Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-06 / 23. szám
4 „H E T I ___S Z E M L E“ (23-ik szám) al ispán és főszolgabíró építési engedélyét olyan ok vezette, a melyet nem mertek nyíltan bevallani. Valóban csodálatos az alispán és főszolgabíró animozitása! Egyiknek sincs Mórken földbirtoka, egyik sem tagja a mérki kálvinista gyülekezetnek, mindazon ál tál visszaélve hivatalos hatalmukkal, keresztülgázoltak a törvényen, sőt attól sem riadtak volna vissza, hogy 5 vagy 6 század katonaságot is Mórkre vezényeltettek volna, ha a képviselőtestület vagy a róna. kaik. hívek a legcsekélyebb mértékben is ellenszegültek volna törvénytelen intézkedósöknek. Ámde a képviselőtestület- s a róm. kath. hivek bámulatos béketürést tanúsítottak. Mindnyájan a törvénytől vártuk és várjuk sérelmeink jogorvoslatát. Annyit már eddig is elértünk, hogy a nm. m. kir. belügyminiszter ur nekünk adott igazat s javunkra döntött, s reméljük, sőt elvárjuk, hogy a jog, törvény és igazság minisztere móltókó- pen fog elbánni az erőszakos vármegyei alispán és főszolgabíróval, s el fogja rendelni a kálvinista imaház lebontatását. Mert hiába! a vármegyei szabályrendelet 2. § a sem jogosítja föl sem az alispánt, sem a főszolgabírót arra, hogy bárkinek is engedélyt adhassanak a más telkére ópiteni. Da liegt der Hund begraben ! Ego autem censeo: Carthaginem esse delendam ! Hrabovai Hrabovszky István, plébános. Valamit az óvodákról. Azt hiszem, hogy a közérdeknek teszek némi szolgálatot akkor, a midőn e helyen egy pár sorban az óvodákról, gyermek-men- házakról akarok megemlékezni. Hogy az ovoda-intézmóny mennyire üdvös és elkerülhetetlenül szükséges, azt még ma nem mindenütt tudják. Még ma is vannak oly községek, hol a szülők 3—6 éves gyermekeiket illetve egy előttük még ismeretlen intézménynek szükségét érzik. Nem tudják, hogy kisdedeikkel — különösen nyárban — mi tevők legyenek, hová helyezzék el gyermekeiket, hogy óva legyenek minden bajtól, szerencsétlenségtől ? ajándékozta meg, majd meg barátságos reggeli után Ubrezsre ment a bérmálás szentségének kiosztása végett. Tovább nem folytatom, mivel a bér- mautnak, kötelmeim teljesítése miatt szemtanúja nem valók. Reábizom e be'rmaut leírását az érdekeltekre De amint a tibai tótokkal, úgy hallom, hogy az egész kerületben is a látottakkal s hallottakkal teljesen meg van elégedve kegyes Főpásztorunk. Látta Öméltósága a tótság magyar-érzelmének megnyilatkozását, Isten s vallása iránti ragaszkodását; nagy lelki megnyugvással szemlélte, hogy el lehet mondani — a lenózettnóp munkás tagja a hazának, hangya- szorgalmán meglátszik az Isten bőséges áldása. Szeretetóvel halmozott el bennünket Öméltósága, érezzük, hogy e nagy szerétéiért kellőleg hálásak nem lehetünk ; de azt hiszem, hogy az egész Tóczia szivből fakadó kívánságát tolmácsolom akkor, midőn gyarló soraimat édes anyánk, a kér. kath. anya- szentegyház emez imádságával végzem : Dominus conservet eum, et vivificet eum et beatum faciat eum in terra . . . . ! Tibai Károly. És e mellett maguk is nyugodt lélekkel végezhessék napi, házi vagy mezei munkájokat. Ez a szükséges intézmény az ovoda, a gyer- mek-menház. Az ovoda jó oldalai közül kettőről akarok e helyen említést tenni és pedig; Az ovoda haszna a szülőkre és a gyermekekre nézve. Korán reggel indul a földmives ember a mezőre dolgozni, de 3—6 éves kis gyermeke akadályozza a korai elindulásban, de akadályozza a munkában is. Ha a községben van ovoda vagy gyermelc-manház, ezen gondokíól a szülő megmenekül, mert kis gyermekét minden reggel elviszi, vagy elküldi az óvodába, hol a gyermek egész nap lelkiismeretes felügyelet,- és anyai gondozásban részesül — ingyen. Mennyi gond és időtöltéstől menekül meg a szüle az ovoda által ? Tudja jól, hogy gyermeke biztos helyen van, nem tart attól, bogy ártatlan gyermeke az utczákon kóborol, hol valami szekér eltaposhatja, kóborló veszett kutya megmarhatja, elvadult marha fellökheti, vagy épp maga a gyermek eshetik vigyázatlansága vagy gyengesége folytán valami mély gödörbe vagy vízbe, hol életét vesztheti vagy örökre szerencsétlen nyomorék lehet. Igen, mert az ovoda kebelébe fogadja az óvódás kisdedet, az óvónő és a dada szeme őrködik felette, hogy a gyermek-csemetének semmi baja ne legyen. A szülőknek tehát egy per- czig sincs mit babozniok, tekintve a maguk kényelmüket, gyermekeik biztonságát, ha csak alkalmuk van,*kisdedeiket óvodába vinni erkölcsi kötelességük is. Láttuk tehát röviden, hogy az ovoda miféle hasznot, kényelmet, lelki nyugalmat nyújt a szülőknek. Lássuk most már, hogy a kis gyermekekre nézve miféle befolyással van, illetve bir. Az