Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-08 / 32. szám

..H ETI S Z E M L E“ (32-ik számi 3 főfelügyelőt, Jékey Zsigmond, Szögyényi nagy- birtokosokat, Ilosvay, Szuhányi főszolgabíró­kat, Bandisz Jenő lapszerkesztőt, Koroknay, Venglarcseh ügyvédeket, Koválik József fő- gymn. lunárt sib. ezenkívül jelen volt a ke­rületi papság teljes számmal. Az ebéden fesztelen jókedv uralkodott, melyet fűszereztek a magas színvonalon álló pohárköszöntők. Az első u'shot Pásztorig Ár­kád lovag, házfőnök O szentségére mondotta, utána a főispán emelkedett fel s 0 felségére emelte poharát, a meghatottságtól rezgeti hangja, midőn az alkotmányos fejedelem s jó atya közelgő 70-ik-születés napja alkal­mából legjobb kivánatainkat tolmácsolta. Pásztorig Árkád Széli Kálmánt és nejét, mint az ujház védnökeit éltette. Nagy hatást kel­tett Jékey Zsigmond földbirtokos, ki a külön­böző memzetiségek közötti társadalmi ősz- hangra emelte poharát. Demjén Athanáz a főispán nejét éltette, mit a főispán szép sza­vakkal köszönt meg s beszéde végén ki­emelte, hogy mennyire szereti ő s mennyire összeforrt megyéjét el, melynek anyagi és szel­lemi folytonos fejlődése kimondhatatlanul boldoggá teszi. Majos Károly az ünnepélyre megjelent s annak fényét emelő gk. papsá­got éltete egy szellemes tósztban. Kelleme­sen beszéltek még Baudisz Jenő, Moldován Endre r. k. plébános, Befinde Elek, Szegedi Bazil stb. A jelenvoltak bizonyára sokáig fogják szivökben őrizni a szép nap emlékét. Mi pedig kívánjuk, hogy az uj házban élő szerzetes atyák működését áldja meg a Min­denható s a társadalom még nagyobb réte­gének tiszteletét és nagyrabecsülését vív­ják ki! Don Sosco világmüve. Don Bosco egyszerű pap volt. Született Turin mellett 1815-ben, és meghalt Turínban 1888-ban. Müvei, melyekkel bámulatba ej­tette a világot, a következők: 1. Vasár- és ünnepnapi szórakoztató, de egyszersmind ok­tatást és nevelést nyújtó „Oratorium“ a vá­rosban elhagyottan bolyongó fiuk számára. Az Oratóriumból már számtalan tisztességes iparos, gazda, sőt művészek, papok, hivatal­nokok kerültek ki. 2. Esti iskolák mester­szivvel látta fia otthonának feldulását. Szi­vét fájdalom és keserűség töltötte el. Gyű­lölte menyét, unokái anyját, ki nem képes az élet zajgó tengerén sajkájával haladni; meg­szakít most minden összeköttetést menyével és hallani sem akar róla. Különben az egész Nógrád megye beszél Fráter Erzsi viseleté­ről, kit egy losonczi mulatságon kitánczoltak a teremből. A költő ezalatt szép álmokat sző a bol­dog viszontlátásról, midőn nejét felszabadítja a martyromság alól. Milyen volt a viszontlátás? Megfelel reá az Ember tragédiája. 1853. május 7-én szabadul ki börtönéből a költő, s jut tudo­mására a kinosnál-kinosabb való. Az asszony, kit ő bálványozott, kiért börtönében imád­kozott, most azzal fizet, hogy őt megcsalja. Kiszabadult a testi rabságból, hogy rab legyen lelke. A tények ilyetén lánczolata testben és lélekben egyaránt megtörték. Igazi férfiúhoz méltó béketüréssel viselte ifjúkori szerelmének, a szabadulás örömének, de egyúttal fájdalmának óráit. A sors meg­törte, de erős lelkét meg nem semmisíthette. Csodálatos erővel hordja keresztjét. Fráter Erzsi utolsó kísérletet tesz férjének vissza­inasok részére; tanitnak itt irás-olvasáson kí­vül rajzot és zenét is. 3. Nappali iskolák azok részére, akik a nyilvános iskolákat vagy ruházathiány miatt vagy másokból nem lá­togathatják. 4. Tápláló intézetek szegény elhagyott gyermekek részére. Itt mindenkit olyan pályára képeznek, a minőre csak ké­pes. 5. Iskolák, benlakással és ingyentani- tással. 6. Papkópző intézet felnőttek részére, akik kevés iskolát vépeztek, de képességgel bírnak a mulasztás pótlására. Jelentkező kis- papoknak a további képzés adatik meg. Be­lépő áldozárok pedig rövid próba után foga­dalomra bocsáttatnak. 7. Missiók. Ameriká­ban 25 év óta 40.000 (negyvenezer) vad lett megkeresztelve. 8. Gazdászati iskolák. 9. Hasz­nos olvasmányok, Don Bosco maga 70 köny­vecskét irt. Ezenkívül mindenféle tudomá­nyos könyvek. 10. Templomok a világ min­den táján. 11 Szalézi társulat, mely nem­csak misézőpapokból áll, de művészekből, kézművesekből stb. 12. Nőtársaság az elha­gyott leányok nevelésére. 13. Szalézi közre­működők társulata. Ilyen közreműködők pénzsegéllyel vagy ajánlással mozdítják elő a nagy művet. 14. Szalézi Értesítők, melyek Don Bosco műveinek állapotáról adnak je­lentést. Ez értesítők havonkint jelennek meg, még pedig olasz, spanyol, franczia, angol, lengyel és német nyelven. Nemsokára ma­gyar is lesz. Don Bosco müve az egész világon el van terjedve. Intézeteinek száma több mint 500. Évenkint több mint 40.000 (negyvenezer) gyermeket mentenek meg a társadalomnak. E müveket bámulja az egész világ, még pedig nemcsak a papok, kezdve IX. Pms és XIII. Leó pápáktól, hanem a szabadelvűek is, akiknek rövid nyilatkozatát itt említem. 1. Az intézet megvizsgálására 1850-ben kiküldött kormánybiztosok nyilatkozata: Sclopis gróf. Ez intézmény nagy társa­dalmi fontossággal bir. Ily intézeteket bírva nem botránkoznék meg szemünk a sok nyo­morult ifjakon, akik tudatlanságban és rosz- szasághan nőve fel a város utczáin kóborol­nak. Oly mű ez, melyst a kormánynak elő kell mozditnia és fenntartania. Collegno gróf. Az emberiség jóltevői és a haza körül érdemet szereznek azok, akik e műnek szentelik élőtöket. hódítására. Madách anyjának ir „egyedül anyai lelke elébe“ megszólítással. Kér, kö­nyörög, hogy engesztelje ki férjét. Hasz­talan, 1854. julius 25-én törvényesen elvál a költő nejétől s neki évi 800 frt járulékot rendel. Ezzel egyszersmint hangtalan lesz az alsó — sztregovai kastély, kapuja nincs nyitva vendégek számára. A költő szobájába temetkezik, gondolatai egy pont körül fo­rognak, lázas éjek után teljes valójában áll előtte nagy müvének, egész életének, jövő bizalmának alap-eszméje „ember küzdj és bízva bízzál.“ Fráter Erzsi jóval túlélte a költőt, de a válás után az ő csillaga is lehullott. Járt, bolyongott, mígnem 1875-ben a nagyváradi kórházban játszódott le Madách házassági tragédiájának utolsó felvonása. * Ezt mesélik az arra menőnek az alsó- sztregovai park és kastély, mint kik néma tanúi voltak a halhatatlan költő boldog, gondtalan gyermekkorának, ábrándos ifjú éveinek, önmagával meghasonlott fél fi ko­rának. Alsó-Sztregova, 1900. julius hó. Bóday Sándor. Pallavicini őrgróf. Mily szép látvány 1 Szükséges voina behozni e módszert sok intézetekbe. 