Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-23 / 21. szám

HETt S Z E M L E- (21-ik- szám.) 3 Papp Kóla vallomása. Az elnök felszólítja Papp B., hogv be­szélje el az összes cselekményt, úgy a hogy történt attól az időtől kezdve, amikor meg fogamzott elméjében, hogy Elemért el fogja pusztítani. Papp Béla azt állítja, hogy az eszme nem ő benne fogamzott meg, hanem sugge- rálva volt s a vizsgálat folyamán nagyon sok dolgot kénytelen volt elhallgatni, mert kímélni akarta Zsoldtcsot. Elismeri, liouy öcscsét gyűlölte a benne felhalmozott rósz tulajdonságokért. Az a fut hazudott s e miatt köztem s a család között sok kellemetlenséget csinált.; továbbá' benne volt egy rósz tulajdonság, a hamis kártyázás, s e miatt kénytelenek vol­tunk eltiltani a kártyától, benne volt a sze­szes italok túlságos élvezete, ezek miatt gyűlöltem nagyon öcsémet, de gyilkosság gondolata eszembe sem jutott soha, mert hiszen, ha meg akartam volna gyilkolni, ott volt Zsoldics, aki érettem mindenre képes volt s tudtam, ha én erre fölszólítom, bizo­nyára megteszi. De különben azon körülmény, miszerint en ajánlottam volna Zoltánnak a fiú meg gyilkolását, már csak azért is ki van zárva, mivel én vele egyáltalán nem érintkeztem. Ezelőtt hét évvel, mikor én haza ke­rültem, akkor jött Zoltán Udvariba, azelőtt nem is ö-mertem, ekkor is észre vettem, hogy egy elzüllött egyén s én kijelentettem, hogy ring ott leszek, többet az apám házába lábát be ne tegye. Mikor én megházasodtam, gyakran megjelent Udvariban s mindig olt töltött néhány hónapot. Sőt kél lovat is ho­zott magával, hogy apám tartsa azokat, majd ha jó áron eladja, kimegy a pénzen Ameri­kába, itt úgy sem tud boldogulni. Én ekkor sem voltam szóba vele, de apám rávett, hogy bánjak jobban Zoltánnal. Meg is Ígér­tem, sőt még azt is, hogy még annak idején segítek a dolgán. Nem sokkal ezután Árpád levelet irt Zoltánnak, melyben hívja Ame­rikába s azt Ígéri, ha 150 frtot visz neki, örökké boldogítani fogja. Én nem helyesel­tem, hiszen Árpád sem tudja magát odakün föntartani. Elemér e közben haza érkezett s valami hazugsága miatt zavart idézett elő atyám és köztem. Én kifakadtam Zoltán előtt Eleméire s azt mondtam, hogy ez a fiú sokkal, nagyobb szégyenére lesz a családnak, mint Árpád, erre Zoltán igy szólt: ha né­hány száz forintot adsz, Elemért a Szamosba fojtom. Nagyon szivesen, ha megteszed, valaszolám. Másnap Lázár Móriczhoz men­tem, akivel minden dolgaimat közölni szok­tam s ő első pillanatban a tervet kivihető­nek találta. Mikor Elemér Nagy-Bányáról haza jött, beteg lett, Vajay doktor állítása szerint a tüdeje is meg volt támadva, emiatt a terv kivihetetlen volt, mert anyám a világértsem engedte volna fürdeni menni. Zoltán ekkor igy szólott hozzám : Elemér ha felgyógyul és ha van neked valami mérged, add ide. Én azt mondtam : van strichmnem, de erre nagyon vigyázni kell, mert egy porszem is elég egy ember elpusztítására 1 Négy év előtt kaptam dr. Egry Károlytól; Lázárral egy Ízben beszéltünk erről a dologról, de ő azt mondotta, gondolkozott a tervről, jobbnak látja felhagyni vele. Elnök: Azt mondta maga Lázárnak, hogy tervét nem hagyhatja el, mert gazdag akar lenni. Papp B. Erre nem emlékszem. Midőn odaadtam a mérget, Elemér már ke­véssé felgyógyult, de Zoltánt elcsapta apám hanyagsága miatt. Ekkor hozzám jött és kért, hogy engedjem meg, hogy nálam tar­tózkodhasson. Két hétig volt nálam, mialatt megis­mertem, hogy nem becsületes, és gyávább, mintsem a tettet elkövethesse. Zoltán 10 forintot kért váltója rendezé­sére s be