Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-16 / 20. szám
2 S Z E M L E“ (20-ik szám.) „HETI Ezt a következetést azonban még nem vonta le az emberiségnek az egyháztól elpártolt minden része. Megállapodnak és vergődnek még egy ideig a félúton. A liberalizmus és socializmus csak két különböző, de szükségkép egymásból folyó külön fázisa e vergődésnek. Mert ugyan mi a liberalizmus ? Az ember fiiggetlenitésének a vallási téren átvitele a politikai térre: Az állam hatalma nem Isten akaratán, hanem a nép akaratán alapszik. (Rousseau). A nép akarat tehát minden jog és hatalom és törvény forrása. A nép-akarat pedig csak „Emberi jogokat“ ismer, a melyek minden emberre nézve egyenlők. Egyenlő jog és szabadság az egyesülésben, a" véleményben, a vallásban, a politikában. Az állam feladata pusztán e jogok védelme, e szabadságok biztosítása (Bakter- állain, amint Lassale elnevezé). Az állam tehát nem azonosíthatja magát egyik vallással sem. (vallástalan állam). Nem vizsgálhatja, melyiknek van igaza. (Felekezetlen- ség). Semlegesnek kell lenni. (Indi- ferentismus). Mindegyiknek, tehát a legvilágosabb tévelynek is, sőt az istentagadásnak is egyenlő jogot s szabagságot kell adni. Ez volt a régebbi'Liberalismus elve. Tagadhatatlanul tetsző elv, mert hiszen a kér. testvériség, szabadság és egyenlőség nagy elve rejlik benne; amely a 30-as években még a franczia és belga katolikusokat is magával ragadta s a mi magyar katolikusaink jó részét is táborába hóditá. Csakhogy két nyílt tévedés is rejlik benne; a legképtelenebb tévelyt is egyenlő magaslatra emelő a legfényesebb igazsággal. Már pedig a rosznak, a hiánynak, a hazugságnak, a tévelynek józan ész szerint nemcsak nem lehet egyenlő jogosultsága a jóval s igazsággal, de még jogosultsága sincs. Meg is boszulta hogy a munkát fennakadás nélkül megkezdhettük, hozzá láttunk. Kiraktuk az alapot hatalmas terméskövekből s lassan lassan emelkedett a fal is. Jön a stilszerü ablak ! Melyikünk ért a kőfaragáshoz csak annyira is, hogy valami ékességei véshessünk az ablak köveibe? Semmi felelet! Szó nélkül mentünk a Kastély padlására és kutattunk. Rábukkantunk egy régi figurás kandalló törmelékeire. Pompás! — Lehordtuk hamar s megcsináltuk az ablakot barokk stílben. Itt-ott egy kalapács ütéssel még jobban rányomtuk a régiség bélyegét. Felépült a fal is teljesen, hol magasabbra, hol alacsonyabbra. A torony volt még hátra. Ez teljesen az én munkám. Mikor mindennel készen vahur.Ir, igaz, gyermekes örömmel állottunk romuoii előtt. „Rendezzünk felavató ünnepélyt, tűzi játékkal“ — volt az újabb indítvány. magát ez óriás tévedés. Mert a té- vely nagyhangú, türelmetlen, ravasz, ámító, eszközeiben épen nem válogatós, inig az igazság erejében bízva, szerény, türelmes, eszközeiben nagyon válogatós. És igy az egyenlőtlen harczban kikerülhetetlen volt az igazságnak legalább egy időre háttérbe szorítása és a tévely túlnyomó uralma. A régi liberalism üst, melynek szándékai talán még jók voltak, felváltotta az uj, a mely sutba dobta a régi szép elveket. Mivel — igy okos- kodék — a népakarat az álla mihatalom forrása, az állam viszont forrása minden jognak és hatalomnak, minden egyesülési vélemény vallás és politikai szabadságnak (állami absolutismus). Ámde a kath. egyház, mely az államnál fensőbb hatalomból származtatja létjogát és szabadságát, már puszta létezésével élő tiltakozás az állami omnipotentia ellen, tehát államveszélyes. Az állam nem adhat tehát neki olyan jogokat, mint a többi felekezeteknek. Az önvédelem szüksége (Nothrecht) követeli vele szemben a kivételes, sőt ellenséges eljárást. Es nem feltünő-e, hogy e hangok mind protestáns táborból jönnek ? Nem különös-e, hogy az isteni hatalomtól emancipált uj állam- elméletek fő megalkotói, Kant, Hegel, Fichte, Blumtschli, Stahl, Ahrens, Lásson stb. mind protestánsok voltak ? Nem jellemző-e, hogy ez uj államelméletek első gyakorlati megvalósítója a német culturharcz által protestáns állam volt? S nem szinte kézzelfoghatóan tanulságos, hogy ez elméletek átültetése az egyházpolitika által a protestáns Tisza és Szilágyi kezdeményezésére és az összes pártok protestánsainak legbuzgóbb támogatásával vette kezdetét hazánkban is ? A protestáns antagonismus a vallási téren tehát — a mint látjuk Sötét este görögtüz fényben állott a lépcsők alján két vértes vitéz jelmezben alabárdokkal . . . fennebb a várnagy vörös ruhában, a vár kulcsaival s majd itt, madj ott tűnt fel fehér köpenyében az ily elhagyatott fészkek kóbor szelleme ! . . . Egyszerre csak hatalmas láng oszlop esap fel a csonka toronyból . . . Ugyanis iele tömtük szalmával s adott jelre meggyujtottuk. Ezernyi szikrát hányt a tűz s óriási füst gomolyagja még kisórtetiesebbé tette a látványt. Persze ott voltak a kastólybeliek, a falu apraja-nagyja. Tehát teljesedett a mi ábrándunk s magunk előtt állott romantikus képzelődéseink megtestesülése. Ezentúl ez lett számunkra a kert legkedvesebb helye ; kőpadokat raktunk köréje, körülültetgettük, igazgattuk, majd a lépcsőt a tólej tőjén is levezettük a viz színéig. Titokban néha, mikor senki sem látta, oda lopóztam vésővel, kalapácscsal s egy- egy alkalmas kőbe belehamisitottam az év— a politikában vivja most a kér- lelhetlen harezot a kath. egyház ellen. íme, ezért fognak kezet Bánffy és Kossuth Lajos fia, holott oly nagy politikai elv választja szét őket. Ezért üldözik oly ádáz gyűlölettel a kath. Ugront, holott politikai elvben egy téren állanak. Ezért hangoztatják, hogy a vallásnak nincs köze a politikához, s a kath. papot ki kell zárni a képviselőházból mert az a politika, melyet most űznek immár összeolvadt a protes- tantismussal. Ezért nem akarják elismerni a kath. autonómiának azon jogait, melyeket a protestánsok már régóta bírnak. Ezért Írták zászlójukra az iskolák államosítását. Ezért világiositották protestáns formára a házasságot. Ezért üldözi minden téren nyíltan és titokban a zsidóság, szabadkőművesség, socia- listák, s materialisták szövetségével a kath. egyházat, és egyedül csak a kath. egyházat ez az uj liberalis- inus, mert a liberalismus a Protestantismus szülötte és a zűrzavarban egyedül a kath. egyház tartja magasan azt a minden felett döntő nagy vallásos elvet, hogy az ember nem lehet független sem a hit, sem az ész, sem az erkölcs, sem a politikai hatalom terén, hanem az Istentől, a ki teremtette, Istennek Fiától, a ki megváltotta, és a Szent Lélektől, a ki az Istentől alapított egyházban és egyház által megszentelte az emberiséget, hogyvégczél- ját elérje. Az állam és egyház közötti harcz tehát tulajdon kép az Isten és az Istentől magát függetleníteni akaró ember hatalmi kérdése, tehát lényegében vallási kérdés. E harczban pedig, ha győz is az ember, mert szabad győznie, épen győzelmében bukik el menthetetlenül. számokat. Persze, lehetőleg egyenes vonalú számokat választottam, mert ezek kivágása könnyebb. így került oda az 1441. évszám. Mikor igy dolgozgattam, óriási békák ültek ki a tó partjára s éktelenül lármáztak, mintha gúnyolódtak volna. Bosszúm reálok ! Legyen teljes a romanticzismus 1 Rendeztünk vadászatot, mint a hajdani vár urak . . . Más alkalmas vizi jármű hij- ján oda vonszoltuk a nagy páczoló teknőt a tóba vezető lépcsők legaljához, beeveztünk a viz közepébe s iszonyú mészárlást vittünk végbe a brekegő világban: évszám hamisításom egyedüli élő tanúi örökre elnémultak. Mi pedig boldogan tanyáztunk a zöld repkény borította romok között, mert csináltunk egy darab — történelmet. Rétfy Zoltán.
