Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-11 / 28. szám

6 az egyesület pénztárának is maradt a bevé­telből. Ami pedig a jókedvet illeti, ez a bál méltán sorakozik elődei mellé. Államsegély a Kölcsey-körnek. A vallás és közoktatási miniszter a Kölcsey-kör könyv­tárának gyarapítására a múzeumok és könyv­tárak országos tanácsának javaslata alapján 300 korona államsegélyt utalványozott. Meghívó. Szatinár-Nómeti szab. kir. város hegyközsége — miután e mai napra össze­hívott közgyűlés a tulajdonosok meg nem jelenése miatt megtartható nem volt — folyó évi július hó 15-071 délelőtt 10 órakor Szatmáron, a városháza nagytermében ismét I. félévi rendes közgyűlést tart, melyre a t. szőlő- birtokos urak azzal hivatnak meg, hogy a közgyűlés tekintet nélkül a jelenlevők szá­mára megtartatik és végérvényesen határoz. Szatmár-Németi, 1900. julius 8-án. Vallon Ede, elnök. 1. Az 1899. évi zárszámadás feletti határozathozatal és a felmentvény megadása. 2. Elhalálozás folytán megürült egy választ­mányi tag választása. 3. Számvizsgáló-bizott­ság választása. Nyári mulatság. A sárköz és sárközuj- laki ifjúság a sárköz és sárközujlaki önkén­tes tűzoltó egyletek javára, a sárközi „Ró­zsabokor“ vendéglő nyári tánczhelyiségében zártkörű nyári tánczmulatságot rendez. Be- lépő-dij : Személy-jegy 2 korona. Család-jegy 5 korona. A vidéki vendégek elszállásolásá­ról, valamint jó ételek és italokról gondos­kodva van. Kezdete este 8 órakor. Felülfize- tések a czél irányában köszönettel fogadtat­nak és hirlapilag nyugtáztatnak. A jegyzői szigorlatok. Széli Kálmán belügyminiszter körrendeletileg tudatta a hatóságokkal, hogy azok, kik jegyzői szi­gorlatra már jelentkeztek, vagy valamely rendkívüli oknál fogva vizsgálati engedélyért folyamodnak, még a régi rendszer szerint vizsgázhatnak, de csakis szeptember elsejéig, mikor az uj közigazgatási tanfolyamok lép­nek életbe. A belügyminiszter ezzel alkalmat akar nyújtani azoknak, kik kisebb kvalifi- káczióval bírnak, de hajlamot éreznek a közigazgatási szolgálatra, hogy a nagyobb és nehezebb képesítés életbeléptetése előtt jegy­zői pályára léphessenek. Az esküdtek büntetése. Mióta az eszküdt- szóki intézmény Magyarországon is behoza­tott, ránk nézve is némiképen érdekes az a pör, a melyben most Ítélkezik a berlini tör­vényszék. A vádlott R. építész, akit a 138 dik paragrafus alapján vontak felelősségre. Ez a paragrafus azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeket oly behívott tanukra vagy esküdtbirákra alkalmaznak, akik ha­mis mentséget hoznak föl távolmaradásuk igazolására. Az ópitószt nem régiben tanu- kópen megidézték egy tárgyalásra. R. azon­ban nem jelent meg a határnapon, hanem sürgönyileg kimentette magát és pedig azzal, hogy útja közben a kocsija egyik kereke eltörött s ez megakadályozza őt abban, hogy pontosan megjelenjék. Utána jártak a do­lognak és kiderült, hogy az építész valami fontos üzlete miatt maradt távol a tárgya­lásról. A vád alá helyezést az építész meg- felebbezte, de négy forum helybenhagyta az első bíróság határozatát. így aztán most teljes szigorával alkalmazni fogják a vád­lottra az illető paragrafust, a mely fogház- büntetéssel sújtja az ilyen kibúvásokat. Mozgalom a kivándorlás ellen. A Zemp- íénvármegyei gazdasági egyesület folyó évi junius hó 30-án S.-Ujhelyben a vármegye alsó vidéke érdekeltségének jelenlétében gróf Andrássy Sándor e, elnök elnöklete mell tt „HETI S Z E M L E“ (28 ik nagy látogatottságnak örvendő értekezletet tartott. Az értekezlet foglalkozott azon kér désekke!, hogy mit lehetne tenni a katonai és általában az állami kötelezettségüknek eleget nem tett egyének útleveleinek ki nem adására vonatkozólag törvényhozási, esetleg hatósági utón ; és a kiskorú nőknek és fér­fiaknak hogy lehetne megakadályozni a ki­vándorlását ; szóval tanácskozott arról, hogy kivándorlási törvény által lenne szabályo­zandó a nem jogosult egyének kivándorlásá­nak megakadalyozása és a jogosultak kirne netelónek hatósági agenturák utján való megkönnyítése. Az értekezleten határozatba ment, hogy a gazdasági egyesület a prog­ramjába felvett szövetkezetek, gazdakörök és mint a parasztgazdaságok létesítése által a vármegye alsó vidéke gazdaközönségének érdekeit szolgálni és igy a nagy mérvű ki­vándorlást, a mennyire csak lehet, csökken­teni fogja. Jézus Szive, a kegyelmek napja a század fordulóján. A század forduló és XIII. Leo pápa azon rendeletének alkalmából, hogy az egész emberiséget Jézus szts. Szivének ajánlják fel, — irta Hagen Márton, Jézus társasági atya. Magyarra fordította és kiadja a Szatmári Növendék papok Szt. Alajos Társu­lata. A mü két részből, oktató és imakönyvi részből áll, 21 iv terjedelmű. Ára kötve 2 kor. A megrendelések Wolkenberg Alajos dr. czimére Szaímárra (Szeminárium) kül­dendők. A szatmár-németii kerékpár egyesület va­sárnap reggel Szinyér-Váraljára nagyszabású kirándulást tart, melyre vendégeket szívesen lát. Indulás kerékpáron reggel 5l/z órakor, vasúton reggel 7 órakor, Bővebb felvilágosí­tás Sternberg Test vérek üzletében szerezhető. Fertőző betegségek ellen, melyek leg­inkább az egészségtelen ivóviz által terjesz­tetnek, biztos óvszer a tiszta egészséges ásványvíz. Felhivjuk tehát szives olvasóink figyelmét a „Kristály“ Szt. Lukácsfürdői hegyiforrás hirdetésére. A népszámlálás elrendelése. Hegedűs S. keresk. miniszter legközelebb körrendeletét bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, melyben az 1900. évi népszámlálás megejtó- sére határidőül 1901. óv jan, 1—10-ig ter­jedő időt határozta meg s az általános in­tézkedések megtételére szólítja fel a tör­vényhatóságokat. Figyelmezteti azokat, hogy már most tekintettel legyenek a városoknak és köz égeknek az 1901-dik évi költségve­tési e oirányzatában a várható népszámlálási kiadásokra. A rendelethez mellékelve van egy utasítás is a népszámlálás megejtósére vonatkozólag. Számlálóbiztosoknak kinevez- hetők : tanítók, tanárok, lelkészek, nyug. hivatalnokok, értelmesebb gazdák stb, de körJegyzők, anyakönyvvezetők, orvosok le­hetőleg mellőztessenek. Tanítók kötelesek a számláló biztosi megbízást elvállalni s a megbízásnak eleget tenni. A számlálóbizto­sok dijaztatnak; dijaik fokozatban vannak megállapítva: I. dij 3, II. dij 4 korona, III. dij 5, s a IV. dij 6 koronával. Emberölés vigyázatlanságból. Lieb Ignácz kálmándi községi rendőr folyó hó 2-án haj­nalban találkozott a falun kívül Lakatos Julcsa 15 éves czigányleánynyal, amint ez a falunak tartott. -— A rendőr attól tartott, hogy a czigányleány a községben azt az alkalmat, hogy mindenki aratni van oda, felhasználja lopásra, s a leányt visszatérésre akarta rábírni. Minthogy azonban a leány nem tágított, hogy megijeszsze, az elültöltő fegyverrel a fejére ütött, mialatt a fegyver elsült s a leányt halántékon halálosan találta. — Lieb Ignáczot a rendőrség bekísérte a nagy-károlyi kir. járásbíróság fogházába. szám)___________________________________ Nápoly. A vidámság városa, honnan száműzték a gondot, melynek örege, ifja csak a jelennek ól, hol a legflegmatiku^abb angol turista és a legzordabb német profes­sor is mosolygós arczával lót-fut az utczá- kon, hol utonállók módjára csikarják ki az idegenek pénzét, de azt is oly kedvesen cse­lekszik meg, hogy még akkor sem harag­szunk rájuk, mikor hazatérőben már csak épen-épen a vasúti-bilótára hagytak pénzt a tározónkban . . . Ezt a karaszteritikus várost, a maga rikitó szinü házaival, háromszáz templomával, történeti nevezetességű középü­leteivel, pompás parkjaival, páratlan szép keretben; a tenger, a tüzokádó Vesuv, a mindig havas hegylánczok közepet), — tehát egész Nápolyt és vidékét, teméntelen házá­val, utczáin a nyüzsgő alakok sokaságával — festette meg csodálatos, igazi német buz- gósággal, roppant teknikával, megkapó plasz­tikával, — egy müncheni festőkből álló konzorezium. A tájkép részletet — a művészi körökben nálunk is jól ismert Schönchen Zsigmond, a figurális részt Fleischer Fülöp festő tanár, az ismert bécsi császári jubiláns kép megalkotója festette. Felérve a pódiumra egy délszaki növényzettel teli, gyönyörű park előtt találjuk magunkat, mögötte a sima tenger kékje terül el, a háttérben a sűrű füstöt okádó félelmetes tűzhányó. Jobbról szinte kőből épült házaknak tetsző utcza szeli át a képet, a világhírű nápolyi korzó, rajta tarka összevisszaságban ezernyi ember; csuhás barátok, haramiakópü lazzaronik, rongyos utczagyerkőczök, meg elegáns höl­gyek, urak, tolakodva, hömpölyögve. A korzó fölött szinte ott párázik a rongyos sátrakban árult gyümölcsök kimondhatatlan édes, erős illata. Minden élőnek látszik itt és szinte magunknak is kedvünk kerekedik, hogy leszálljunk az (Jöttünk épült utczára és a kép alakjai közé álljunk, hogy újra végig sétáljunk a felejthetetlen emlékű korzón. —- Odább jönnek a legkülönösebb formájú, szinü házak ezerszámra, mindenütt virág, gyü­mölcs és — rongy. Mikor végére ériünk a képnek, újra élűiről kezdjük a nézelődést, mert ez a kép nem enged el magától, itt órák hosszant kell elülni, hogy minden szép­ségét végigélvezzük. Hogy aztán még telje­sebb legyen az illúzió, az ügyes kezű Schön­chen olyan pompás előteret épített a képhez, azt sem tudjuk már, vájjon nem igazi város­ban jártunk-e mi? — Annyi való igaz, hogy szebb látnivaló régen nem volt Budapesten. Termény árak. Termény métermázsánkónt Szatniáron frt kr | frt kr Tiszta búza — — — 6 20 6 30 Kétszeres — — — 5 10 — — Rozs — — — 4 60 — — Árpa — — — 4 50 4 60 Zab — — — 5 10 5 20 Tengeri — — — 5 90 6 Kása - — — 10 80 10 90 Fehér paszuly — — 5 60 5 80 Tarka „ — — 5 10 — — Szilva — — — 18 — 20 — „ füstölt — — — — — — — Repcze — — — — — — — Krumpli zsákja — — 1 40 1 50 Szalonna — — — — — — —

Next

/
Oldalképek
Tartalom