Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-23 / 21. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP, ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér. Félévre — — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — — — t 50 „ Tanítóknak és kézmiiiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 14 fillér. Felelős szerkesztő ItÁTlIORY ENDRE. A lap kiadója : A ,1’ÁZMÁNY-SA.ITÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ cziinére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér A ls.ii» megjelenik niiiulen szem 1 au. Esküdt bíróságok. Az első szatmári tárgyalások alkalmából üdvözöljük ez uj intézményt, mely a magyar jogszolgáltatás terén korszakot alkotó fordulóponthoz vezetett. Justitia istenasz- szonya kilépett a rideg paragrafusok sánczai közül, hogy a lel ki ismeret szavára hallgasson. Nincs többé sablonos formaságok keretébe szorítva a biró, hanem lelkének legjobb meggyőződése szerint mondja ki Ítéletét. Eltűnik itt a kasztkiilönb- ség, polgár ítél polgártársa felett. A nép szava Isten szava. Ennek az elvnek kell érvényesülni az uj perrendtartás keretében. Ne riaszsza- nak vissza senkit földi tekintetek, barátság, rokoni kötelék szálai, melyek oly sokszor állanak résen az büntettek elpalástolására, legyenek száműzve abból a teremből, melyre minden szem felvont figyelemmel tekint, honnan az igazság felderítését, a gaztettek kímélet nélküli megtorlását jogosan várja. Az első esküdtszéki tárgyalást, mely e hó 21-re volt kitűzve, bizonyos ünnepélyességgel nyitották meg. Oalba Lajos törvény- széki elnök tartalmas beszédben fejiette ki az uj intézmény előnyeit, üdvözölte az esküdteket, a vád és védelem képviselőit, s beszédje végén lelkesen éltette a legalkotmányosabb királyt. Az elnök szavai kellemes benyomást tettek a jelenvoliakra, s hatása alatt perczekig tartó éljen kiáltások hangzottak fel a tárgyaló terem falai között. Ezután Dénes Lajos királyi ügyész emelt szót, s elmondotta azt a tanulságos beszédet, melyet az alábbiakban szószerint közlünk, mely kétszeres sulylyal bir, hogy arról a helyről és annak a férfiúnak ajkáról hangzott el, ki életét a büntettek és azok okainak vizsgálódása közt töltötte el. A kir. ügyész beszéde köv. szól: Nagyságos Elnök Ur! Igen tisztelt Esküdt-bíróság! „Isten nevében kezdem el, 0 segéljen kegyelmével, Ha ő segit mi sem nehéz, Ha ő elhagy, erőnk elvész. Ha kezdünk az ő nevébe, Áldott munkánk folyta s vége.“ Ne találják szokatlannak e bevezetést itt e helyen, hisz Themis istenasszony templomában vagyunk, s én úgy érzem, mintha megcsendülni hallanám fülemben az isteni szózatot: „Old le saruidat, mert a hely, melyen állasz, szent.“ E terem plafonjára is oda van rajzolva az Isten mindeneket látó szeme, s vallásos áhítatra int. S mint az Isten imádás templomában, éppen úgy illik itt is, hol embertársaink élete, szabadsága, vagyona, becsülete felett rendelkezünk, hogy a mindennapiság sziik ködéből fölemelkedve, s az emberi gyarlóságokat levetkezve, tökéletesek igyekezzünk lenui, mint. Isten, mennyei Atyánk. Sursum corda! Emberi es közvádlói tapasztalaton nyugvó megingathatatlan meggyőződésem, hogy az erény utján az emberiséget biztosabban vezérli az örök igazságok könyve: a szent, Írás, s a vallás maíasztja, mint a legtökéletesebb világi kódex s annak elrettentő büntetési rendszere. Ez utóbbival tudunk javítani, pedig a büntető igazságszolgáltatásnak a javítás a főczélja, mert amint egyik nagy államférfink mondotta: „Bűn nélkül Istent sem, czel nélkül embert nem illet büntetés.“ Mint a törvényszegő cselekmények megtorlásának szorgalmazására hivatott tisztviselő, ezt a latin axiómát: justitia est reg- norum fundamentum, én igy értem s magyarra igy fordítom: „minden országnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs.“ — Úgy tartom, hogjr az erkölcsi törvények tanait nemcsak a templomban, hanem mindenütt kell hirdetni, s a templomon és iskolán kivül első sorban itt e helyen, a hol azok a legsúlyosabb erkölcsi botlások jőnek földi fenyíték alá, melyek mint ez ülésszak legnevezetesebb bűnesete is bizonyttan fogja, a vallás- talansag dudvájában fogamzanak meg és nőnek fel. , Mondottam máskor TFnUfhol is, mondom most én itt is, hogy az igaz vallásosság kultuszának legbensőbb ápolása nélkül az én meggyőződésem szerint társadalmi rendet és békét nem csak nehéz, de lehetetlen biztosítani. Midőn e helyről üdvözlöm az igentisztelt esküdt urakat, mint a magyar bírói hatalom gyakorlásának uj osztályosait, arra kérem önöket : legyenek terjesztői az én közvádlói credomnak. Midőn itt ülnek ,csendüljön meg mindig fülűkben a zsoltár szava: „Ha időm lesz valaha, Én igazán Ítélek ! S hirdessék velem együtt: „Minden az Istenen áll, 0 aláz s ő magasztal.“ Erős a hitem, hogy ha igy járnak el, az üdvös eredmény nem fog elmaradni. így az önök szava, Isten szava lesz. Midőn a magyar törvényhozás önöket a birói hatalom gyakorlásának osztályosaivá tette, az a tudat vezette, hogy mint Hólie hírneves franczia criminálista mondja „az anyagi igazság nem tudomány, megtalálása nem mesterség. Épen oly emberi hajlam, Isten által a keblekbe oltva, mint a többi emberi hajlamok.“ Czélja pedig e reformnak az, hogy a közönségben a törvény tiszteletet terjeszsze ,a jogérzetet emelje és fejleszsze s ezek állal magyar államiságunk megszilárdítását elősegélje. Önöktől függ e czél elérése. Isten se- gólje magasztos hivatásukban, hogy tisztük lelkiismeretes betöltésével nyerjék meg az örök biró helyeslését, s az emberek tiszteletét és becsülését. Karunk megdicsőült apostola Kozma Sándor arra tanított minket, hogy a mi hivatásunk nem a minden áron való üldözés, hanem az anyagi igazság kiderítésének elő- segélése. — Az igazságügyminiszter ő nagyméltósága is az utóbbi napokban kiadott rendeletében hasonló irányelvet tű/, elénk. Minthogy a védelemnek sem lehet más czólja, annak képviselőjét itt e helyen bajtársi érzelemmel üdvözlöm. A törvényszéki Elnök ur ő nagyságának szives üdvözletét a tisztelet és szeretet melegével viszonozom. Mindenható Isten ! áraszd áldásodat ez uj intézményünkre, édes hazánkra s nemzetünkre. Ezután ifjú dr. Farkas Antal üdvözölte az ügyvédi kar nevében az esküdtszéket mint humánus intézményt, mely hivatva van a törvény rideg betűit az élet szükségleteinek megfelelően alkalmazni, s a körülmények méltányos mérlegelésével arra törekedni, hogy ártatlan soha se bűnhődjék, üdvözölte hazafias szempontból, mely alkalmas arra, hogy az édes magyar haza iránt, a szeletetet, s a honfiak között az összetartozandóság érzetét növelje, üdvözölte azért, hogy tért nyit az alanyt képzettség és tudás érvényesülésének, s az ékesszólás művészetének. Az első esküdtszéki tárgyaláson Pelcsik Róza nevű cselédleány ült a vádlottak padján, kit szándékos emberölés kísérlete miatt vontak felelősségre, mert hűtlen kedvesére Markocsán György zenészre revolverből kétszer rálőtt, ezután magát lőtte mellbe. Sebeiből mindkettő felgyógyult. Az esküdtszék elfogadta a leány védekezését, ki azt vallotta, hogy ő magát akarta elemészteni, Marko- csánra csak véletlenül lőtt, minthogy a fegyverrel nem tudott bánni. Az esküdtszék verdiktje után a bíróság a vádlottat felmentette. A testvérgyilkos elítélve. Felháborodik az emberi szív azon gaztett felett, melynek végső akkordjai tegnap és ma játszódtak le a törvényszék tárgyalási termében. A bűnténynek legutálatosabb neme megrázza a lelket, s undorral tölt el a vadállat iránt, ki saját testvérére, egy ártatlan gyermekre emelte fel gyilkoló kezét. Nem lehet megnyugvás, isteni és emberi törvények, a jogérzék és lelkiismeret egyaránt követeli, hogy az ily rettenetes gaztett elkövetője vegye el méltó büntetését. Ennek a követelménynek tett eleget a kir. törvényszék, midőn az esküdtbtróság verdiktje alapján kimondotta Papp Bélára a halált és Zsoldics Mihályra, ki a borzalmas gyilkosságnak végrehajtója volt. Papp Zoltán mint bűnsegéd 8 évi fegyházat kapott. Nem lehet felednünk, első sorban kell kiemelnünk e helyen a lelkiismeretes vizsgáló bírót, Papolczy Gyulát, ki éjét napot egygyé tett, hogy e förtelmes és szövevényes bűntény részletei, melyekhez, úgyszólván alig volt bizonyítók, napvilágra jöjjenek. Köszönet és elismerés Oalba Lajos törvényszéki elnöknek, ki bölcs és tapintatos vezetésével a tárgyalás m enetét úgy irányította, hogy elrejtve semmi se maradjon, hogy az esküdtszék minden tagja nyugodtan érezhesse magát ítéletének kimondása után lel- kiismeretónek itólőszéke előtt. így van ez rendjén. Ne fusson a bűnös, hanem vegye el a megórdemlett büntetést. Ezt mondja reá a közvélemény, ezt követeli az isteni és emberi törvény.