ovoda vagy gyennek-menház neveli a kis óvódás gyermeket lelkileg és testileg. A kisded az óvodában megtanul szabatosan beszélni, illedelmesen köszönni, ülni, járkálni stb. Észbeli tehetségéhez mérten lelki világát erkölcs-nemesitő kis mesékkkel és ver- secskókkel tölteni el. Az óvodában a kis gyermek leveti magáról makranczos természetét, engedelmes, jó, szófogadó gyermek lesz. Az ovoda még csirájában elfojtja a rossz természetet. Szóval a kisded az óvodában megkapja a nélkülözhetetlen lelki táplálékát, melynek következtében megtanulja ismerni az Istent és az embert. De gondoskodik az ovoda a testi nevelésről is. Ártatlan kis játékok, testgyakorlatok, séták stbik mind arra valók, hogy a gyermek párhuzamban fejlődjék lelkileg, testileg. Vájjon, hogy a szülők kis gyermekeiket küldjék pontosan és mindennap az óvodába, nem közérdek is ? Határozottan igen. Ha figyelemmel kisórtük a legutóbbi lapok hasábjait, fájó szívvel kellett konstatálnunk, hogy a lapok nem csekély számú tüzesetekről adnak hirt. És ezen tüzesetek közül olyanok is voltak, melyeket kis ovoda-köte- les gyermekek okoztak! A gyermekek nem sejtve a borzasztó katasztrófákat és veszedelmeket, melyek az ő gyufa- és tüzjátókuk- ból eredhetnek kellő felügyelet hiányában mit sem sejtve szították a borzasztó szerencsétlenség szikráját, mely szikra lánggá alakulva nem egy szegény embert juttatott koldusbotra és nem egy vagyonos embernek okozott évtizedeken át érző kárt. Ha a kis gyermekek nem részesülnek kellő felügyeletben, bizony — habár akaratlanul és ártatlanul is— ilyen nagy szerencsétlenségeknek lehetnek okozói. Istennek hála, ott, hol ezen üdvös intézmény létre jött, nap nap után nagyobb tért hódit magának. Népünk eleinte minden uj intézménynek ellensége, mig megismerkedik annak jó oldalával is, azután barátja annak. Világosítsuk tehát a népet, hogy az ovoda nélkülözhetetlen, szükséges jó intézmény és e mellett tesz tanúságot a tapasztalat is. Szülők ! Itt a nyár, itt az idő, hogy gyermekeitek biztos helyen legyenek, ti pedig nyugodtan végezhessétek napi munkátokat, küldjétek az óvodába! Marosán János. Hírt! k. Pünkösd Ünnepét ülte a múlt vasárnap a kereszténység, azon magasztos ünnepet, mely a vigasztaló Szentlélek eljövetelének emlékezetére van szentelve. Ez a nap az, mely megerősíti a gyengéket, reményt önt a szivekbe, hogy Isten fia nem hagyta magára eltávozása után az embert, hanem odafent égi honában is őrködő szemmel tekint le reá, óvja, védi s kitárja előtte kegyelme forrásait. Nagy kegyelettel ülték meg városunkban az összes keresztények e napot, zsuffolva voltak a templomok mindenütt. A székesegyházban ő méltósága, — mint lapunk más helyén említve van — a hivek nagy tömegének jelenlétében mondott szent misét, prédikált és kiosztotta a bérmálás szentségét. Másnap, ünnep mjásodnapján dr. Keszler Ferencz nagyprépost, praelátus kanonok misézett és Bagossy Bertalan képezdei tanár intézett szent beszédet a hívekhez. Bérmaat. Meszlényi Gyula szatmári püspök, — mintáz Ung Írja —múlt vasárnaptól (május 27.) folytatta bórmautját vármegyénkben. Vasárnap Tibán bérmált, ahonnan átrándult Szobránczra. Hóifőn Ubrezsen osztotta ki a bérmálás szentségét, honnan felment Felső Remetére,, kedden Zalacskán, szerdán Vinnán, csütörtökön Szennán volt. Zalacskáró! meglátogatta Nagy-Mihályban a grófi családot. Mindenütt lovas bandérium fogadta a szeretett főpásztort, akinek egyénisége és szeretetreméltósága különösen a néppel szemben oly kedves emlékeket hagyott hátra, hogy még sokáig fogják emlegetni ezen bérma- utat. Junius 1-ón, pénteken reggel végre búcsút vett 0 méltósága megyénktől és városunktól ; székhelyére utazott. Hehelein és Hampel kanonokok, Csehticzky és Benkő esperesek Csapig kísérték főpásztorunkat. Személyi hir. O méltósága a püspök ur Ung megye 2 kerületében a közölt programm szerint a bérmálást elvégezte ni. hó 31-én s f. hó 1-én székhelyére visszaérkezett. Bérmáltak száma 3571. — Pünkösd napján pon- tifikált, prédikált s 601-et bérmált a székes- egyházban. — Pünkösd ünnepén, Günther Antal, ügyvéd a fővárosból volt 0 méltóságának szívesen látott vendége. Jövő szombaton Várady Árpád apát, Csanádi kanonok ministeri osztálytanácsos mint kir. biztos jő az érettségi vizsgálatokra a kath. főgymnasi- umba ; ez idő alatt 0 méltósága vendége lesz. Bérmálás. Szatmáron a székesegyházban pünkösd vasárnapján osztotta ki a püspök ur Öméltósága a bérmálás szentségét. 291 fi és 310 nő részesült a Szentlélek Isten megerősítő kegyelmében. Az ünnepélyes sz. mise 8 órakor vette kezdetét, utána a püspök ur sz. beszédet tartott, lebilincselő közvetle n-
