értelmében felhivatik, miszerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának harmadik negyedrészét a múlt évi adókivetéshez ará- nyitva folyó évi augusztus hó 15-ig a városi pénztárban annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után késedelmi kamat fog számittatni és szeptember 1-ső napjától a hivatok törvény 56. §-a szerint végrehajtási eljárás fog alkalmaztatni. Egyúttal értesittetik a t. közönség, hogy úgy az állami, mint a községi adóhátralékokat, hegyut, laktanya-épittetési költségeket, valamint az útadó, iparkamari illették, hadmentességi dij, jog és bólyegilleték, ipartanodái tandíj, illeték egyenérték, mügyalogjárda, kereskedelmi iskolai tandij, betegápolási adó, vallany, vagy bármi néven nevezndő hátralékot 8 nap alatt annál inkább fizesse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit végrehajtás utján fogja behajtatni. Szatmár-nómeti, 1900. augusztus 1. Hérmán Mihály, polgár- mester.