akart menni Szatmárra, de épen akkor a feleségem rokona látogatására ké­szült, én tehát azt mondtam Zoltánnak, ma­radjon velem, hogy ne legyek egyedül. Elnök: Ezt megelőzőleg nem beszéltek a Zoltán dijnokáról. Béla tagadja azt s elbeszéli a három szem szilva esetét is. Es igy adja elő. Kassára akartam t enni szuperáltatni magamat, gazdámat előhívtam és rendelkeztem. Zoltán azt mondta, hogy Elemérrel találkozni fog, adjak neki egy üveg sört, és strychnint. De már a stychnin nala volt. Ekkor kérdő nincs-e nekem aszalt szilvám ? mert ő ebbe akarja beletenni a mérgei. A kamarából hoztam pár szemet, egyet felvágtam és mondtam, hogy igy kell csi­nálni, de nem teltem bele mérget, mert a feleségem ebédre hivott. Elnök: Hat maga nem tett volna bele mérget ? Papp B : Tettem volna óm nagyon szi­vesen, hu éppen akkor ebédelni nem kellett volna. Zoltán azonban nem tudta ügyesen bele tenni. Augusztusban történt. Ébben Lázár r em szerepelt. Elnök ekkor felolvassa a Lázár Móricz vallomását. Papp B: Augusztus 26 án — folytatja Béla — reggel a feleségem Daróczra ment. Mi Zoltánnal Udvariba mentünk. Elemérnek nem volt szabad még lovagolni sem, mert nem engedtem meg, hogy hazakisérjen, hanem anyámhoz utasítottam. Gáspár Pál is Udvariban volt és Horváth János is, kikkel szokásunk szerint snapszoziunk és délután 4 óráig ott maradtunk. Midőn haza indul­tunk, Elemér mégis kapott arra engedélyt, hogy lovagolva elkísérhessen. Megérkeztünk alkalmával Elemér sört kért, mert nem volt szabad vizet innia. Felhoztak a sört, Zoltán töltögetett, de hogy stryhmnt, tett volna bele nem tudom. Elnök'. Maga azt mondta, hogy te\t ! Papp B: Nem tudom, mert én künn voltam ! Hogy pedig ón tegyek bele, ha arra került volna a sor, — inkább lelövök egy embert, minthogy aljas módon rnegmórgez- zeni. Tagadom, hogy,a stryhnin mérgezést én mondtam volna 1 Én azt mondtam csak Zoltánnak, midőn a stryhnin és Szamosról volt szó, hogy bármit csinálhat, de ón az ujjomat sem mozdítom meg. O ekkor pénzt kert. Említést tett .Zoltán egy levélben va­lami reszeges dijnokról, mint czinkostársról. írtam, hogy rosszul tett. Csinálja ő maga, féltem, hogy a dijnok megzsarol, a mi nem­sokára bekövetkezett, mert a dijnok pénzt követelt. Én adtam 100 forintot és mondám, hogy többet ilyesmibe bele ne menjen Zoltán. Zoltán mérgezett pálinkát tartott ma­gánál kis üvegekben s zsebében magánál tartotta, Elemért is kínálta, de ennek nem kellett. A mérget ón adtam, a pálinkát Zol­tán vette. Elnök-. Azt vallotta Zoltán, hogy nincs már a dijnokkal semmi s ekkor maga ismét érintkezett azzal e dologban, a mikor ő kün volt magánál és mondta, hogy egy pompás segítőtársa van, egy borbély. Papp B: Mikor Zoltán ezt mondá, kórdém : borbélyod is van, dijnokod is van. Hát a dijnokkal mi történt ? Zoltán azt mondá, hogy azzal már végzett, elcsalta Fehér-Gyar­matra és ott elvágva nyakát a Szamosba lökték. Persze hogy nem hittem! Kérdeztem, mikor jön hozzám? Mondtam is neki, hogy 28-án csütörtökön beküldők Elemér után és ő várjon itt. Ekkor emlitetteZoltán Zsoldicsnak, hogy kap ezer forintot, ha lelövi Elemért. Elnök-. Nem igy mondta maga Zsoldics szerint, hanem okiratról tett említést, mely elveszett egy embernél, annak el kell pusz­tulnia, mert különben mindnyájunknak el kell veszni. Papp B: Nem emlékszem bizonyosan; valami szint ^kellett adni a dolognak. Elnök: És sorsot is húztak volna s ez magára esett. Papp B: Ezt tagadom. Elnök: Midőn maga ezeket mondta Zsol­dicsnak, Zsoldics kórdezte-e, ki az az ember? Papp B: Igen s csak anyit jelentett ki: Kár, hogy nem Kovásznay. (Zaj, Elnök csenget.) Zsoldics ekkor be volt rúgva. Elnök: Tud-e valamit a revolver vásár­lásról? ... a mire maga pénzt adott Zsol­dicsnak?. Papp B.: Erre nem emlékszem; hogy a revolvert honnan szerezte, nem tudom, Elnök: Lebetséges-e, hogy Zsoldicsot maga felszólította, hogy Papp Elemért lőjje le, mikor 28 án kijön ? Papp B. : Lehetséges. Elnök: Zsoldics azt mondja, hog 10 frt conventiói és 5 friot a saját pénzéből adott revolver re. Papp Béla. Nem emlékszem. Lehet, hogy adtam, lehet, hogy sajátjából vette. Zmidics szept. 27-én a revolvert megvette. Nem hi­szem hogy az nap, de másnap mutatta a zsebében. i Elnök: Moudte-é maga Zsoldicsnak, mi­ért nem adta oda saját revolverét, a katona- tiszti revolveréi ? Papp B. Mondtam. Elnök : Miért ? Papp B. Mondtam, hogy nem szerepel­het az én revolverem, inert ilyen a környé­ken csak nekem s a Papp fiuknak van. Elnök: Zsoldics azt állítja, hogy midőn maga mondta, hogy Elemért kellene meg­lőni, azzal felelt, hogy azt nem teheti meg. Egyáltalán kérte e magát, hogy a dologból hagyja ki ? Papp B. Zsoldics feltétlenül vállalkozott s azt kifogásolta: kár hogy nem Kovásznay. Elnök: Zsoldics azt mondja, hogy ha ő ezt nem teszi meg, maga arra azt mondta volna, hogy az egyik golyó a m gáó, a má­sik a Zsoldicsó lesz. Papp B. Nem úgy van. Azt mondtam, hogy nincs eset, hogy eláruljam, ha ezt meg­teszi, inkább f'őbelövöm magam. Ez történt szeptember 28-án. Elnök: Igaz-e, hogy maga Orosz Miska által beküldette Szatmárra, hogy Elemér az­zal kijöjjön s megmondta e Lázár Móricz- nak, hogy mi czólból? A ló hogy jött be? Papp B. Éu kantároztam fel s adtam át Orosznak a lökésen. Elnök: Mit mondott maga Orosznak? Papp B. Kérdeztem mit kell vele csi­nálni, mire Orosz azt mondta, hogy tudja. Elnök: Miféle üzenetet adott át Lázár magától Orosznak ? Papp B. Hogy atyám nagyon beteg, jöj­jön ki azonnal s adtam neki 4 hatost, hogy megvacsorázzók s 5 frtot Lázárnak, hogy adja át Orosznak. Elnök: Sejthetett-e valamit Orosz a do­logról ? Papp B. Azt hiszem, semmit sem. Elnök: Hány óra lehetett, mikor a lo­vat átadta Orosznak ? Papp B. Este 6—7 közt. Elnök: Hány óra lehetett, mikor Elemér kijött a tanyára ? Papp B. 3U 9-kor. Elnök: Mondja meg most igaz-e, hogy a megvett revolvert Zsoldics magának meg­mutatta, — a mint ő mondja — és maga megnézvén azt mondta, hogy ez jó lesz? — mert a revolver 12-ős volt. Papp B. Én a kaliberét nem ismertem. Elnök: Végleg mikor beszélték meg a tervet, hogy Zsoldics hol várakozzék Ele­mérre ? Papp B. Azt hiszem, hogy kedden. Elnök: Csütörtökön is beszéltek . . . Papp B. Lehet, hogy beszéltünk. Elnök: Mikor mondta meg Zsoldicsnak, hogy melyik utón fog jönni ? Papp B. Még kedden megmondta, hogy mivel Zsoldics a kettős kutnál fog várni, Elemért oda vezesse s Zsoldics csakugyan ki is ment. Elnök: De hát Elemérnek hogy nem történt baja ? Papp B. Zsoldics azt mondta, hogy ré­szeg volt s nem volt képes a dolgot végre­hajtani. Elnök. Zsoldics azt állítja, hogy aznap este, mikor maga beszólt vele, azt mondta, hogy nagy baj lesz, mert nem történt meg; mármost a szobában ölje meg, beretvával vágja el a nyakát s párnákkal fojtsa le, s hogy ezt végrehajthassa, maga az ablakot nyitva fogja hagyni. Papp. B. Ez mese, először, mert részeg volt, másodszor mert két vendógháló szo­bánk van, az egyik búzával volt tele, a má­sikban voltak ennek a szobának bútorai is és Elemér aztán a mellettünk levő szobá­ban hált; oda pedig bejutni nem lehetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom