Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-08-16 / 33. szám
..HETI SZEMLE (33-ilc szám.) juk, hogy az ország első megyéje ilyen jó példával jár elől s tettre buzdítja az egész országot. Dj ellensége akadt ismét a szőlőnek, az úgynevezett „lisztharmat“, a mely már szat- marhegyi szőlőinket is ellepte. A védekezés módjáról Jablonszky Gyula kerületi felügyelő tartott a vinczellérek előtt múlt szombaton előadást. Jelen számunkban a nántüi szakismerős tudósitónk is ez ügygyei foglalkozik, felhívjuk reá szőlősgazdáink szives figyelmét. Az iparos iskola múlt isk. évről szóló Értesítője, melyet Kótai Lajos igazgató állított össze, az igazgató jelentésével kezdődik. E szerint tanított az iskolában az igazgatón kívül : Hozás János, Hubán Gyula, Juhász József, Paládi Lajos, Varga Benő, Bodnár Alajos ■Cseh Lajos, Nyisztor Endre, Makay Elek, Pályi Lajos, Vladár Ferencz és Tar Károly. Az iparos tanulókat egy kezdő és 8 rendes osztályra osztották. A rajzosztályok iparágak szerint voltak csoportosítva. Beiratkozott 562 tanuló, tehát 47-el kevesebb a múlt évinél. A növendékek magaviseleté kielégítő; az előmenetel szintén. A mulasztás elég gyakori, mindegyik tanulóra 11 kimaradás esik, habár behozták az ellenőrző könyvecskét. Iparágak szerint legtöbb volt asztalos: 76, ezután czipész 60, szabó 58, csizmadia 51, lakatos 40, kovács 38, kőműves 20, kerékgyártó 16, bádogos 12, ács 11, kárpitos 11, szobafestő 11, nyomdász 9, géplakatos 8, órás 8, tímár 7, kertész 6, kocsigyártó 5, szíjgyártó 5, a többi 17 iparág alul van az 5-ön. Ezek a számok élénk világot vetnek városunkban az egyes iparágak elterjedésére. Sajnos, hogy e tekintetben a múlthoz képest nagy hanyatlás mutatkozik, csak a borbély, kovács, mészáros és pék iparnál mutatkozik emelkedés ; ellenben hanyatlik a csizmadia, kerékgyártó, szabó s kivált a kőmives ipar. A statisztikai kimutatás szerint helybeli volt 221, vidéki 341 ; vallásra nézve rém. kath. 121, gör. kath. 111, ev. ref. 244, izr. 86. Látszik ez arányból, hogy az izraeliták nem nagyon szeretik az ipart. Balthazár bűvész három estén át mulattatta bűvészed mutatványaival a szatmáriakat a Vigadó nagytermében. Ez a Balthazár nagyon kedves ember; vidám, jó humoru, udvarias; nemcsak a keze ügyes neki, mint általában a bűvészeké, de a magatartása és szava is, mikor a publikum avatottabbjainak zavaró kérdéseire kell röktöni választ adnia. Úgy látszik, jó iskolába járt és amennyiben két év előtti itteni szereplésével a mostanit összehasonlítjuk, önmagát isszorgalmasan gyakorolta,hogy — mint maga mondja — igazán ügyes leg}'en és ne kelljen „csalnia, csak egy kicsit swindliznie'“ Ezt az ügyességet nem is tagadta meg tőle senki a szatmári nagy és hálás publikumból. A tojásokkal, kártyával való játéka, a kávéfőzés, első estén a rózsaültetés, a zsebkendő foltozás, öregeknek fiatalokká való varázslása mind csinosan sikerültek, a nemzetek gyűlése pedig általános lelkesedést okozott, különösen mikor a nemzeti zászlót felmutatta. Kevésbbé sikerültek azok a mutatványok, melyekre nagy súlyt fektetett, igy a Noé bárkája, a székhez való kötés alatt produkált mutatványok, melyekkel Balthazar spiritisztáskodni akart, de itt sem lehet eltagadni ügyességét, melyet azonban jobban értékesítene, ha antispiritisztának hirdetné magát és nem spiritisztának. További útjára legalább is annyi sikert és olyan szives közönséget kívánunk Balthazárnak, mint aminővel nálunk dicsekedhetett. A hű szolgák kitüntetése. Azon gazdasági családok, akik negyven évig megszakítás nélkül kifogástalanul egy birtokon szolgálták, megkapják azt a diszérmet, melyet a király a hü szolgálatok kitüntetésére ötven évi uralkodási jubilleuma alkalmával alapított. Ebből a czélból a birtokosoknak két tanú előtt aláirt bizonyítványt kell adni arról, hogy a kitüntetésre ajánlott egyén tényleg negyven évig megszakítás nélkül kifogástalanul szolgait birtokán, — a járási főszoigabitónak pedig a bizonyítványt hitelesíteni kell azzal, hogy az ajánlott egyén magyar állampolgár. Ezt az okmányt aztán vagy az alispán vagy a gazdasági egylet utján föl kell terjeszteni a miniszterhez. Mennyi a termés? Vármegyénkben és a szomszédban jul. 30-ig termett: Szatmárban: 720.416 mm. búza (tavaly volt 803.364), 206.723 rozs, 61.556 árpa, 218.230 zab; Beregben : 237.002 búza, 58,860 rozs, 23,043 árpa, 181,478 zab; Ungban : 207.103 búza, 108.955 rozs, 41.052 árpa, 81.744 zab; Ugocsaban : 87.924 búza, 21.951 rozs, 6.345 árpa, 60.645 zab; Mármarosban : 32,392 búza, 15,052 rozs, 21.756 árpa és 201.349 mm. zab. Megjelent „A Spiritizmus.“ Irta Wolkenberg Alajos dr. papn. intézeti tanulmányi felügyelő Szatmáron. A budapesti kir. magyar tudományegyetem hittudományi karától a Horváth-fele díjjal kitüntetett pályamunka. A 19 nyomtatott ivre (nagy nyolczadrét) terjedő mű teljes világításba helyezi a spiritizmust, korunknak ezen divatos és talányos kérdését úgy tudományos, mint valláserkölcsi tekintetben ; bemutatja a kérdésnek legújabb fejleményeit is és különös tekintettel van épen a magyarországi viszonyokra. A mű ára 2 frt (6 ss.), egészen vászonba kötve 2 frt 50 kr. Kapható a szerzőnél (Szatmár, papnevelde), ki az összeg beküldése után müvét bérmentve küldi. Legközelebb bőven ismertetn fogjuk. Pályázat. A szaniszlói kántor-tanitói állomásra augusztus 25-ig pályázat hirdettetik. Jövedelme : négy szoba, konyha, pincze, kamarával, belső, külső kerttel bird lakás; 25 hold szántóföld, melyet az élvező munkáltat es adóját fizeti ; párbérben 32—35 köböl vegyes búza, 25—30 forint készpénz ; alapított misékből 46 forint 50 kr. ; stólából 80 frt; 12 köbméter fa beszállítva ; a hitközségtől 42 forint; államsegélyből 28 forint; 6 drb marhára legeltetési jog ; az uradalomtól bizonytalan időre évenkint egy hold tengeriföld használata. Az oklevéllel, erkölcsi és működési bizonyitványnyal ellátott kérvény főt. Kosztra Ignácz esperes úrhoz intézendő Csomaközre (Szatmár-m.) Szatmárvár megye közigazg. bizottsága aug. 11-én gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt népes gyűlést tartott, melyen a többi tárgyak között: l. A szatmármegyei gazdasági egyesület átiratára az alispán jelenti, hogy Szatmár városnak“a mezei munkásoknak vidékre vitelét korlátozó szabályrendelete ellen már felirt a miniszterhez a bizottság nevében 1 2. A közig, bizottság elhatározzá, hogy a minisztert törvényhozási intézkedésre kéri fel a végett, hogy a fogyasztási adók bérleténél a községeket egyes ajánlattevők utólag ki ne játszhassák, mint eddig. 3. Elhatározták, hogy a nagyszekeresi és ombódi postahivatal felállítását megsürgetik és Czégényben a zsarolyáni postahivatal megszüntetésével uj postahivatal felállítását kérik. 4. Felir a bizottság a földm. miniszterhez, hogy a sertésvész miatt Zár alatt levő nagyobb forgalmú városok szomszédos vasúti állomásait is lássa el marharakodó helyekkel. 