2. Du-Boys franczia városi elöljáró igy ir Don Boscorói és társulatáról: „A keresz­tényi szeretet egyik legcsodálatosabb tüne­ménye működött előbb titokban. De ez a csodálatos mozgalom átáradt egész Délame- rika köztársaságaira és Patagonia és Pam­pas vad népeire.“ 3. Leonori Konstantin római ügyvéd: „Don Bosco társulata időszerű és tagjai kü­lönös ruházatot nem használva csodálatosan megfelelnek a czélnak.“ 4. Pettinati történetiró : „Oh polgári sze­retet! bárcsak neked is volna egy Don Boscód !.“ 5. Alfani Ágoston iró: „Szerintünk Don Bosco érdemet szerzett a haza körül. 6. Conestabile Károly gróf iró: A sza­lézi társulat megoldotta a nagy társadalmi kérdést, mit a törvényhozók nem tudtak, mert ez a bajt megelőzi és nem elnyomja.“ 7. Rostand Gyula párisi bankár: „Don Bosco büszkén állithatja, hogy 25 év alatt az ő intézeteiből egy sem került a büntető bíróság elé.“ 8. Borgonuóvo Jakab ügyvéd a fegyen- czekről Írva a többi közt ezt mondja: „Ke­zeim közt vannak a statisztikai adatok, me­lyek igazolják, hogy Don Bosconak kétszáz­ezer neveltje van, akik Ugyanazon sorsa jut­nak, ha ő nem fogadja fel őket (ma már 400.000, négyszázezer). Azt mondjátok, hogy ő pap. De hát a szeretetnek nincs ruhája se szine. Azt mondjátok, hogy az ő szeretetök fekete. No hát csak elő a ti szeretetekkel! öltöztessétek bíborba ; csak elő vele gyorsan“ 9. Lastres spanyol képviselő : A v.lág sokkal tartozik Don Boskónak. 10. Nicotera olasz miniszter 1876-ban az intézet látogatásakor igy kiáltott fel: „jüz oly nevelőintézet, melyet az állam minden intézetének mintájául kellene felállítani.“ 11. A Times angol újság azt Írja, hogy Don Boscot a XIX. század páli Vinczéjének tartják. 12. Ezer és ezer oly lapban, melyek különben a papsággal nem rokonszenveznek, a csodálat és bámulat hangja nyilatkozik Don Bosco és müve fölött. Ezek közül*sak egypár olaszt említünk, minők: L’Opinione, Figaro. Ccrriere della sera, Italia, Secolo, Caffaro, Nazione. Bővebb értesítésért a társulat generalis főnökéhez lehet fordulni, akinek czime: Rss. Don Rua, Torino, via Cottolengo, 32. Ugyan­ide intéznndők az ajánlatok és pénzadomá­nyok, melyekre a szervezés állapotában nagy szükség van. Sok év óta, különösen pedig újabb időben több oldalról nyilvánult a kivánság, hogy a szalézi társaság Magyarországban is letelepedjék. De ez lehetetlen magyarul beszélő áldozárok, kispapok és segítő test­vérek nélkül, azért a társulat jelenlegi egye­temes főnöke Rua Mihály ur elhatározta a magyarok részére Turin mellett (Olaszország) külön intézet megnyitását, aminők már lé­teznek a németek, lengyelek, szlovének és angolok számára. Ez intézetbe felvétetnek áldozárok, theologusok, bölcsészek, továbbá a gymnasiuml 4-dik osztályt sikerrel végzett növendékek, mely utóbbiak a bölcsészeti fo­lyamba, egyszersmind az első ujonczévbe léphetnek ; felvétetnek továbbá olyanok, akik nem tanultak latint, de a papi pályára hi­vatást éreznek, akik e pályára megrövidített 3—4 évi gymnasium i folyamban előkészíttet­

Next

/
Oldalképek
Tartalom