Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-08 / 32. szám

6 J{ E T I SZEM L E“ (32 ik szám.) TŰZ volt szombaton éjjé! Csengerben. Egy istálló gyuladt ki, melyről csakhamar átcsapott a szomszéd telekre, hol a lakóház, istálló és kocsiszín szintén elhamvadt. Hogy nagyobb veszedelem nem következett be, csak a csendes időnek lehet köszönni, mert bizony Csengernek tűzoltósága nincs, mely kritikus pillanatokban lendíthetne valamit a közönség vagyonának megmentésére. Pedig mily közel a példa, — tanulhatnának Fehér- Gyarmattól. Föltételes megálló helyek a szatmár- erdődi vasúton. E vasútnak régóta tervezett Méntelep, Amac, Fölsö-Körtvélyes, Elöcser és Erdöd-fötér nevű megállóhelyei a szemóly- és podgyászforgalomra megnyíltak. A vona­tok csak föltételesen vagyis csak akkor álla­nak meg, ha utas föl- vagy leszállani kíván. Méntelepre szatmári, Amaczra és Fölső-Icörtvé- lyesre a csonkási, Előcserre a kis-lippai és Erdöd-fötérre az erdődvári dijakat szedik. Meghívó. Szatmár-Németi szab. kir. városi hegj'közsóg f. évi szeptember hó 2 ik napján d, e. 10 órakor Szatmáron a város­háza nagy termében „Il-ik rendes közgyűlést“ tart, melyre a t. szőlőbirtokos urak tisztelet­tel meghivatnak. Szatmárit, 1900. auguszt. 1. Vallon Ede, elnök. Tárgyak : 1) Az 1901. évi költségvetés megállapítása. 2) Az Írásban beadott netaláni indítványok feletti tárgyalás. A nagykárolyi dalegyesület a zilahi dal­kör meghívása folytán f. hó 6-án részt vett a zilahi dalárda zászló-szentelési ünnepélyén. Lángban álló asztagok. Két helyen volt szombaton óriási tűz a vidéken, melyet elré­mülve láttak a debreczen-püspökladányi és a budapest-nagyváradi délutáni vonatok uta­sai. Egyik tűz Debreczentől nem messze, Szoboszló és Ebes puszta közt ütött ki. Hatal­mas asztagokból óriási lángoszlopok csaptak az ég felé, melyeket az összesietett munkások hiába igyekeztek eloltani. A pusztító elemnek nem volt elég egy napra ennyi. Püspök- Ladány és Báránd közt szintén két nagy kazal gyuladt ki s minden oltási kísérlet daczára hamuvá égett. landrisics lános apát plébános síremlé­kére adakoztak: (folytatás) 1402 kor. 50 fill. Makay Lajos, Szatmár 1 „ — „ Kínál Géza, „ 1 „ — „ Láday József, „ 1 „ — „ Wagner Mihály, „ 1 „ — „ Nuricsán Gerő, „ 2 „ — „ Márton Lázár, „ 1 „ — „ özv. Ruprecht A.-né „ 4 „ — „ Komka Alajos „ 4 „ — „ Orosz Antal, Bustyaháza 5 „ — „ Szalánczy Bertalan, Komoró 2 „ — „ Kende Zsigmond, Istvándi 50 „ — „ Buttkay Sámuel, Szatmár 4 „ — „ Ékkel Lajos, „ 10 „ — „ Szilágyi József, M.-Sziget 5 „ — „ Kökényesdy Mihály „ 5 „ — „ Domahidy Sándor, Szatmár 10 „ — „ Kor. 1508 „ — 50 Az Ügyvédek nyugdíjintézete. Az igazság­ügyminiszter leiratot intézett legközelebb a budapesti ügyvédi kamarához, melyben ki­jelenti, hogy az ügyvédi nyugdijintézet eszméjét felkarolja és Ígéretet tesz, hogy azt bensőbb megfontolás tárgyává teszi. Ebből az okból most felhívta az ügyvédi kamarákat hogy ez ügyben részletes jelentést tegyenek, akkor aztán a minisztériumban az összes ügyvédi kamarák jelentéseit beható tárgyalás alá veszi és a tárgyalás befejeztével az ered­ményt tudatni fogja a kamarákkal. A jogi oktatás decentralizácziója. Wlnsics Gyula közokt. miniszter hir szerint törv. javaslatot dolgoztatott ki a jogi oktatás és vizsgálati rendszer reformjáról. Ez a törvény- javaslat