5. Júliusban befolyt 29, 711 frt 10 kr. adó, — a hátralék 300,820 frt. 68 kr. A jövő bizotts. gyűlés az ünnep miatt szeptember 9-én lesz. Nagy-Károly. Csóka Sándor színtársulata aug. 15-én kezdi meg négy hétre terjedő előadásait. Szent István napján, a melyen egy e czélra alakult bizottság, évenkint népünnepet rendezett, — most a népnevelési egylet készül egy ilyen ünnepséget rendezni — sorsolással és mindenféle versenyekkel. A jövedelmet jótékony czélra fordítják. A pénzügyminiszter Nagy Tamást^ a helybeli ki. pénzügyigazgatósag- segédtitkárat a m. szigeti penzügyigazgatósághoz titkárnak nevezte ki, s helyére Nagy Gábor segédtitkárt, ki már máshová volt kinevezve, a helybeli pénzügyigazgatóságnál meghagyta. A kath. fögymnázimn tanári karában a következő változások történtek: Dr. Czirbusz Géza áthelyeztetett Nagy-Kanizsára s helyére jön Vittkó József Veszprémből; Guba Pál Pri- vigyere és helyére jön Tietz Sándor Trencsén- ből. Az elhalt Majoros Endre helyébe jön Pri- váry József Nagy-Becskerekről és a Trencsénbe áthelyezett Hatala József helyébe Szabó Alajos Kolozsvárról. Ugocsavárineyye főispánja gr. Csáky László, folyó hó 7 ikon Tátra-Füreden eljegyezte Degenfeld Augusta grófnőt. Komorzánban folyó hó 9-én felhőszakadás folytán oly nagy árvíz volt, hogy a hegyi patakokból kiáradt vizek a lakosság idei tengeri termését különösen a völgyben fekvő földeken teljesen tönkre tette A községen végig vonuló patak mentén épült lakházakba és különösen a jegyzői lak és jegyzői irodába egy fél méternyi magasságba behatolt az árvíz, úgyhogy Fried Emil körjegyző és családja kénytelen volt családjával a ház padlására menekülni. A szegény nép télire minden kenyér nélkül maradt, mert az árviz e nép fő élelmi czikkét képező tengeri termákét tette tőnkre. Az ár a boglyákba rakott szénát elsodorta, sőt több nyáj juhat is magával ragadt. Szerencsére emberélet áldozatul nem esett. És végre minthogy jégeső is volt, az úgyis kevés szilva termésben is nagy kárt dézett elő. Turezoti (Ugocsa) f. hó 9-én borzasztó esővel és jéggel vegyes nagy vihar tombolt Oly vizáradás volt, hogy 70—£0 éves emberek azt állítják, miszeiint olyat soha n,sm értek és nem láttak. A laposabb helyeken boglyázott szénát, learatott és keresztbe rakott búzát a viz mind elhordta, a tengerit földestől elvitte, vagy beiszapolta. A gyümölcsöket, szőllőket a jég elverte, szóval tönkretette a szántó-vető embereknek egész évi termését. Nántii. Talán semmiféle gyümölcs sem oly kedves az emberiség előtt, mint a szőlő s mégis épen e gyümölcstermelése okoz napjainkban legnagyobb gondot, s nem kis költséget; fáradságot nem ismerő buzgalmat s alapos szakismeretet követel. Augusztus első napjaiban lévén — azt hittük, hogy a jégesőtől alig félhetvén már — a peronospora további terjedését permetezés által meggátolván gyönyörű szőlőtermésünket latva — a legörömteljesebb szüretnek nézünk eléje ; s bár ebbeli reményünk nincs kizárva, mégis a már hegyi szőlőinkben is váratlanul fellépett „liszt harmat“ betegség kellemetlenül érintett minden szőlőbirtokost. — Mindazonáltal ne csüggedjünk; ha e baj ellen is tudnak Franczia és Németországban küzdeni és pedig sikeresen, miért ne tudnánk kedves hazánkban is ? A hol tehát e baj is fellépett, siessen minden szőlőtulajdonos megrendelni a Vermo- rell-féle „Torpille“ porozó gépet s „ Aschen- brandféle“ réz kénport, körülbelől 20 kilót számítva egy holdra, s harmatszáradás után V i d é k.