nagyfontosságu, mert hivatva volna a jogi oktatást deczentralizálni, oly módon, hogy több vidéki város is kapna jogi aka­démiát, részint azok, a melyeknek már volt. a múltban, részint azok, a melyek népessé­güknél és kulturájoknál fogva arra igényt tarthatnak. Ezzel megszűnik a bpesti jogi egyetem túlzsúfoltsága s egyes városok élete uj lendületet nyer az oda sereglő ifjúság által. Több város már mozgolódik is jogi akadé­mia elnyeréséért. A zugirász honoráriuma. Pár nap eiőtt az ungvári nagy megyeház előtt egy Szob- ráncz-vidéki szegény paraszt álldogált. Ame­rikába készült kivándorolni, de nem tudta a módját. A mint mélyen gondolatokba merülve ácsorog, ott terem, mint egy ölyv, a város általánosan ismert zugirásza, ki már valami szerződósjavitás miatt több ideig Be­regszász város egy részének kötelékébe is felvétetett. Bizalmat keltő bátorsággal a pa­raszthoz lép s kérdi, miben jár? Én segítek rajtad. A paraszt elmondja baját, hogy Ame­rikába szándékozik, de nem tudja módját, pedig útja sürgős, mert hajó-jegye lejár. Öt frt 70 kr. az ára ; jöjj az irodámba, 8 nap alatt minden rendben lesz. A szegény vidéki madár lépre ment, lefizette az 5 frt 70 krt s várta, várja, várni fogja az útlevelet, de útlevél nincs, nem jön, nem is lesz. A pa­raszt három ízben kereste a fosztogatót, de nem találta. Végre negyedízben éppen ott találta, hol legelőbb, a nagy megyeháza előtt s tudakozódott útlevele iránt, mire fennhé­jázó, daczos választ kapott: „Mit akarsz, nem ismerlek, talán tévedsz.“ A modor és válasz, a tolvaj gőg annyira kihozta sodrá­ból az alázatos, békés tót parasztot., hogy egész lényében fellázadva, vivómesteri gyor­sasággal kétszer egymásután oly ügyesen verte arczui a gőgös zugirászt, hogy a vér orrán, száján megeredt s két foga rögtön kiesett. Most már nem megyek Amerikába, nesze I ! — kiálta elégülten a paraszt. E tra­gédiának komikus vége volt. Alaposan ar- czulverve, két jó fogat elveszítve, megvérezve futott a firkoncz a kis hid felé, hol egy is­merőse utána kiáltott: az Istenért, mi lelte ? Két fogat huzattam egyszerre, azért futok hazafelé, — volt a válasz. De az ügyes or­vos nevét nem emlitette. Az önbíráskodás törvénybe ütköző cselekmény. De az ily fosztogató zugirásznak feledhetlen emlék, leghathatósabb óvszer, megfelelő honorárium! Lesz-e folytatása ? Nem hiszem. A becsület elveszett, de az 5 frt 70 kr. megmaradt, az pedig a mai nehéz pénzügyi viszonyok kö­zött tiszta haszon . . . semmiért. Ma pedig a hol a pénz, ott a becsület. Ofen-Pesth A budapesti városi tanács, a mely tudvalevőleg elhatározta, hogy a bécsi tanácsnak Ofen Pest címzésű leveleit vissza­utasítja, egyúttal arra kérte a kereskedelmi minisztert, utasítsa a postahivatalt, hogy az Ofen Pestre címzett leveleket kézbeadás nél­kül, azonnal küldje a feladó helyre. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a tanácsnak azt a választ küldte, hogy helyesli a tanács hazafias eljárását, mert a székesfővárosnak joga van követelni, hogy törvénybe iktatott nevén nevezzék. Azonban a kérelmet, hogy a magyar királyi postát az Ofen Pest czim- zésü leveleknek a kézbesítés megkísérlése nélkül, feladásuk helyére való visszaküldésére utasítsa, sajnálatára, nem teljesítheti, mert a posta szállítási gondjaira bízott küldeménnyel — szerinte a kézbesítésig csak a fe adó ren- kezik s a postának nincs joga arra, hogy valamely küldeményt, a kézbesítés megkísér­lése nélkül, feladása helyére visszatereljen. Az érdekelt czimzett szabad választására kell tehát bizni, hogy a kérdéses czimü külde­ményt elfogadja vagy visszautasítja. Hegedül miniszternek ez a válasza csak azért szól így, mert a magyar helységnevekről szóló, 1898 ik évben elfogadott törvény még ma sem lépett életbe. Fertőző betegségek ellen, melyek legin­kább az egézsógtelen ivóvíz által terjesztet­nek, biztos óvszer a tiszta egészséges ás­ványvíz. Felhívjuk tehát szives olvasóink figyelmét a „Kristály“ Szt. Lukácsfürdői hegyi forrás hirdetésére. üjitás a hírlap kézbesítés terén. A keres­kedelmi minisztériumban jelenleg egy kor­szakalkotó reform keresztülvitelén fáradoz­nak, mely nemcsak az újság kiadókat és olvasó közönséget érdekli különösen, hanem a magyar közművelődés fejlesztésére is élénk befolyással lesz. A tervezet szerint a lapokat ezután czimszallagba húzás és bélyeg nélkül kézbesítik: minden posta hivatal nyilvántar­tást vezet a lapok helyi előfizetőiről és az odaérkező czimnélküli lapokat az előfizetők­nek kézbesiti; az expediálandó példányok, mennyiségük szerint zsákba vagy szalag alá tétetnek, de zsák és szalagra csakis a község illetve város neve lesz ráirva, végül a hirlap bélyeget a lapok átalány összegben fogják fizetni. Csak helyeselni tudjuk ez üdvös újí­tásnak tárgyalását, melynek minden pontja czélszerü s a hírlapi élet föllenditésére rend­kívül nagy kihatással lesz. Ha a tárgyalás, mit remélünk és hiszünk, sikerre fog vezetni, a korszakalkotó újítás már jövő óv folyamán életbe fog léphetni. Agyonnyomta gyermekét, Károly nevű három hónapos fiát péntekre virradóra Vá- lóczi Eszter, férjétől külön élő asszony. Hogy véletlen szerencsétlenségről, vagy szán­dékos gonosz tettről van-e szó, a vizsgálat fogja kideríteni. Vége az Öt forintosoknak. A pénzügy­miniszter elrendelte, hogy az állami pénztá­rakba kerülő 5 ftos államjegyeket már ne bocsássák forgalomba, hanem azokat az öt koronás tallérokkal pótolják. Tehát ezen régi megszokott bankjegytől is maholnap végleges búcsút kell vennünk. Hirdetmény. Miután a folyó 1900. év harmadik negyed második havában léptünk, mindenki az 1883. évi 44. t. ez. 55. §-a értel­mében felhivatik, miszerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának harmadik negyedrészét a múlt évi adókivetéshez ará- nyitva folyó évi augusztus hó 15-ig a városi pénztárban annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után késedelmi kamat fog számittatni és szeptember 1-ső napjától a hivatok törvény 56. §-a szerint végrehajtási eljárás fog alkalmaztatni. Egyút­tal értesittetik a t. közönség, hogy úgy az ál­lami, mint a községi adóhátralékokat, hegyut, laktanya-épittetési költségeket, valamint az útadó, iparkamari illették, hadmentességi dij, jog és bólyegilleték, ipartanodái tandíj, ille­ték egyenérték, mügyalogjárda, kereskedelmi iskolai tandij, betegápolási adó, vallany, vagy bármi néven nevezndő hátralékot 8 nap alatt annál inkább fizesse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit végre­hajtás utján fogja behajtatni. Szatmár-nómeti, 1900. augusztus 1. Hérmán Mihály, polgár- mester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom